BH 1996.10.508 A halált okozó testi sértés esetén a jogos védelem túllépése állapítható meg, ha a vádlott a javai elleni támadással jogtalanul fellépő ittas hozzátartozóját - a testvérét - a további garázda tevékenységének a megakadályozása végett ököllel, több ízben, erőteljesen arcul üti, és a sértett a földre zuhanva a halálát eredményező koponyasérülést szenved [Btk. 29. § (3) bek., 170. § (5) bek. 2. ford.].

Az elsőfokú bíróság az 1995. május 10. napján kihirdetett ítéletével a vádlott bűnösségét halált okozó testi sértés bűntettében állapította meg, ezért őt 2 évi börtönbüntetésre és 2 évre a közügyektől eltiltásra ítélte.

A vádlott román állampolgár, aki 1989 áprilisa óta tartózkodik Magyarországon, bevándorlási engedéllyel rendelkezik. A vádlott 1993 óta dolgozik borozóban mint felszolgáló, jövedelme 30 000 forint, vagyontalan és büntetlen előéletű.

A vádlott öccse - az ügy sértettje - Romániában élt, és 1994 második felében gyakran járt Magyarországon, ahol munkát vállalt. A vádlott és a testvére között gyakoriak voltak a veszekedések amiatt, mert a sértett a Romániában élő családjával nem törődött, a keresetét italra és játékautomatákra költötte. A sértett ittas állapotban gyakran provokált veszekedést a vádlottal, és többször tett olyan kijelentést, hogy egyszer megöli a bátyját. A sértett magyarországi tartózkodása alkalmával többször meglátogatta a vádlottat a munkahelyén. Ilyenkor a vádlott tiltása ellenére italozott, a játékautomatán játszott, a pénzét elköltötte, ami miatt közte és a vádlott között állandó volt a nézeteltérés. A vádbeli napon a sértett ittas állapotban egy fiatalember társaságában megjelent a borozóban, ahol tovább folytatta az italozást, miközben biliárdozott, majd a játékautomatán játszott. A vádlott próbálta a testvérét lebeszélni a játékról, de miután látta, hogy ez nem vezetett eredményre, megengedte, hogy öccse továbbá játsszék, ezért 700 forintot beletett az automatába. Ekkor már a borozóban záróra volt, 22 óra elmúlt. Amikor a sértett ismét veszteni kezdett, a vádlott kikapcsolta a játékautomatát, és odament a pulthoz, hogy kifizesse neki a nyereségként kimutatott 1300 forintot. A sértett, amiért a vádlott nem engedte őt tovább játszani, dühében az egyik asztalon levő üveg hamutartót, majd pedig az egyik játékautomatát a földhöz vágta. A vádlott kérte, hogy hagyja abba a rongálást, de a sértett a cselekményét folytatni akarata. Ekkor a vádlott megragadta a sértett két karját, és dulakodni kezdtek, ennek során a vádlott ököllel több ízben erőteljesen arcul ütötte a sértettet, aki az ütés következtében hanyatt a földre esett, és a tarkója a padlón levő burkolat kiszögellésébe ütődött. A vádlott, mikor látta, hogy testvére a földön nem mozdul, próbálta élesztgetni, a sértett azonban a sérüléseibe a helyszínen belehalt. A kiérkezett mentők a sértett halálát állapították meg.

A sértett a vádlott bántalmazásától az alábbi sérüléseket szenvedte el: a nyakon a tarkótájék alatt a harmadik nyakcsigolya magasságában a nyakizmokban sávszerű, kb. 23 cm szélességű harántirányú friss bevérzéseket, a nyaki gerinc elülső részénél ebben a magasságban körülírt friss bevérzést, a gerincvelő nyaki szakaszán a felső részen a keményburok alatt és a lágyburok alatt is elhelyezkedő, a nyúltagyon keresztül az agyalapra és az agykamrákba is beterjedő kemény- és lágyburok alatti friss bevérzéseket, az agykamrákban főként a hátsó szakaszon azokat öntvényszerűen kitöltött véralvadékot, heveny gerincvelői és nyúltagyi, valamint agyállományi heveny idegrázkódtatást, következményes agyduzzadást, légzési és keringési elváltozásokat. Ezenfelül az arcon a jobb szemrész külső szélénél repesztett jellegű bőrsérülést, az alsó állcsont bal oldali száránál levő bőr alatti bevérzéseket és mindkét kéz kézháti felszínén az ízületek felett levő kisebb terjedelmű bevérzéseket és hámfosztásokat szenvedett el.

A sértett halála a felső gerincvelői nyúltagyi és agyállományi idegrázkódtatás, az agykamrába terjedő kemény- és lágyburok alatti vérzés, traumás sokk következtében állott be, melyet akkor szenvedett el, amikor elesés közben a tarkóját a padlózat kiszögellésébe ütötte. A sértett a halál időpontjában enyhe-közepes fokú alkoholos befolyásoltság állapotában volt, ugyanakkor a vádlott a bűncselekmény elkövetésekor nem volt alkoholos befolyásoltság alatt. Az első fokú ítélet ellen a vádlott és védője jelentett be fellebbezést a jogos védelmi helyzet címén való felmentés végett. Az ügyész az ítéletet tudomásul vette.

A legfőbb ügyész átiratában arra mutatott rá, hogy a sértett valóban jogtalan támadást intézett a vádlott felügyeletére bízott anyagi javak ellen, és addig a vádlott magatartása nem volt jogtalan, amíg az a sértett megfékezését célozta. Ám a vádlott több ízben ököllel is megütötte - az őt egyébként nem bántalmazó - sértettet. Ezen túlmenően a testvérével szemben kitérési kötelezettség is terhelte, ezért az első fokú ítélet helybenhagyására tett indítványt.

A védő hivatkozott a sértettnek a cselekmény elkövetését megelőző, többször is megismétlődő agresszív magatartására. Utalt arra, hogy az egyszemélyes üzlet berendezéséért védence teljes anyagi felelősséggel tartozott, mellyel a sértett is tisztában volt. A vádlott más módon nem tudta elhárítani a bolt berendezése ellen indított jogtalan támadást. Hivatkozott továbbá a védő a vádlottnak egy korábbi balesete kapcsán keletkezett betegségére, valamint arra, hogy védence a sértett nyolcéves gyermekét önként tartja el. Másodlagosan - a fenti körülmények miatt - a büntetés mértékének a lényeges enyhítését, egyben a büntetés végrehajtásának felfüggesztését kérte.

A legfőbb ügyész felszólalásában annak a véleményének adott hangot, hogy a törvényi büntetési tétel minimumában kiszabott szabadságvesztés enyhítésére nincs alap. A büntetés fogházban történő végrehajtására és a közügyektől eltiltás mellőzésére tett indítványt.

A védelmi fellebbezés az alább kifejtettek szerint alapos.

A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megalapozottnak találta, minthogy az ügyfelderítési kötelezettségének maradéktalanul eleget tett, és az ügy megítéléséhez szükséges bizonyítékokat feltárta, így az első fokú ítélet tényállása a másodfokú eljárásban irányadó volt.

A megalapozottnak elfogadott tényállás alapján okszerű a vádlott bűnösségére vont következtetés, a cselekményjogi minősítése pedig törvényes.