A Kúria Kfv.35269/2020/8. számú precedensképes határozata végrehajtás tárgyában. [2017. évi CLI. törvény (Air.) 127. §, 2017. évi CLIII. törvény (Avt.) 1. §, 19. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XIII. cikk] Bírók: Darák Péter, Demjén Péter, Stefancsik Márta

A határozat elvi tartalma:

Az adós (illetve kötelezett) tulajdonhoz fűződő jogát sértené, ha előállhatna olyan helyzet, hogy egy jogszabályalkotási hiányosság miatt adott időintervallumon belül a végrehajtási jog elévülése nem következhetne be, illetve nem lenne megállapítható.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

í t é l e t e

Az ügy száma: Kfv.I.35.269/2020/8.

A tanács tagjai: Dr. Darák Péter tanácselnök

Dr. Demjén Péter előadó bíró

Dr. Stefancsik Márta bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: dr. Dobos István ügyvéd

Az alperes: alperes neve

Az alperes képviselője: dr. Donáth Diána kamarai jogtanácsos

A per tárgya: végrehajtási ügyben hozott közigazgatási végzés elleni közigazgatási per

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2020. március 10. napján kelt 12.K.27.862/2019/15. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.K.27.862/2019/15. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000.- (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 70.000.- (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az építésügyi hatóság a 2015. október 30-án kelt és 2016. február 26-án jogerős határozatával kötelezte felperest, mint építtetőt a Seregélyes-Szőlőhegy ......hrsz.-ú ingatlanokon meglévő kapuzatra újonnan épített 8 zsalukő sor, az új tetőszerkezet, valamint a kapuzat építmény mellé bővítményként épített új porta épületeknek a határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül történő elbontására. A teljesítési határidő 2016. április 26-án járt le, a határozatban foglaltakat a felperes önként nem teljesítette. Az építésügyi hatóság 2017. szeptember 21-én a tárgyi ingatlanon tartott helyszíni szemle keretében ellenőrizte a teljesítést. Az építésügyi hatóság a jogerős határozat végrehajtása érdekében az iratokat 2018. április 24-én megküldte a végrehajtás foganatosítására a továbbiakban jogosult adóhatóságnak.

[2] Az adóhatóság több alkalommal (2019. április 16-án, 2019. július 02-án, 2019.július 25-én) helyszíni szemle keretében ellenőrizte a teljesítést a tárgyi ingatlanon, valamint 2019. július 26-án adó- és értékbizonyítványt kért be az illetékes hatóságtól. A felperes 2019. augusztus 21-én végrehajtási kifogást terjesztett elő, melyben sérelmezte az adó- és értékbizonyítvány beszerzését, arra tekintettel, hogy a bontásra kötelezés elévült. Az elévülésre tekintettel kérte mindkét ingatlannal kapcsolatos végrehajtási eljárás megszüntetését.

[3] Az adóhatóság a végrehajtási kifogás tartalmát két kérelemként értékelte. Az adó- és értékbizonyítvány beszerzése elleni végrehajtási kifogást alperes végzésével elbírálta és a megkeresést helybenhagyta. A jelen per tárgyát képező végrehajtási eljárás megszüntetése iránti kérelmet az elsőfokú hatóság a 2019. szeptember 27-én meghozott 4315002572 számú végzésével elutasította. A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2019. november 21. napján kelt alperes leánykori neve iktatószámú végzésével az elsőfokú döntést az indokolás kiegészítésével helybenhagyta.

[4] Indokolásában hivatkozott az adóigazgatási eljárásról szóló 2017.évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 127. § (1) és (4) bekezdésére, az általános közigazgatási eljárás szabályairól szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseire, továbbá az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) 1. § (2) bekezdésére, 2. §-ára, 122. § (1) és (1a) bekezdésére, valamint 29. §-ára. Hivatkozott az Ákr. 138. § (1) és (3) bekezdésére, az Avt. 19. § (1) és (9) bekezdésére, valamint 18. § d) pontjára. Kifejtette, az Ákr. és az Avt. rendelkezései szerint 2018. január 1. napjától az adóhatóság általános végrehajtást foganatosító szervként jár el. Az Ákr. 131. § (2) bekezdése és Avt. 1. § (2) bekezdései pedig rögzítik, hogy az adóhatóság végrehajtási eljárására nem az Ákr., hanem az Avt. szabályait kell alkalmazni, azaz 2018. április 24-től, amikortól az építési hatóság átadta a végrehajtás foganatosítására az ügy iratait, ezért a végrehajtáshoz való jog elévülését szabályozó Ákr. 138. § nem alkalmazható. A végrehajtási kérelem benyújthatóságát az Ákr. szerinti elévülési idő, a végrehajtási eljárás lefolytathatóságát pedig az Avt. szerinti elévülési idő határozza meg.

[5] Rögzítette, hogy az építésügyi eljárás során a másodfokú határozat 2016. február 26. napján emelkedett jogerőre, a teljesítési határidő pedig 2016. április 26-án járt le. Álláspontja szerint a 2017. szeptember 21-ei helyszíni szemle keretében tartott ellenőrzés, mint végrehajtási cselekmény a végrehajtáshoz való jog elévülését megszakította, ezért ezen időponttól az elévülés újra indult.

[6] Az építésügyi hatóság megkeresésének időpontjában, 2018. április 24-én, az Ákr. szabályai szerint a végrehajtáshoz való jog még nem évült el, az ügyátadást követően az elsőfokú adóhatóság a meghatározott cselekmény végrehajtása érdekében több alkalommal foganatosított helyszíni szemlét, amelyek szintén megszakítják a végrehajtási jog elévülését, ezért a meghatározott cselekmény végrehajtásához való jog az Avt. alapján sem évült el. Utalt arra is, hogy sem az Ákr., sem az Avt., sem a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) nem ad taxatív felsorolást arról, hogy mely hatósági intézkedések minősülnek végrehajtási cselekménynek. Ugyanakkor az Ákr. 131. § (2) bekezdése értelmében mögöttes szabályként alkalmazandó Vht. értelmében a helyszíni eljárás, miután közvetlenül a követelés érvényesítését szolgálja, végrehajtási cselekménynek minősül.