A Kúria Kvk.37501/2014/2. számú precedensképes határozata felülvizsgálati kérelem tárgyában. [2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 10. §, 211. §, 241. §] Bírók: Fehérné dr. Tóth Kincső, Kalas Tibor, Rothermel Erika

A határozat elvi tartalma:

A szavazatszámláló bizottság az eredmény megállapításával össze nem függő eljárásának törvényességét az eljárástól számított jogvesztő határidőn belül lehet vitatni. A bizonyítékok későbbi megszerzése nem ad lehetőséget egy újabb, jogvesztő határidőn túli eredményes eljárásra.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kvk.II.37.501/2014/2.szám

A Kúria I. II. III. és IV. rendű kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság 2014. április 16. napján meghozott 1040/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelme folytán megindult nemperes eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

végzést:

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 1040/2014. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az államnak - külön felhívásra - 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A Budapest 12. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 54/2014. (IV. 12.) számú határozatában megállapította, hogy a Budapest 12. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületben a választás eredményes volt, a legtöbb érvényes szavazatot László Tamás, a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt közös egyéni jelöltje kapta.

Az OEVB határozata ellen M.E. fellebbezést nyújtott be. Állította és két tanú nyilatkozatával is alátámasztotta, hogy a Budapest XV. kerület 5. számú szavazókör szavazóhelyiségében a szavazás napján két urnát vettek használatba, melyek szabályos lezárását a szavazatszámláló bizottság (a továbbiakban: SZSZB) nem hajtotta végre, megsértve ezzel a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 174.§-át. Tekintettel arra, hogy a Ve. szerint az urna nem szabályos lezárása a szavazatok érvénytelenségét nem eredményezi, kérte a Ve. 2.§ (1) bekezdés a) pontjában foglalt alapelvi sérelem megállapítását (1.pont).

Továbbiakban sérelmezte, hogy a Budapest XV. kerület 5. számú szavazókörében a mozgóurnát igénylő és átjelentkezőként szavazó választópolgárok számára az SZSZB nem biztosította a Ve. 257.§ (2) bekezdése szerinti speciális borítékot, mely szavazatok emiatt érvénytelenek lettek, mely ahhoz vezetett, hogy összesen 74 egyéni és 65 listás szavazatot nyilvánított a bizottság érvénytelennek. Tekintettel arra, hogy ebben a szavazókörben az összes egyéni szavazat 13,03 %-a és az összes listás szavazat 11,44 %-a érvénytelen lett, a beadványozó kezdeményezte e szavazókörben a szavazás és annak eredménye megsemmisítését, valamint kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság ismételtesse meg e szavazókörben a szavazást (2.pont).

A fellebbező arra is hivatkozott, hogy a választókerületben több SZSZB is olyan szavazólapokat, illetve szavazatokat minősített érvénytelennek, melyek a Ve. 193.§-ában foglaltak szerint nem voltak érvénytelenek. Álláspontja szerint értékelendő az, hogy a választókerületben az érvénytelen szavazólapok aránya meghaladja az országos átlagot és az érvénytelen szavazólapok száma több mint kétszerese az első és második helyen végzett jelölt közötti szavazatkülönbségnek (3.pont).

Mindezek alapján kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 241.§ (3) bekezdése alapján Budapest 12. számú országgyűlési egyéni választókerület szavazatszámláló bizottságainak a szavazólapok érvénytelenségét megállapító döntéseit, illetve a szavazatok érvényességét vizsgálja meg és e körben döntsön, a vizsgálat alapján állapítsa meg a választás egyéni választókerületi eredményét.

A Budapest 12. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Iroda a fellebbezés felterjesztése során rögzítette, hogy Budapest 12. számú Országgyűlési Egyéni Választókerület XV. kerület 5. számú szavazókörében a választáson megjelentek száma és az urnában lévő szavazatok száma +10-el tért el. Az egyéni képviselőjelöltektől 71 érvényes szavazat lett levonva a Ve. 197.§-a alapján és további 3 szavazat, amely a Ve. 193.§-ában foglaltak alapján volt érvénytelen.

A Nemzeti Választási Bizottság (továbbiakban: NVB) 1040/2014. számú határozatában az OEVB határozatát helybenhagyta.

A Ve. 241.§ (1)-(2) bekezdéseire utalva megállapította, hogy a fellebbezés 1. és 2. pontjában foglalt tényállással azonos tartalmú beadványt az 1036/2014. számú határozatában már elbírálta, fenntartotta az ott rögzített álláspontját, így azt, hogy Budapest XV. kerület 5. számú szavazókörében az urna nem szabályszerű lezárására vonatkozó fellebbezői bizonyíték nem alkalmas a közokiratoknak minősülő, az SZSZB tagjai, a jegyzőkönyvvezető és az elsőként szavazó választópolgár aláírásával ellátott országos listás és egyéni választókerületi szavazóköri jegyzőkönyvekben foglalt , az urnák szabályos lezárását tartalmazó állítás érdemi cáfolatára. Megállapította, hogy a fellebbező korábbi jogorvoslati kérelmében foglaltakhoz képest új, érdemi bizonyítékot nem csatolt, és egyúttal rámutatott, hogy a szavazás napján vélelmezett jogsértés miatt a Ve. 209.§ (1) bekezdése alapján jogorvoslati kérelmet a jogsértés elkövetésétől számított 3 napon belül lehet benyújtani.

A fellebbezés 2. pontjában foglaltakkal kapcsolatban megállapította, hogy a Budapest XV. kerület 5. számú szavazókörében a mozgóurnás szavazás során, a mozgóurnát kezelő két szavazatszámláló bizottsági tag nem vitte magával az átjelentkezéssel és mozgóurnával szavazó választópolgárok részére a Ve. 257.§ (2) bekezdése szerinti borítékot. A Ve. 197.§-ában foglaltak alkalmazásával az SZSZB a +10 többletként megjelenő szavazatok számát valamennyi jelöltre, illetve listára leadott érvényes szavazatból levonta. Mindezek alapján a fenti tény a szavazókörben megállapított eredményre, valamint a szavazókörben az első és második legtöbb szavazatot szerző jelölt eredményére érdemben kihatással nem volt. Ez okból alaptalannak találta a fellebbező azon kérelmét, mely a szavazóköri eredmény megsemmisítésére és a szavazás megismételtetésére vonatkozott.

A fellebbezés 3. pontjában foglaltakkal kapcsolatosan rögzítette, hogy a jogorvoslati kérelem általános hivatkozásokat tartalmaz, a fellebbezésben a beadványozó nem jelölte meg, illetve nem részletezte a konkrét jogszabálysértést, jogi okfejtést és konkrét tényállítást nem tett, így a Ve. 241.§ (2) bekezdés a) pontjában foglaltak vizsgálatára nincs lehetőség.