A Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.326/2006/5. számú határozata társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. Bíró: Krátky Ákos

Gyulai Munkaügyi Bíróság

2.M.326/2006/5.szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Gyulai Munkaügyi Bíróság dr. Merza Attila ügyvéd ... által képviselt ... felperesnek - dr. Hudák Edit jogtanácsos által képviselt Békés Megyei Egészségbiztosítási Péztár alperes ellen társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata (fizetési meghagyás hatályon kívül helyezése) iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A bíróság az alperes 29201-05-1000/3/06. számú fizetési meghagyását hatályon kívül helyezi.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 20.000,- (húszezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

A bíróság az eljárás adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Az alperes fizetési meghagyásával ... biztosított balesetével összefüggésben felmerült 235.992.- forint egészségbiztosítási ellátás, és 27.211.- forint kamata megfizetésére kötelezte a felperest. A társadalombiztosítási határozatban megállapított tényállás szerint a segédmunkás munkakörben alkalmazott biztosított 2004. szeptember 13. napján munkavégzés közben balesetet szenvedett. ... a ... udvarán álló árokásó gépre törőfejet emelő kötelet akasztott fel, majd a gépkezelő a törőfejet megemelte, a kötél egyik vége lecsúszott, és a nem kellő távolságban álló sérült lábára a kb. 200 kilogramm súlyú munkaeszköz ráesett. A társadalombiztosítási határozatban foglaltak szerint a balesetben közrehatott, hogy a munkáltató a kockázatértékelése során nem tárta fel teljes körűen a baleseti tényezőket, a sérültnek nem biztosított egyéni védőeszközként bakancsot, ... nem volt tisztában a baleseti veszélyhelyzettel, mivel hiányos oktatást kapott, ... gépkezelő nem rendelkezett megfelelő képesítéssel és úgy működtette a gépet, hogy a sérült a veszélyes térben tartózkodott, továbbá a csülkös kötél kialakítása sem volt megfelelő. Az alperes határozatát az Ebtv. 67. §-ára alapította, utalva a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 25. számú állásfoglalásában foglaltakra.

A balesetet követően a sérült kártérítés megfizetését kérve, keresetlevelet terjesztett elő a felperesi társasággal szemben. A Gyulai Munkaügyi Bíróság 1.M.188/2005/21. szám alatti ítéletével a felperes keresetét elutasította arra hivatkozva, hogy a sérült a munkáltató utasítása ellenére kezdett a munkába, és kizárólag ennek tudható be az általa elszenvedett baleset. ... fellebbezése folytán eljárt Békés Megyei Bíróság 3.Mf.25.830/2005/7. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A fizetési meghagyással szemben a felperes keresetlevelet terjesztett elő, kérve a társadalombiztosítási határozat hatályon kívül helyezését, és az alperes perköltségben történő marasztalását. Hivatkozása szerint a baleset kizárólag a sérült elháríthatatlan magatartása miatt következett be - melyet a Békés Megyei Bíróság 3.Mf.25.830/2005/7. szám alatti ítéletében is kimondott - tekintettel arra, hogy kifejezett munkáltatói utasítás ellenére kezdte meg a munkavégzést. Álláspontja szerint a védőbakancs a sérülés elkerülésére alkalmatlan lett volna, a munkavégzés körülményeivel, illetve a balesetvédelmi szabályokkal kapcsolatos felvilágosítást a dolgozó megkapta. Hangsúlyozta, hogy a gépkezelő a szükséges szaktudással rendelkezett, ráadásul a sérültet többször felszólította arra, hogy a géptől menjen távolabb. Rámutatott arra is, hogy a munkáltatói utasítások tudatos megszegéséből eredő balesetek elkerülésére vonatkozó megelőző intézkedéseket nem lehet hozni.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását, és a felperes perköltségben történő marasztalását kérte. Hivatkozása szerint a felperes nem gondoskodott megfelelő egyéni védőeszközről (védőbakancs), a kellő szervezési intézkedéseket elmulasztotta, a sérült hiányos munkavédelmi oktatásban részesült, és a csülkös kötés kialakítása sem volt megfelelő. Hangsúlyozta, hogy a sérült munkakezdésre vonatkozó utasítást kapott ..., aki ráadásul nem is volt a felperesi társaság alkalmazottja. Rámutatott arra is, hogy a gépkezelő munkaszerződés nélkül és érvényes engedély hiányában kezelte az árokásó gépet.

A felperes keresete a l a p o s .

A bíróság a felek előadásai, a társadalombiztosítási eljárás iratai (fizetési meghagyás, tanú meghallgatási jegyzőkönyvek, sérült írásbeli nyilatkozata, munkabaleseti jegyzőkönyv, munkavédelmi oktatásról szóló igazolás, munkaszerződés stb.), a Gyulai Munkaügyi Bíróság 1.M.188/2005/4., 8., és 21. szám alatti jegyzőkönyvei, 12. sorszám alatti szakértői vélemény, 21. sorszám alatti elsőfokú ítélet, a Békés Megyei Bíróság 3.Mf.25.830/2005/7. sorszám alatti jegyzőkönyv és másodfokú ítélet, valamint ..., ..., ... tanúk vallomásai alapján az alábbiakat állapította meg:

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (továbbiakban Ebtv.) 67. §. (1) bekezdése értelmében a foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a baleset annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget.

A jogvitában a bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az alperesi határozat jogszabálysértő-e, és ezzel összefüggésben annak megváltoztatása (hatályon kívül helyezése) indokolt-e. Ennek megválaszolásához az volt vizsgálandó, hogy a felperesi társaság a balesettel okozati összefüggésbe hozható munkavédelmi szabályszegést megvalósított-e.

A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy 2004. szeptember 13. napjának reggelén a sérült és ... azt az utasítást kapták a munkáltató képviselőjétől, hogy a ... árokásó gépet vigyék a ... területére és várják meg őt. A munkaterületre megérkezve ... kezdeményezésére a törőfejet a gépjárműről leemelték. ... felakasztotta a kötelet, a gépkezelő az eszközt megemelte, majd jobbra elfordította, és megkezdte a törőfej leengedését. Ekkor ... megfogta a hidraulikatömlőt, a kötél egyik vége a törőfejről lecsúszott, és a biztosított bal lábára esett, melynek következtében a III-IV. ujjak amputációjára került sor.

A felelősség kérdésében történő állásfoglaláshoz a bíróságnak mindenekelőtt azt kellett tisztáznia, hogy a sérült és ... a munka megkezdésére vonatokozóan kaptak-e utasítást.