A Legfelsőbb Bíróság Bfv.1072/2010/5. számú határozata zsarolás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 138. §, 323. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §, 426. §] Bírók: Kiss Sándor, Molnár Gábor Miklós, Schäfer Annamária

Kapcsolódó határozatok:

Dunakeszi Járásbíróság B.364/2007/30., Budapest Környéki Törvényszék Bf.695/2009/4., *Kúria Bfv.1072/2010/5.* (BH+ 2011.11.466, BH 2012.3.55)

***********

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

Bfv.II.1.072/2010/5. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2011. április 7. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t :

A zsarolás bűntette miatt folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Dunakeszi Városi Bíróság 8.B.364/2007/30. számú ítéletét és a Pest Megyei Bíróság 1.Bf.695/2009/4. számú végzését hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

I. A Dunakeszi Városi Bíróság a 2009. október 20-án kihirdetett 8.B.364/2007/30. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki zsarolás bűntettében (Btk. 323. § (1) bek.). Ezért őt - végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett - 1 év 6 hónap börtönre ítélte.

A megállapított tényállás szerint az 1947-ben született büntetlen előéletű terhelt, mint a Hotel alkalmazottja és a sértett, mint a Hotel tulajdonosa között 1999 és 2004 augusztusa közötti időben baráti és munkatársi kapcsolat állt fenn.

A terhelt és a sértett 2002. június 27.-én megállapodást kötött, amely szerint a terhelt 39.000.000 Ft baráti kölcsönt nyújtott a sértettnek. A kölcsön visszafizetési határideje 2003. december hó 31. napja volt. A kölcsönadásról tartozáselismerő nyilatkozat készült, amelyet dr. Sz. Gy. ügyvéd 2002. július 8.-án ellenjegyzett.

A tartozás visszafizetése határidőben nem történt meg, ezért a felek a tartozás határidejének meghosszabbítása céljából felkeresték dr. Sz. Á. ügyvédet. Az ügyvéd 2004. február 19.-én a tartozás elismeréséről nyilatkozatot szerkesztett, melyet a sértett írt alá. E nyilatkozatban a sértett elismerte, hogy a terhelttől 39.000.000 Ft-ot baráti kölcsönként átvett, és kötelezettséget vállalt arra, hogy a tartozást - kamataival együtt - legkésőbb 2005. december 31.-ig visszafizeti.

A sértett a terhelttől kölcsönkapott 39.000.000 forintot 2004. május hó 21. napján visszafizette. Erről a dr. Sz. Á. által szerkesztett okirat készült.

A terhelt munkájával kapcsolatban 2004 nyarán problémák merültek fel, ezért a sértett a munkaviszonyát 2004. augusztus hó 9. napján rendkívüli felmondással megszüntette.

A terhelt a munkaviszonya jogellenes megszüntetésére hivatkozva 2004. szeptember 14.-én keresetet nyújtott be a Debreceni Munkaügyi Bíróságra, kérve munkaviszonya visszaállítását, valamint az alperes kötelezését a túlórái és a ki nem vett szabadsága megfizetésére.

A terhelt - dr. E. Á. ügyvéden keresztül - 2004. szeptember 27.-én felszólítást küldött a sértettnek, hogy a még fennálló 39.000.000 Ft tartozását fizesse meg, mert annak határideje 2003. december 31.-én lejárt. A sértett a fizetési felszólításnak nem tett eleget. Dr. Sz. Á. ügyvéden keresztül tudatta a terhelttel, hogy egyszer történt csak kölcsönadás. 2004. február 19.-én csupán a kölcsön visszafizetésének a határideje került módosításra és a tartozását 2004. május 21.-én rendezte.

A terhelt 2004. október 19.-én keresetlevelet nyújtott be a sértett ellen a Hajdú-Bihar Megyei Bírósághoz. Abban 39.000.000 Ft és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest, arra hivatkozva, hogy kétszer adott kölcsön a sértettnek 39.000.000 Ft-ot. Egyszer 2002. június 27.-én - a dr. Sz. Gy. által ellenjegyzett tartozás elismerő nyilatkozatban foglalt összeget -, majd 2004. február hó 19.-én - a dr. Sz. Á. által ellenjegyzett tartozás elismerő nyilatkozatba foglalt összeget -, és csak az egyik összeget kapta vissza, 2004. május 21.-én.

A sértettel szemben 2001. évben a Debreceni Városi Bíróság előtt 44.B.3126/2002. szám alatt büntetőeljárás indult zsarolás bűntette és más bűncselekmény miatt, amely eljárásban a terheltet a nyomozó hatóság, majd 2004 májusában a bíróság is tanúként hallgatta ki.

A terhelt 2004. október 5.-én kelt beadványában bejelentette a Debreceni Városi Bírósághoz, hogy a májusi tárgyaláson nem a tényeknek megfelelő tanúvallomást tett. Vallomását módosítani kívánja, ezért kérte ismételt tanúkénti kihallgatását. Előadta: tisztában van azzal, hogy a hamis tanúzás bűntettét elkövette, és az újabb vallomása megtételének indokait a tárgyaláson fogja előadni. A terheltet a 2004. november 25. napjára kitűzött tárgyalásra megidézte a bíróság.

A sértett - a büntetőügy iratait tanulmányozó védőjén keresztül - tudomást szerzett a terhelt beadványáról. Nyilvánvaló lett számára, hogy a terhelt a tárgyaláson korábban tett - reá kedvező - vallomását úgy akarta módosítani, hogy az rá nézve terhelő legyen.

Ezen előzmények után a terhelt és a sértett két barátjuk - D. Cs. és L. F. - közreműködésével és jelenlétében találkozott 2004. november 9.-én a Csárdában. A megbeszélés során a terhelt elismerte a jelenlévők előtt, hogy csak egyszer adott kölcsön a sértettnek, de az irat hibás megfogalmazása miatt igényt tart a "második" 39.000.000 Ft visszafizetésére is. Amennyiben a sértett 10 év alatt megfizeti a 39.000.000 Ft-nak megfelelő 150.000 eurót évi 15.000 euró összegben, kötelezettséget vállal arra, hogy nem változtatja meg a tanúként tett vallomását; nem tesz a sértettre nézve hátrányos, terhelő vallomást a büntetőügyben, és visszavonja a polgári és munkaügyi perben előterjesztett keresetét is.

A sértett, a terhelt fenyegetésének hatására vállalta a 39.000.000 Ft-nak megfelelő 150.000 euró megfizetését, évenkénti 15.000 euró részletekben. Vállalta, hogy visszaállítja a terhelt munkaviszonyát, havi 80.000 forintos jövedelemmel, és vállalta, hogy megveszi, illetve segít a terhelt ingatlanának az értékesítésében. A terhelt azt vállalta, hogy visszavonja a polgári, illetve a munkaügyi perben előterjesztett keresetét, és a büntetőügyen, a 2004. november 25.-ki tárgyaláson nem fog a sértettre nézve terhelő vallomást tenni.

A terhelt a Csárdában létrejött megállapodásról emlékeztetőt írt, amelyet 2006. január 12.-én D. Cs. is ellátott az aláírásával.

A sértett a terhelt követeléseit a fenyegetettség nélkül nem teljesítette volna.

A terhelt a 2004. november 16.-án kelt beadványában a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság előtt kölcsön visszafizetése iránt 5.P.21.495/2004. szám alatt folyamatban lévő perében elállt a keresetétől. A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság az 5.P.21.495/2004/3. számú, 2004. december 14.-én jogerős végzésével a pert megszüntette. A terhelt ezt követően a Debreceni Munkaügyi Bíróság előtt folyamatban lévő perben is visszavonta a keresetét.

A terhelt a 2004. november 25.-én megtartott tárgyaláson annyiban módosította korábbi vallomását, hogy a sértettnél 1999. óta munkaviszony keretében dolgozott. A nyomozás során a kommandósoknak arra kérdésére, hogy ki itt az igazgató, azt felelte, hogy nem dolgozik itt. Előadta, vallomását azért módosítja, hogy a sértett ne tudja felhasználni a munkaügyi perében ezt a nyomozati vallomását.