A Legfelsőbb Bíróság Bfv.611/2008/5. számú határozata közúti baleset okozásának vétsége (HALÁLOS közúti baleset okozásának vétsége) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 171. §] Bírók: Csere Katalin, Katona Sándor, Schäfer Annamária

Kapcsolódó határozatok:

Győri Járásbíróság B.1185/2003/40., Győri Törvényszék Bf.110/2007/4., *Kúria Bfv.611/2008/5.* (BH+ 2009.12.523, BH 2010.2.31)

***********

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

Bfv.II.611/2008/5.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2009. év február hó 12. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t :

A halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége és más bűncselekmény miatt az I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a III. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Győri Városi Bíróság B.1185/2003/40. számú ítéletét, valamint a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 1.Bf.110/2007/4. számú végzését a III. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult ebben az ügyben újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

I. A Győri Városi Bíróság a 2007. év január hó 8. napján kihirdetett B.1185/2003/40. számú ítéletében a III. rendű terhelt bűnösségét halált okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében állapította meg, ezért őt 75 000 forint pénzbüntetésre ítélte.

Az elsőfokú bíróság ítéletében az I. rendű és a II. rendű terheltek büntetőjogi felelősségéről is döntött. E terheltekkel szemben az ítélet 2007. év január hó 8. napján jogerőre emelkedett, őket a jelen felülvizsgálati eljárás nem érinti.

Az ítéleti tényállás a III. rendű terheltre vonatkozó részének lényege a következő:

A II. rendű terhelt az I. rendű terhelt közreműködésével egy Liaz típusú tehergépkocsiból és hozzá csatolt pótkocsiból álló járműszerelvényt fékbeállítás céljából javítani vitt a III. rendű terhelt autószerelő vállalkozó műhelyébe. A járműszerelvény súlyosan elhanyagolt műszaki állapotban volt. A gumiabroncsok részben simára kopottak, azok egy részének felülete utánvágott, a futófelületi mintázat mélysége helyenként 2,0 mm volt. Mindez a hatósági előírásoknak nem felelt meg, s ezt egyszerű szemrevételezéssel is észlelni lehetett.

A járműszerelvény öt tengelye közül kizárólag az első tengely fékerői voltak megfelelőek, a "B"-tengely egyik fékjének fékbetétje leszakadt, a fékpofa 16 szegecséből 5 darab elnyíródott, a "C"-tengely fékerő-szabályozója a légrugóból ki volt kötve. Az összes többi tengely fékereje alacsony volt, az azonos tengelyen levő bal és jobb oldali kerekek közötti fékerő pedig rendkívül nagymértékben eltért. A tehergépkocsin a III. rendű terhelt a négyutas (H) szelep- (valamint bogi légrugó-) cserét, szakképzettséggel nem rendelkező alkalmazottja a pótkocsin a fékbeállítást végezte el. A rendkívül rossz állapotban lévő fékeken egyéb javítást nem végeztek, a fékek szakszerű ellenőrzésére sem került sor.

A járműszerelvény - a hiányos javítás után is fennmaradt hibáival is összefüggésben - egy közepesnél nagyobb intenzitású fékezés során erőteljesen balra húzott. Ez egy intenzívebb fékpróba során észlelhető lett volna. a III. rendű terhelt annak ellenére, hogy a javítás célja fékbeállítás és a tehergépkocsi légrugóinak cseréje volt, nem hívta fel a megrendelő, a II. rendű terhelt figyelmét a vontató és a pótkocsi fékerő-szabályozóján észlelt problémákra. A III. rendű terhelt műhelye fékpaddal nem rendelkezett, a tehergépkocsi, illetve a pótkocsi fékberendezésének állapotát - megbízás hiányában - a III. rendű terhelt nem ellenőrizte, és más műhelyben sem végeztette el a műszeres fékellenőrzést.

A bűncselekmény napján, a délutáni órákban az I. rendű terhelt által vezetett járműszerelvény az előtte haladó gépkocsi lassítása miatt fékezésre kényszerült. Ennek következtében a járműszerelvény erőteljesen balra húzott, sodródva áttért a menetiránya szerinti bal oldalra, ahol frontálisan ütközött egy kisteher-gépkocsival, amelynek vezetője a helyszínen elhunyt.

Az ítélet jogi indokolása tartalmazza, hogy a III. rendű terhelt több foglalkozási szabályszegést is megvalósított. Az autószerelői tevékenységet is szabályozó jogi rendelkezés szerint: ha a vállalkozó olyan előre nem látott hibát fedez fel, amelynek kijavításában a felek nem állapodtak meg, köteles a hiba felfedezéséről a megrendelőt haladéktalanul értesíteni (16/1976. (VI.4.) MT rendelet 4. §). A biztonsági berendezéseken (mint például a fék) csak autószerelő szakmunkás végezhet munkálatokat, a III. rendű terhelt alkalmazottja azonban ilyen szakképzettséggel nem rendelkezett. Olyan gépjármű-fenntartó tevékenységet, amelynek elvégzéséhez a gépjármű-fenntartó szervezetek mérési, vizsgálati tevékenységének szabályait megállapító jogszabály a javított szerkezeti rész műszeres beállítását (bemérését) kötelezően előírja, csak az végezhet, aki a beállításhoz (beméréshez) szükséges berendezéssel (műszerrel) rendelkezik (1/1990. (IX.29. KHVM rendelet 4. § (4) bekezdés, 9. §, 5. számú melléklet). Ilyen berendezés a III. rendű terhelt műhelyében nem volt.