A Kúria Bfv.932/2016/11. számú precedensképes határozata csalás bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 361. §, 363. §, 373. §, 416. §, 423. §] Bírók: Feleky István, Molnár Gábor Miklós, Szalai Csabáné dr. Horváth Katalin

A határozat elvi tartalma:

I. A másodfokú eljárásban a tényállás javíthatósága nem mennyiségi, hanem szükségességi kérdés, és az elsőfokú bíróság által nem, vagy másként értékelt bizonyíték alapján is javítható a tényállás.

II. A másodfokú felülbírálat során, és teljességgel függetlenül a nyilvános ülésen vagy tárgyaláson való elbírálás kérdésétől, a bíróságnak joga és kötelessége valamennyi bizonyítékot értékelnie, merüljön föl az akár a fellebbezési szakaszt megelőzően, avagy a fellebbezési szakaszban.

III. A költségvetési csalás folytatólagosan elkövetettként nem minősülhet.

***********

Kúria

végzés

Az ügy száma: Bfv.II.932/2016/11.

A határozat szintje: felülvizsgálat

A tanács tagjai: Dr. Molnár Gábor Miklós a tanács elnöke, Dr. Feleky István előadó bíró, Szalai Csabáné dr. Horváth Katalin bíró

Az eljárás helye: Budapest

Az eljárás formája: tanácsülés

Az ülés napja: 2017. február 13.

Az ügy tárgya: csalás bűntette és más bűncselekmény

Terhelt(ek): ... és társai

Első fok: Nyíregyházi Járásbíróság 34.B.2555/2009/252. ítélet, 2015. január 20. tárgyalás

Másodfok: Nyíregyházi Törvényszék 2.Bf.275/2015/10. ítélet, 2016. február 12. nyilvános ülés

Harmadfok: -

Az indítvány előterjesztője: ... I. rendű terhelt védője

Az indítvány iránya: hatályon kívül helyezésre

Rendelkező rész

A Kúria a csalás bűntette és más bűncselekmény miatt ... és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a ... I. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt megvizsgálva a Nyíregyházi Járásbíróság 34.B.2555/2009/252. számú ítéletét és a Nyíregyházi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2.Bf.275/2015/10. számú ítéletét ... I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja.

A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

Indokolás

[1] I. A Nyíregyházi Járásbíróság a 2015. január 20. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett 34.B.2555/2009/252. számú ítéletével ... I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében [1978. évi IV. törvény (korábbi Btk.) 318. § (1) bekezdés, (2) bekezdés c) pont, (6) bekezdés b)1. pont] és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében (korábbi Btk. 276. §).

[2] Ezért őt - halmazati büntetésül - 4 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, 4 év közügyektől eltiltásra és 2.000.000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte. Rendelkezett továbbá a pénzmellékbüntetés esetleges átváltoztatásáról, a szabadságvesztés háromnegyed részének letöltése utáni feltételes szabadságra bocsáthatóságról, az előzetes fogvatartás beszámításáról, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé kártérítésekre és illeték fizetésekre kötelezésről és egyéb járulékos kérdésekről.

[3] A kétirányú fellebbezések alapján másodfokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék a 2016. február 12. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett 2.Bf.275/2015/10. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet az I. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta: cselekményeit költségvetési csalás bűntettének [2012. évi C. törvény (hatályos Btk.) 396. § (1) bekezdés a) pont, (4) bekezdés b) pont] és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségének (hatályos Btk.) 345. §) minősítette; a pénzmellékbüntetést 500 napi tétel, napi tételenként 4.000 forint, (nem jelölve) összesen 2.000.000 forint pénzbüntetésre változtatta (helyesen: az I. rendű terheltet ilyen összegű pénzbüntetésre ítélte); rendelkezett a pénzbüntetés esetleges átváltoztatásáról, a szabadságvesztés háromnegyed részének letöltése utáni feltételes szabadságra bocsáthatóságról, az Nemzeti Adó- és Vámhivatal polgári jogi igényeinek elutasításáról és a letétre vonatkozó rendelkezés korrigálásáról - egyebekben helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.

[4] II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata (alapítélet) ellen az I. rendű terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt: a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja, illetőleg a Be. 373. § (1) bekezdés III.a) pontja alapján arra hivatkozással, hogy a másodfokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék az indokolási kötelezettségét a tényállás megállapítása (helyesbítése és kiegészítése) kapcsán megsértette.

[5] A védő indítványa szerint a másodfokú ítélet indokolásának iratellenes megállapítása, hogy az egyik szakértő véleményét az elsőfokú bíróság okirati bizonyítékként figyelembe vette, holott az elsőfokú bíróság okirati bizonyítékként nem hivatkozott e szakvéleményre. Egy másik szakértő véleményére tett elsőfokú ítéletbeli megállapítás értelmezhetetlen, és a másodfokú bíróság ki sem tért e szakvéleményre. A védő állította még, hogy az elsőfokú bíróság két tanút úgy hallgatott ki megkeresett bíróság útján, hogy annak feltételei fenn sem álltak, és a másodfokú bíróság a tanúvallomások jogszabálysértő értékelésének megállapítására irányuló védői érvelést elutasította. Kifogásolta azt is, hogy e tanúvallomásokat az elsőfokú bíróság felolvasás helyett csupán ismertette.

[6] A védő hivatkozott továbbá arra, hogy a másodfokú bíróság az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az alapítélet felülbírálatra alkalmatlan. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást részben megalapozatlannak találta, s azt anélkül egészítette ki és helyesbítette, hogy megjelölte volna a megalapozatlanság okát [Be. 351. § (2) bekezdés a)-d) pont]. A másodfokú bíróság az I. rendű terhelt másodfokú eljárásban benyújtott írásbeli védekezésében szereplő tényállításokat mérlegelés tárgyává tette, ám ehhez nyilvános ülés helyett tárgyalást kellett volna tartania.

[7] A másodfokú bíróság indokolása ellentmondásos is, mert a tényállás vonatkozásában a felülmérlegelés tilalmát áttörte. A védelmi fellebbezést ugyanakkor arra hivatkozással utasította el, hogy az a bizonyítékok mérlegelését támadta. A másodfokú bíróság közel öt oldalnyi ténymegállapítással egészítette ki a tényállást, de az ennek alapjául szolgáló bizonyítékokra, és azok értékelésére nem tért ki. Ennél fogva az sem állapítható meg, hogy e bizonyítékokat az elsőfokú bíróság valósnak fogadta-e el vagy sem.