A Kúria Köf.5023/2019/5. számú precedensképes határozata önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálata tárgyában. [1990. évi C. törvény (Htv.) 16. §] Bírók: Balogh Zsolt, Patyi András, Varga Eszter

A határozat elvi tartalma:

A teherbíró képességet meghaladó, a vagyont elvonó, konfiskáló jellegű az az adó, amely mértékénél fogva és az adó tárgyát képező vagyontömeghez képest súlyosan aránytalan. Nem minősül ilyennek az a telekadó, amely évente a telkek értékének 5,3-16,3%-át teszi ki.

***********

Kúria 2

I.Köf.5.023/2019/5

A KÚRIA

Önkormányzati Tanácsának

h a t á r o z a t a

Az ügy száma: Köf.5023/2019/5. szám

A tanács tagjai: Dr. Patyi András a tanács elnöke

Dr. Varga Eszter előadó bíró

Dr. Balogh Zsolt bíró

Az indítványozó: Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

Az érintett önkormányzat: Mogyoród Nagyközség Önkormányzata

(2146 Mogyoród, Dózsa Gy. u. 40.

Az érintett önkormányzat képviselője: ... Ügyvédi Iroda; eljáró ügyvéd: dr. ... (cím)

Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

- Mogyoród Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi telekadóról szóló 33/2012. (XI. 30.) számú önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdés a) pontja és 7. §-a jogszabály-ellenességének megállapítására és az alkalmazási tilalom kimondására irányuló bírói indítványt elutasítja;

- elrendeli, hogy határozatának közzétételére - a kézbesítést követő nyolc napon belül - az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] A Pest Megyei Kormányhivatal a perben felülvizsgálni kért 2016. április 8-án kelt, PE/040/231-3/2016. számú jogerős határozatával 2013. adóévre a felperesi termelőszövetkezet terhére a felperes tulajdonát képező, termelőszövetkezeti földhasználati joggal terhelt, mogyoródi fekvésű, kivett út, illetve kivett saját használatú út megnevezésű, összesen 270.777 m² területű ingatlanok után 5.415.540,- forint telekadó különbözetet állapított meg és 2.707.770,- forint adóbírságot szabott ki. Határozatát a Mogyoród Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének (a továbbiakban: Önkormányzat) a helyi telekadóról szóló 33/2012. (XI. 30.) számú önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.) 4. § (2) bekezdés a) pontjára és 7. §-ára alapította. A felperes az alperesi határozat felülvizsgálata iránt előterjesztett keresetében jogszabálysértésre hivatkozással kérte a határozat - elsőfokú határozatra is kiterjedő - hatályon kívül helyezését és az elsőfokú adóhatóság új eljárásra kötelezését. Álláspontja szerint az Ör. a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1. § (1) bekezdés c) pontjába és 6. § c) pontjába ütközik.

Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása

[2] A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az alperesi határozat felülvizsgálata iránt folyamatban lévő perben a per tárgyalásának felfüggesztése mellett a 35.K.27.643/2016/47. számú végzésében indítványozta a Kúria Önkormányzati Tanácsának eljárását az Ör. 4. § (2) bekezdés a) pontja és 7. §-a jogszabály-ellenességének megállapítására és az alkalmazási tilalom kimondására vonatkozóan.

[3] Az indítványozó álláspontja szerint az Ör. nem felel meg a rendeletalkotás idején (2012. november 30.) hatályban volt Htv. 6. § c) pontjában és az Alaptörvény XXX. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak.

[4] A bíróság a perben kirendelt szakértő szakvéleménye és a felek nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a felperesi termelőszövetkezet földjeinek kiadása az 1990-es években megtörtént, a mezőgazdasági földek magántulajdonba kerültek. Ezeknek az ingatlanoknak a megközelítését a mezőgazdasági területeket behálózó feltáró utak biztosítják, melyek az ingatlan-nyilvántartásban önálló helyrajzi számon, kivett útként vannak nyilvántartva. A perbeli ingatlanok olyan feltáró utak, amelyek a felperes tulajdonában maradtak. A szakvélemény szerint a perbeli esetben a piaci összehasonlító földérték és a hozamszámítás szerinti érték elválik egymástól, az idegen tulajdonú földek műveléséből eredő haszonból a felperes nem részesül, így az utak hozamszámítási értéke a felperes számára nulla.

[5] Az indítványozó álláspontja szerint az Önkormányzat a rendelet megalkotásakor nem volt tekintettel a perbeli ingatlanok helyi sajátosságaira, az adókötelezettség és az adómérték meghatározásakor nem volt figyelemmel arra, hogy a felperesi szövetkezet tulajdonában maradt utakat nem a felperes, hanem az utakat környező telkek tulajdonosai, használói használják, vagy közútként funkcionálnak. A felperes az utakat környező idegen tulajdonú földeken nem végez gazdálkodási tevékenységet, azok használatából nem származik jövedelme, így számára az utaknak értéke nincs, ekként a kivetett adó rövid időn belül felemészti azok értékét, így az adó kivetése konfiskáló jellegű.

[6] Indítványában hivatkozott arra is, hogy az adókivetés a felperest azt meghaladó részben kötelezi a közös szükségletek fedezéséből részvállalásra, mint amennyire ezt a körülményei lehetővé teszik. Az Önkormányzat így az adóalanyok teherviselő képességére sem volt figyelemmel az Ör. rendelkezéseinek megalkotásakor, ugyanis annak ellenére állapított meg az egész településre érvényes egységes adómértéket, hogy a perbeli ingatlanok jellemzői jelentősen eltérnek a többi településrész ingatlanjainak sajátosságaitól. Utalt arra is, hogy a földkiadás után visszamaradt perbeli utak tulajdoni rendezésének elhúzódására a felperesnek nincs ráhatása.