A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20804/2020/4. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:44. § (1) bek., (2) bek., (3) bek., 2:52. § (1) bek., (3) bek., 2018. évi LIII. törvény (Mavétv.) 1. §, 9. §, 12. §, 13. § (1) bek.] Bírók: Kovács Helga, Tóth Gabriella, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna

A határozat elvi tartalma:

A magánélet védelméről szóló 2018. évi LIII. törvény 8. § (2) bekezdésének nyitott tényállása alá tartozó események védelmének szintjét esetről-esetre kell meghatározni és az nyilvánvalóan különbözhet aszerint is, hogy a magánélettel kapcsolatban megőrizni kívánt képmás vagy hangfelvétel milyen körülmények között keletkezik. Ez annak vizsgálatát igényelte, hogy a felperesek milyen körben kívánták megőrizni a magánszférájukat.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

Az ügy száma: 1.Pf.20.804/2020/4.

A felperesek: Felperes1, cím1., I. rendű

Felperes2, cím2, II. rendű

A felperesek képviselője: dr. Kummer Ákos ügyvéd, cím4, aki az I-II. rendű felperest képviseli

Az alperes: alperes neve, cím3

Az alperes képviselője: dr. Kozma Péter ügyvéd, ügyvéd címe

A per tárgya: személyiségi jog megsértése

Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék

A fellebbezéssel támadott határozat száma: 19.P.22.020/2019/18.

í t é l e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit megváltoztatja és a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg az alperesnek személyenként 31.750 (harmincegyezer-hétszázötven) forint elsőfokú perköltséget.

Mellőzi az alperest elsőfokú eljárási illeték megfizetésére kötelező rendelkezést, az I. és II. rendű felperes kereseti illetékfizetési kötelezettségét személyenként 60.000 (hatvanezer) forintra felemeli.

Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg az alperesnek személyenként 31.750 (harmincegyezer-hétszázötven) forint másodfokú perköltséget és az államnak az állami adó- és vámhatóság felhívásában megjelölt módon, határidőben és számlára személyenként 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

[1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperesek házastársak, a II. rendű felperes 2018-2019-ben a párt elnöke volt. A felperesek 2016-ban tartott esküvőjükre és az azt követő lakodalomra a családtagjaikat és a barátaikat hívták meg. Az eseményről az I. rendű felperes felkérésére a név Televízió készített fotó- és videófelvételeket. Az alperes által üzemeltetett internetes oldalon 2019. január 20-án "cikk címe" címmel cikk jelent meg, amelyben az alperes közzétett egy videófelvételt, amelyet általa működtetett Tv csatorna hírműsoraiban több alkalommal lejátszott. A felvételek jelenleg is elérhetőek az interneten.

[1] A felperesek keresete annak megállapítására irányult, hogy az alperes megsértette a magánélet tiszteletben tartásához való jogukat azzal, hogy az általa üzemeltetett www.portál internetes oldalon 2019. január 20-án "cikk címe" címmel megjelent cikkben, illetve a Tv csatorna 2019. január 20-án sugárzott hírműsoraiban az esküvőjükről, a lakodalmukról, illetve annak előkészületeiről készített felvételeket hozott nyilvánosságra. Kérték, hogy a bíróság kötelezze az alperest elégtétel adásaként arra, hogy az általa elkövetett jogsértésért való sajnálkozását az ítélet jogerőre emelkedését követő 15 napon belül levélben fejezze ki és jogosítsa fel a felpereseket arra, hogy ezen levelet nyilvánosságra hozzák. A jogsértés miatt személyenként 1.000.000 forint sérelemdíjra tartottak igényt. A felperesek perköltségigényt is támasztottak.

[2] A kereset jogszabályi alapjaként a felperesek a magánélet védelméről szóló 2018. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Mvtv.) 1. §, 8. § (2) bekezdés, 12. § a) pont, 12. § c) pont, 13. § (1) bekezdés, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:44. § (1)-(3) bekezdés és a 2:52. § (1) és (3) bekezdés rendelkezéseit jelölték meg.

[3] Kifejtették, hogy az esküvő és a lakodalom nem minősülnek közügynek, az elkészült felvételek pedig, mint életük legintimebb pillanatainak megörökítése, szintén nem részei a közéleti tevékenységüknek. A legszűkebb magánszférájukba tartozó eseményeket csak az általuk meghívott vendégekkel kívánták megosztani, nem adtak hozzájárulást annak nyilvánosságra hozatalához. Álláspontjuk szerint azzal, hogy az alperes magánéletük ezen mozzanatát a világhálón, illetve a televízióban nyilvánosságra hozta, megsértette az Mvtv. 8. § (2) bekezdését.

[4] A sérelemdíj körében a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 266. § (2) bekezdése alapján köztudomású tényként kérték kezelni, hogy bárki számára komoly sérelmet jelent, ha a magánéletének legintimebb szféráját hozza nyilvánosságra a sajtó, ráadásul olyan szintű nyilvánosságot biztosítva a jogsértésnek, amilyet az alperes el tudott érni. A sérelemdíj összegszerűsége körében hivatkoztak a jogsértés kiemelkedő tárgyi súlyára és annak rájuk gyakorolt hatására. Az alperes súlyosan felróható magatartást tanúsított, a rendelkezésére álló médiafelületet a politikai küzdelmekbe szándékosan beavatkozva használta. Növeli a jogsértés súlyát, hogy az alperes nem legálisan jutott a hang- és képanyag birtokába.

[5] Az olvasottság és a híradó felvétel nézettsége körében állítási szükséghelyzetre hivatkoztak és a Pp. 184. § (2) bekezdése értelmében fogadja el valósnak azt az állítást, hogy a nézettség és az olvasottság is meghaladta az egymilliót.

[6] Az alperes a kereset elutasítását és a felperesek perköltségben marasztalását kérte.

[7] Hivatkozott a párt történetére, önmeghatározására és arra a folyamatra, amelyben a II. rendű felperes egy néppártosított, a nacionalizmus mérsékeltebb vonalát képviselő párt elnöke lett 2018-ban. A párt elítéli a homoszexualitást, felvállalja a nacionalizmust. Álláspontja szerint a náci karlendítés és a hozzá kapcsolódó történelmi, emberiességi, társadalmi és egyéb körülmények köztudomású tények, a kézmozdulat a hitleri Németországban üdvözlést, tisztelgést jelentett, a rendszer támogatásának kifejezését. Az I. rendű felperes ezt a kézmozdulatot használta az esküvőjén, amellyel kifejezte, hogy hisz a nemzetiszocialista eszmékben, azt a rendszert támogatja, üdvözli. Álláspontja szerint ebből az a következtetés vonható le, hogy noha a párt világnézete megváltozott, a II. rendű felperes által 2018. évtől elnökként vezetett párt vezetősége továbbra is a radikális irányvonalat tartja meghatározónak. A felvételből az is megállapítható, hogy a II. rendű felperes az I. rendű felperes kézmozdulatát nem akadályozta, az ellen nem emelt szót, ezzel ráutaló magatartással kifejezte az egyetértését.

[8] Az alperes utalt a II. rendű felperes közszereplő mivoltára és arra, hogy az egyébként nem közszereplő I. rendű felperes is olyan magatartást tanúsít a felvételen, amely miatt nem részesülhet személyiségi jogi védelemben. A közügyek szabad vitatásának középpontjában nem a közszereplő áll, hanem az érintett közérdeklődésre számot tartó ügy, a műsorszámban a felpereseket nem ábrázolta megalázó, bántó vagy sértő módon. Az alperesnek a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 10. és 13. §-a alapján feladata a közönség tájékoztatása a közérdeklődésre számot tartó helyi és országos jelentőséggel bíró eseményekről. Az egyik parlamenti párt elnökének és feleségének bemutatott világnézete közérdeklődésre számot tartó ügy, hiszen a felvételen látható esemény (karlendítés, a lakodalomban elhangzó homofób viccek) összefüggésbe hozható a közügyekkel, e magatartás szabad vita tárgya lehet. Erre figyelemmel az alperesnek törvény felhatalmazása alapján kötelessége volt a széles közönség tájékoztatása.