BH 1974.6.255 Adásvételi szerződéssel kapcsolatban a megtámadási jog, valamint a hibás teljesítésből eredő szavatossági igény egymástól függetlenül érvényesíthető [Ptk. 208. § (1) bek., 210. § (1), (4) bek., 237. § (1), (2) bek., 305., 368. §].

A felperes az 1972. április 24-én kötött szerződéssel megvásárolta az alperes Moszkvics 407. típusú használt személygépkocsiját 15 000 Ft-ért. Az eladáskor készült és a per iratainál elfekvő okiratban az alperes kijelentette, hogy a gépkocsiért garanciát nem vállal.

A felperes kb. 500-600 km-t tett meg a gépkocsival, amikor a gépkocsi 1972. május 15-én üzemképtelenné vált.

A perben meghallgatott szakértő szerint a gépkocsi szerelési és egyéb műszaki hiányosság miatt vált üzemképtelenné, és ezek a hibák már az átadáskor is megvoltak, de azokat a felperes az átvételkor nem ismerhette fel.

A szakértő megállapítása szerint a járműbe szerelt motor - bár azonos a 407-es típusú motorral - motorszáma azonban különbözik a forgalmi engedélyben szereplő motorszámtól.

A felperes keresetében előadta, hogy az alperes a szerződés megkötésekor a gépkocsi lényeges tulajdonságairól őt nem tájékoztatta, a gépkocsi hibáit nem közölte és azt sem fedte fel, hogy a gépkocsiban nem az eredeti motor van, vagyis az, amely a forgalmi engedélyben szerepelt, hanem egy rossz minőségű motor, amelyet feltehetően a szemle után, de a gépkocsi átadása előtt cserélhetett ki az alperes. Ezért kérte annak kimondását, hogy az adásvételi szerződés az alperes megtévesztő magatartása miatt a Ptk. 210. §-ának (4) bekezdése szerint érvénytelen, és ennek megfelelően az alperest a 15 000 Ft vételár visszafizetésére kérte kötelezni. Az eljárás során előterjesztett kiegészítő kereseti kérelmében az alperest másodlagosan a hibás teljesítésre tekintettel a gépkocsi üzembehelyezéséhez szükséges javítási költség megfizetésére kérte kötelezni.

Az alperes arra hivatkozott, hogy a gépkocsiért nem vállalt szavatosságot.

A járásbíróság ítéletével az alperest 3550 Ft és járulékai megfizetésére kötelezte.

Az első fokú bíróság tényként állapította meg, hogy az alperes az eladáskor nem tájékoztatta a felperest arról, hogy a gépkocsi harmadik motorral üzemel, motorcsere következtében a járműbe beépített motor más, mint a forgalmi engedélyben szereplő motor, és ezért a gépkocsit a forgalomba állítása előtt műszaki vizsgára kell bocsátani. Az alperes tehát nem szerződésszerűen, hanem hibásan teljesített, ezért az üzembehelyezéshez szükséges javítási költség megfizetésére köteles.

Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, a felperes csatlakozó fellebbezéssel élt.

A felperes csatlakozó fellebbezésében kérte a marasztalási összeget a javítási költségnek megfelelően 10 970 Ft-ra felemelni.

A megyei bíróság Ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatva, a keresetet teljesen elutasította.

A másodfokú bíróság ítéletének indokolása szerint a gépkocsi meghibásodását nem a motorcsere idézte elő, hanem csapágyolvadás és annak közvetlen okai, amelyeket a szakértő az írásbeli véleményében felsorolt. Ezekért a hibákért viszont az alperes nem felel, mert a gépkocsiért való szavatosságot a szerződésben kizárta.

A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.

A felperes egyfelől az adásvételi szerződést tévedés, illetőleg megtévesztés címén támadta meg. Azt állította, hogy az alperes nem tájékoztatta őt az eladáskor arról, hogy a motorcsere folytán a járműbe beépített motor nem azonos a forgalmi engedélyben feltüntetett motorral. Másodlagosan hibás teljesítés miatt a hiba elhárításával járó javítási költség megtérítését kérte.

Az ügyben eljárt bíróságok a kettős kereseti kérelmet összevontan, elsősorban a hibás teljesítés tekintetében bírálták el, jóllehet a Ptk. 210. §-ának (1) és (4) bekezdése alapján gyakorolható megtámadási jog, valamint a Ptk. 305-308. §-ai szerint a hibás teljesítésből eredő szavatossági igény egymástól függetlenül érvényesíthető. Ha a szerződő fél a szavatosság kizárása miatt esetleg nem érvényesítheti a hibás teljesítésből eredő igényét, ez nem vonja maga után és nem érinti a Ptk. 210. §-ának (1) és (4) bekezdésére alapított megtámadási jogát.