BH 2017.6.196 Ha a fél a felülvizsgálati kérelmében a jogerős határozatot több önálló jogszabálysértésre hivatkozással is támadja, valamennyi hivatkozásának külön-külön rendelkeznie kell a Pp. 272. § (2) bekezdésében meghatározott tartalmi kellékekkel [1959. évi IV. tv. (rPtk.) 237. § (2) bek.; 1952. évi III. tv. (Pp.) 272. § (1), (2) bek., 272. § (3) bek.].

Pertörténet:

Pécsi Törvényszék G.20526/2013/42., Pécsi Ítélőtábla Pf.20122/2015/8., Kúria Gfv.30577/2016/6. (*BH 2017.6.196*)

***********

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A II. rendű felperes 2006. december 21-től kezdődően az I. rendű felperes minősített többségű befolyással rendelkező tagja volt.

[2] 2007. november 30-án a II. rendű felperes összesen 101 675 406 Ft értékben 4 db 2007-ben gyártott fűrészipari gépet apportált az I. rendű felperesi gazdasági társaságba. A gépeket az I. rendű felperes 2009. december 11-én további 8 db használt, ugyancsak 2007-ben gyártott fűrészipari géppel együtt 224 393 870 Ft vételár ellenében értékesítette az alperes részére. Az alperes a 12 db munkagép tulajdonát a közte és a II. rendű felperes között 2009. december 15-én létrejött adásvételi szerződés alapján a II. rendű felperesre ruházta át. A szerződésben kikötött vételár 236 893 870 Ft volt.

[3] A II. rendű felperes az alperestől vásárolt gépek vételárának kiegyenlítéséhez 94 758 770 Ft kölcsönt vett fel a perben nem álló Sz.-i Takarékszövetkezettől. A vételár további részét a II. rendű felperes uniós támogatásból kívánta megfizetni. A pályázat elbírálásáig, illetve az igényelt finanszírozási összeg kifizetéséig az adott vételárrészt az Sz.-i Takarékszövetkezet megelőlegezte. A takarékszövetkezet és a II. rendű felperes között létrejött kölcsönszerződés biztosítására az alperes készfizető kezességet vállalt.

[4] Az uniós támogatás iránti pályázat nem vezetett eredményre. A Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ugyanis szabálytalansági vizsgálat lefolytatását követően megállapította, hogy a II. rendű felperes tulajdonszerzése érdekében létrejött szerződési láncolatban az alperest csupán a pályázati előírások kijátszása érdekében vonták be, a 2009. december 15-én kelt adásvételi szerződés tárgyát képező fűrészipari gépek vételárát pedig túlárazták.

[5] A II. rendű felperes az Sz.-i Takarékszövetkezettől felvett kölcsönt nem fizette vissza, helyette a készfizető kezes alperes összesen 142 135 000 Ft-ot teljesített.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[6] A II. rendű felperes a felülvizsgálati eljárás tárgyát képező kereseti kérelmében a közte és az alperes között 2009. december 15-én létrejött adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítását és - az eredeti állapot helyreállítása keretében - az alperes

94 758 870 Ft és járulékai megfizetésére való kötelezését kérte. Arra hivatkozott, hogy a szerződés a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.) 201. § (2) bekezdésébe, illetve nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik. A szerződő feleknek ugyanis nem volt valós szerződéskötési szándéka, az adásvételi szerződésük célja kizárólag a vissza nem térítendő pályázati támogatás elnyerése volt. Ennek érdekében a szerződésben valótlan vételárat rögzítettek.

[7] Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Állította, hogy az adásvételi szerződés nem érvénytelen. A kereseti követelés erejéig - arra alapítottan, hogy készfizető kezesként megfizette a II. rendű felperes 142 135 000 Ft kölcsöntartozását az Sz.-i Takarékszövetkezet részére - beszámítási kifogást is előterjesztett.

[8] A per folyamán a II. rendű felperes a keresettel érvényesített követelését a III. rendű felperesre engedményezte.

Az első- és a másodfokú határozat

[9] Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította és nagyobb részében helyt adott az alperes I. rendű felperessel szembeni viszontkeresetének. A felülvizsgálattal érintett körben határozata indokolásában megállapította, hogy a 2009. december 15-én kelt adásvételi szerződés nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik. Az ügyletkötés kizárólagos célja ugyanis az uniós támogatásnak a pályázati előírások megkerülésével, üzleti érdekből történő megszerzése volt. Az engedményes III. rendű felperes részére a szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményeként, az eredeti állapot helyreállítása keretében visszajáró vételár összegét azonban az alperes beszámítási kifogás útján érvényesített ellenkövetelése meghaladja. A 94 758 870 Ft vételár és járulékai megfizetése iránti kereseti kérelem teljesítésére ezért - a beszámítási kifogás megalapozottsága miatt - nem kerülhetett sor.

[10] A peres felek fellebbezései folytán eljárt másodfokú bíróság részítéletében az elsőfokú ítéletnek az I. rendű és a II. rendű felperest érintő rendelkezéseit részben hatályon kívül helyezte, részben pedig megváltoztatta. Egyebekben - így többek között a III. rendű felperesnek a 2009. december 15-én létrejött adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítására és az eredeti állapot helyreállítására irányuló kereseti kérelme körében is - az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Határozata indokolásában a felülvizsgálattal érintett körben rámutatott, hogy az adásvételi szerződés nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző voltának megállapítására akkor kerülhetett volna sor, ha az alperes az ügyletkötéskor tudott volna arról, hogy a szerződés túlárazott, az uniós támogatás feltételeinek kijátszására irányul. A II. rendű, illetve a III. rendű felperes azonban a per során felhívás ellenére sem bizonyították, hogy az alperes ismerte a pályázati kiírást, a benyújtott pályázatot és a támogatás kifizetését meghiúsító körülményeket. A szerződés nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző volta így a rendelkezésre álló hiányos bizonyítékok alapján nem volt megállapítható.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[11] A III. rendű felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős részítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen - tartalmilag - az elsőfokú ítélet megváltoztatását, keresetének helyt adó döntés meghozatalát, másodlagosan pedig az ügyben eljárt bíróságok új eljárásra és határozat hozatalára utasítását kérte.

[12] A szerinte megsértett konkrét jogszabályhelyek megjelölése nélkül kifogásolta, hogy a másodfokú bíróság olyan tények bizonyítását várta el tőle, amelyeknek nem volt jogi jelentőségük a szerződés nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző voltának megítélése során. Megjegyezte, hogy e vonatkozásban nem is kapott a bizonyítási kötelezettségére vonatkozóan tájékoztatást. Sérelmezte a bizonyítékok szerinte nem megfelelő értékelését is.

[13] Az rPtk. 237. § (2) bekezdésére hivatkozással hangsúlyozta, hogy az érvénytelenség jogkövetkezményeként kizárólag az eredeti állapot helyreállítására kerülhet sor, amelynek keretében az alperest a vételár visszafizetésére kell kötelezni.

[14] Felülvizsgálati kérelmét a III. rendű felperes a felülvizsgálati határidő elteltét követően kiegészítette azzal, hogy megsértett jogszabályhelyként a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 3. § (3) bekezdését és 206. § (1) bekezdését, valamint az rPtk. 200. § (2) bekezdését kívánja megjelölni.