A Szegedi Ítélőtábla Pf.20078/2009/3. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 348. §] Bírók: Kiss Gabriella, Szeghő Katalin, Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.078/2009/3. szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Szegedi Ítélőtábla dr. Farkas Márta ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) alatti lakos felperesnek - a ... Ügyvédi Iroda (ügyintéző: ... ügyvéd, ) által képviselt I.rendű alperes neve (címe) alatti lakos I. r., II.rendű alperes neve (címe) alatti lakos II. r., III.rendű alperes neve (címe) alatti lakos III. r. és IV.rendű alperes neve (címe) alatti lakos IV. r. alperes ellen személyhez fűződő jog megsértése iránt indított perében a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2008. november 14. napján kelt 16.P.21.678/2008/8. számú ítélete ellen a felperes 10. és a IV. r. alperes Pf.II.20.078/2009/2. szám alatti sorszámú csatlakozó fellebbezése folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletét részben és akként változtatja meg, hogy a keresetet teljes egészében elutasítja.

A IV. r. alperes elsőfokú eljárási illeték fizetésére kötelezését mellőzi és a felperes által az illetékes állami adóhatóság felhívására a Magyar Államnak fizetendő elsőfokú eljárási illeték összegét 136.800.- (Egyszázharminchatezer-nyolcszáz) Ft-ra felemeli.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I., II., III. és IV. r. alpereseknek személyenként 10.000-10.000.- (Tízezer-tízezer) Ft másodfokú eljárási költséget.

Köteles a felperes megfizetni az illetékes állami adóhatóság külön felhívására 136.800.- (Egyszázharminchatezer-nyolcszáz) Ft fellebbezési és 12.000.-(Tizenkettőezer) Ft csatlakozó fellebbezési illetéket a Magyar Államnak.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

- 2 -

I N D O K O L Á S :

A felperes a ... Egyházközség lelkésze volt. 2007. évben fegyelmi eljárás indult ellene, amelynek során a ... Egyházmegye Bírósága felfüggesztette lelkipásztori tisztségéből. A felperes fellebbezése folytán eljárt ... Egyházkerület Bírósága a fegyelmi eljárás folytatásával a ... Egyházmegye Bíróságát bízta meg, amelynek elnöksége a fegyelmi ügyben eljáró bírói tanács tagjaiként az I., II. és a III. r. alpereseket jelölte ki, a fegyelmi hatóságot pedig a IV. r. alperes, mint az egyházmegye jogtanácsosa képviselte az eljárásban.

A IV. r. alperes az egyházmegyei bírósághoz intézett, 2008. április 22. napján kelt beadványában bejelentette, hogy a fegyelmi eljárás lefolytatásához szükséges iratok egy része a felperes ellen indult, a Budapest XIV. kerületi Rendőrkapitányság előtt 469/2008. Bü. szám alatt folyamatban lévő büntetőügy iratai között található, ezért indítványozta, hogy a büntetőeljárás jogerős befejezéséig a bíróság a fegyelmi eljárást függessze fel, s a felperest tisztségéből ugyancsak függessze fel.

A ... Egyházmegye Bírósága a 2008. április 23. napján kelt 49/1-2/2008. ügyszámú határozatával a felperes lelkipásztori tisztségből való felfüggesztését a Budapest, XIV. kerületi Rendőrkapitányság előtt 469/2008. Bü. számon indult büntetőeljárás jogerős befejezéséig meghosszabbította. Határozatának indokolása szerint a tényállásban írt büntetőeljárásban az egyházközség iratainak jelentős része lefoglalásra került, így a fegyelmi eljárás lefolytatásához is nélkülözhetetlen iratok nem állnak rendelkezésére. Utalt arra, hogy a büntetőeljárás során olyan tényállás kerülhet megállapításra, amely felhasználható a fegyelmi eljárásban is, valamint a büntetőjogi felelősség esetleges megállapítása kihathat a fegyelmi ügy elbírálására, ezért indokoltnak találta, hogy a felperes lelkipásztori szolgálatot a büntetőeljárás jogerős befejezéséig ne végezhessen.

A felperes módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az I., II., és a III. r. alperesek a 49/1-2/2008 számú határozatukkal, a IV. r. alperes pedig az egyházmegyei bírósághoz intézett 2008. április 22-i beadványában foglaltakkal megsértették a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát. Kérte továbbá az alperesek további jogsértéstől való eltiltását valamint a jogsértő határozat visszavonására, elégtétel adására és a határozathozatal időpontjától kezdődően havi 190.000.-Ft általános kártérítés megfizetésére kötelezésüket. Keresete indokolása szerint a IV. r. alperes a 2008. április 22-én kelt levelében valótlanul állította, hogy a felperes ellen büntetőeljárás van folyamatban. Ezen túl a beadvány azon kitétele, amely szerint a büntetőügyben megállapításra kerülő tényállás a fegyelmi ügyben is felhasználható lesz, azt sugallja, hogy a felperes bűnössége nem kérdéses. Álláspontja szerint az egyházmegyei bíróság lelkipásztori tisztségéből való felfüggesztésének meghosszabbítását tartalmazó határozata ugyancsak alkalmas a jóhínevének megsértésére, hiszen az a IV. r. alperes beadványában szereplő valótlan állításra hivatkozott a döntés alapjaként, e mellett a határozat indokolásának az a része,

- 3 -

Pf.II.20.078/2009/3. szám

amely a büntetőeljárásban lefoglalt nagy tömegű iratra utal, arra enged következtetni, hogy a felperes ellen folyó büntetőeljárás komoly, súlyos ügy, abban nagy mennyiségű bizonyíték áll rendelkezésre. Hangsúlyozta, hogy ezzel szemben a való tény az, hogy az alperesek által hivatkozott büntető ügyben ismeretlen tettes ellen indult nyomozás, amelynek során a rendőrség az iratokat nem foglalta le, hanem bekérte.

Az alperesek elsődlegesen a per megszüntetését kérték arra hivatkozással, hogy a fegyelmi eljárásban nem természetes személyként, hanem a ... egyház választott tisztségviselőiként jártak el, így perbeli jogképességgel nem rendelkeznek, a felperes igényét a ... Egyházzal vagy az illetékes egyházmegyével szemben érvényesítheti. Érdemi ellenkérelmük a kereset elutasítására irányult.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a IV. r. alperes a ... Egyházmegye Bírósága részére 2008. április 22. napján megküldött levelének azon kijelentésével, amely szerint a felperes ellen büntetőeljárás indult, megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A felperest részperköltség fizetésére kötelezte az I-II. és a III. r. alperesek javára, rendelkezett továbbá a feljegyzett kereseti illeték viseléséről. Az alperesek permegszüntetésre irányuló kérelmével kapcsolatosan rámutatott arra, hogy az alperesek rendelkeznek perbeli jogképességgel, a felperes pedig az őt megillető választási jog alapján jogosult volt az alperesekkel szemben érvényesíteni a személyiségi joga megsértése miatti igényét. Érvelése szerint nincs jelentősége annak, hogy az alperesek egyházi szervezet tagjaként, egyházi tevékenységük gyakorlása során jártak el, személyiségi jog védelme iránti per megindítására velük szemben is jogosult a felperes. Az ügy érdemét illetően ugyanakkor alaptalannak találta az I-III. r. alperesekkel szemben előterjesztett keresetet, mivel megítélése szerint az általuk hozott határozat indokolása nem tartalmaz a felperes személyére vonatkozó valótlan, a jóhírnév megsértésére alkalmas tényközlést. A IV. r. alperes 2008. április 22-én kelt indítványában viszont valótlan tényállítás az, hogy a felperessel szemben büntetőeljárás folyik. E valótlan tényállítás alkalmas a felperes társadalmi megítélésének negatív befolyásolására, ezért sérti a jóhírnevét. A jogsértés megállapításán túl azonban további jogkövetkezmények alkalmazását nem találta indokoltnak, s alaptalannak ítélte a felperes kártérítési igényét is, tekintve, hogy a felperes kára nem a személyiségi jogsértéssel, hanem a felperes lelkészi tevékenységéből való felfüggesztésével hozható okozati összefüggésbe.