A Debreceni Törvényszék P.21577/2005/12. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 217. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 76. §, 84. §, 339. §, 355. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 2. §]

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BÍRÓSÁG

6. P. 21 577/2005/12. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság a Dr. Hegedűs József ügyvéd (4024 Debrecen, Újházi Ede u. 3. fszt. 2. szám) által képviselt ... ( ... u. ... szám) felperesnek - az Ifj. Dr. Horváth Tibor ügyvéd (4024 Debrecen, Petőfi tér 18. I/3. szám) által képviselt ... ( ...u. ... szám) alperessel szemben kártérítés megfizetése iránt indított perében meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság eltiltja az alperest a felperes testi épséghez fűződő személyiségi jogának további megsértésétől.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 100.000,- (Egyszázezer) Ft-ot, és 25.000,- (Huszonötezer) Ft összegű perköltséget.

A bíróság a felperes keresetét ezt meghaladóan elutasítja.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 6.000,- (Hatezer) Ft le nem rótt eljárási illetéket és fizessen meg a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság költségvetési elszámolási számlájára külön felhívásra 2.598,- (Kettőezer-ötszázkilencvennyolc) Ft állam által előlegezett költséget.

A fentieket meghaladóan a perben le nem rótt eljárási illetéket és az állam által előlegezett költséget az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Debreceni Ítélőtáblához címzett, de a Hajdú-Bihar Megyei Bíróságnál írásban, 3 példányban előterjesztendő fellebbezésnek van helye.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el amennyiben az csak a perköltség összegére, vagy viselésére, a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, vagy csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul. Ebben az esetben a felek tárgyalás tartását kérhetik.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt közös kérelmükben a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását egyéb esetekben is kérhetik.

Indokolás:

A bíróság a peres felek nyilatkozatai, tanú 1. és tanú 2. tanúk vallomása, a becsatolt okiratok tartalma, a beszerzett igazságügyi szakértői vélemény adatai, valamint a Püspökladányi Városi Bíróság előtt P. 20 340/2005. szám alatt folyamatban volt, és a Hajdúszoboszlói Városi Bíróság előtt 1. B. 45/2006. szám alatt folyamatban lévő ügyek iratai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A Püspökladányi Városi Bíróság előtt tanú 3. (a jelen per alperesének édesanyja), mint felperes, valamint a jelen per felperese, továbbá tanú 1. és tanú 2., mint alperesek között 1. P 20 340/2005. szám alatt volt polgári peres eljárás folyamatban. Az adott per 2005. november 14-én a Püspökladányi Városi Bíróság épületének fszt. 3-as tárgyalójában megtartott tárgyalásán a tárgyalóban az ügyet tárgyaló bíró, valamint az előbbiekben idézett peres felek voltak jelen, míg a tárgyaló előtti folyosón a tárgyalóban tartózkodó édesanyjára várakozott a jelen per alperese. A tárgyaláson a bíróság tárgyalási szünetet rendelt el, melynek időtartamára a peres felek a tárgyalót elhagyták, és a tárgyaló előtti folyosón várakoztak a tárgyalás folytatására. A folyosón a tárgyalóval szemközti falszakaszon elhelyezett padon egymás mellett foglalt helyet a jelen per felperese, valamint tanú 1. és tanú 2., míg az alperes édesanyja az előbbi személyektől néhány méterre állva várakozó jelen per alperese mellé állt és vele beszélgetést kezdett.

A fentiekben körülírt szituációban a jelen per alperese a padon ülve várakozó jelen per felperese elé lépett és őt kézzel egy ízben pofon ütötte. A jelen per felperese az ütés hatására a padról leesett, a felső ajak és a bal csípőtájék szövetközi vérzését szenvedte el, szemüvegének lencséje keretéből kiesett és a felperestől több méterre gurult. Sérülései 8 napon belül gyógyultak.

A felperesben az alperesi bántalmazás a helyszínen riadalmat, ijedtséget keltett, a cselekményt követő időre vonatkoztatva bár kimutatható pszichés károsodást nem idézett elő, de a felperes érzelmi világában - igazságtudattal és erkölcsi eszközökkel csillapítható - félelmet és haragot keltett, melyek jelenleg is fennállnak.

A perbeli esemény híre Püspökladány városában elterjedt, és az adott hír szereplőjeként a felperes neve közszájon forgott. Előbbiek a felperes megítélését hátrányosan nem befolyásolták.

A felperes módosított kereseti kérelmében kérte az alperes kötelezését 500.000,- Ft összegű nem vagyoni kártérítés megfizetésére, kérte továbbá az alperes eltiltását a további hasonló jellegű jogsértéstől.

Az alperes érdemi ellenkérelmében kérte a felperesi kereset elutasítását.

A bíróság megállapította, hogy a felperes kereseti kérelme részben alapos az alábbiak szerint:

A bíróság az alperes részéről elkövetett tettleges magatartás tényét a tanú 1., valamint tanú 2. jelen perben tett tanúvallomása, az azonos tárgyban folyamatban lévő büntetőügyben tett tanúvallomása, valamint a Püspökladányi Városi Bíróság előtt folyamatban volt polgári perben (1. P. 20 340/2005.) rögzített nyilatkozata, valamint a felperes sérüléseinek orvosi látlelettel igazolt jellege és ténye alapján állapította meg a történeti tényállásban foglaltak szerint. E körben a bíróság különös súllyal értékelte, hogy a hivatkozott tanúk közül tanú 2. már a tettleges magatartás elkövetésével egyidejűleg felelősségre vonta magatartásáért az alperest, úgyszintén hogy a tanú a történésekkel egyidejűleg a Püspökladányi Városi Bíróság által a polgári perben rögzítettek szerint a jelen perbeli tanúvallomásukkal releváns részében összhangban álló nyilatkozatot tettek az alperesi elkövetés tényére. Emellett a felperes felső ajkának szövetközi vérzése (szájának kicsattanása) az arcot ért ütésnek tipikus sérülésének tekinthető.

Noha tanú 1. a felperessel unokatestvéri viszonyban, emellett az alperes édesanyjával perben, míg tanú 2. az alperes édesanyjával perben áll, ezen körülmények önmagában nem hiteltelenítik az érintett személyek tanúvallomását, különös tekintettel a fentiekben már utalt orvosi látleletben rögzített sérülések tényére és arra is figyelemmel, hogy vallomásaik úgy egymással, mind az orvosi látlelet adataival koherens és egymást alátámasztó egységet alkot.

A fentiekkel szemben a felperesi tényállítást cáfoló vallomást tett tanú 3. , aki azonban a felperessel közvetlen peres viszonyban, míg az alperessel közeli hozzátartozói (szülő-gyermek) viszonyban áll és aki eltérő tartalmú vallomástétele esetén az alperesi gyermekét bűncselekmény elkövetésével vádolná. Ezen körülményekre figyelemmel pedig - figyelemmel arra, hogy az alperessel szemben a jelen perbeli tényállással azonos tényállás mellett a büntetőeljárás jelenleg is folyamatban van -, úgyszintén figyelemmel arra, hogy tanú 3. tanú vallomása ellentétes a per további és egymással koherens egységet képező bizonyítékaival, a bíróság az adott tanú vallomásában megjelenő bizonyítékot a tényállás megállapítása körében kirekesztette.