A Szolnoki Járásbíróság G.21472/2007/44. számú határozata tartozás megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 286. §] Bíró: Bali Józsefné

Kapcsolódó határozatok:

*Szolnoki Járásbíróság G.21472/2007/44.*, Szolnoki Törvényszék Gf.20744/2009/5., Kúria Gfv.30047/2010/4. (BH 2011.2.45)

***********

Szolnoki Városi Bíróság

12.P.21.472/2007/44. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Szolnoki Városi Bíróság a ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt felperesi Zrt. (felperes címe) felperesnek - a ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt alperesi Zrt. (alperes címe) alperes ellen, 4.652.739.- Ft és járulékai megfizetése iránt indított perében, mely perbe a beavatkozó Kft. (alperes címe) az alperes oldalán beavatkozott, meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes kereseti kérelmét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest arra, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 250.000.-Ft + ÁFA, összesen 300.000.- Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt van helye fellebbezésnek, amelyet írásban, 3 példányban a megyei Bírósághoz címezve a városi bíróságnál kell benyújtani.

Ha a fellebbezésben vitatott érték a kereseti kérelemben megjelölt követelés 10 %-át nem haladja meg, fellebbezésnek csak az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértésére, vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással van helye. Ilyen hivatkozás hiányában a másodfokú bíróság a fellebbezést hivatalból elutasítja.

A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, azonban a felek bármelyikének kérelmére tárgyalást tart.

A fellebbező fél tárgyalás tartását a fellebbezésében kérheti.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére, vagy összegére vonatkozik, a késedelmi kamat megfizetésével a fizetési határidővel kapcsolatos, vagy kizárólag az ítélet indokolása ellen irányul, azonban a fellebbező fél fellebbezésében, az ellenérdekű fél pedig a fellebbezés kézhezvételétől számított 8 napon belül kérheti a tárgyalás megtartását.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a felek ezt kérték.

I N D O K O L Á S:

A bíróság a becsatolt iratok, a felek személyes előadásai, valamint az eljárás során kihallgatott tanúk vallomásai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A peres felek egymás földrajzi közelségében működő mezőgazdasági profilú vállalkozások, melyek között a korábbi években is volt bizonyos gazdasági együttműködés, jelenlegi vezetőik azonban 2005. augusztusában kerültek személyes kapcsolatba, amikor a felperesi társaság vezetésében személyi változások történtek. Az előző gazdasági évhez hasonlóan 2005. évben is a felperesi társaság végezte el az alperes által takarmányozási céllal termesztett kukorica betakarításával kapcsolatos silózási, siló taposási és siló szállítási szolgáltatást az alperes részére, mivel ilyen gépparkkal az alperes nem rendelkezett, és az alperes végezte el a felperes számára hasonló okból a cukorrépa betakarításával és szállításával kapcsolatos feladatokat.

A felek a felperes által elvégzendő munkáról szóban állapodtak meg, írásbeli szerződést nem készítettek. A felperes a silózási munkát 2005. szeptember 28-a és október 5-e között végezte el,és október 28-án állította ki számláját 4.652.739.- Ft összegben.

Az alperes az általa 2005. szeptember 13-án aláírt írásbeli megállapodásban vállalt cukorrépa betakarítási munkálatokat szakaszosan ezt követően végezte el, s az eredetileg vállalt 90 ha helyett összesen 80 ha betakarítását végezte el a felperessel utólag szóban létrejött szóbeli szerződésmódosítás szerint. Az elvégzendő feladat nagysága a betakarítás várható veszteségei miatt módosult. A cukorrépa betakarításról megkötött szerződéshez az alperes által más kapcsolataiban is alkalmazott szerződéses formulát alkalmazták, melynek tartalma szerint a cukorrépa betakarítását megrendelő felek, így a felperes is arra vállalt kötelezettséget, hogy az elvégzett munka ellenértékét a cukorrépa árbevételéből fizeti meg a vele szerződő alperesnek, azt részére "engedményezi".

A silózási munka tekintetében a felek között az elvégzendő munka díjára előzetes megállapodás nem volt, a számla kiállítása a munkáról azt követően történt meg, hogy a díj mértékére az alperesi képviselő által összehasonlító árak figyelembevételével kidolgozott középáras javaslatot a felperes elfogadta. Ezen egyeztetés után a felperes által kiállított számla a teljesítés, a kiállítás és a fizetési határidő tekintetében azonos időpontként 2005. október 28. napját jelölte meg, azon fizetési módként átutalás került feltüntetésre.

Az alperes által saját szolgáltatása tekintetében a felperes részére kiállított számla kelte november 16-a, illetve december 5-e, a fizetési mód az első számlán átutalás, míg a második számlán egyéb megnevezésű.

A szóbeli megállapodás azon részéről, hogy a felperes díjkövetelése hogyan és milyen módon kerül rendezésre, a felek különböző előadásokat tettek.

A felperes azt állította, hogy az alperes kötelezettségét átutalással vállalta teljesíteni, s a követelt összeget a számlában foglalt határidőben kellett volna megfizetnie, ugyanakkor a számlát, amelyet a felperes október 28. napján állított ki, postai úton küldte meg az alperesnek, és az alperes azt november 4-én kapta meg így a fizetési határidőként feltüntetett október 28-i időpont teljesíthetetlen volt.