A Debreceni Ítélőtábla Bf.643/2021/5. számú határozata emberölés bűntette (ERŐS FELINDULÁSBÓL elkövetett emberölés bűntette) tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 22. §, 61. § (1) bek., 85. § (1) bek., (2) bek., 161. §, 2017. évi XC. törvény (Be.) 583. § (3) bek., 590. § (1) bek., (2) bek., (3) bek., 592. § (2) bek., 593. § (1) bek., (3) bek., 604. § (3) bek., 605. § (1) bek., 606. § (1) bek., 613. § (2) bek.] Bírók: Bakó József, Háger Tamás, Nagy Éva

A határozat elvi tartalma:

Az erős felindulásban elkövetett emberölés megállapítása. A jogos védelem és az erős felindulásban elkövetett emberölés vizsgálatánál irányadó szempontokra tekintettel.

Kapcsolódó határozatok:

Miskolci Törvényszék B.4/2020/36., Debreceni Ítélőtábla Bf.599/2020/9., Kúria Bhar.481/2021/10. (BH 2022.8.203), *Debreceni Ítélőtábla Bf.643/2021/5.*

***********

Debreceni Ítélőtábla mint másodfokú bíróság

Bf.I.643/2021/5.

A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Debrecenben, a 2022. május 10. napján megtartott fellebbezési tárgyalás alapján meghozta és kihirdette a következő

í t é l e t e t:

Az erős felindulásban elkövetett emberölés bűntette miatt Terhelt1 ellen indított büntetőügyben a Miskolci Törvényszék 2020. november 4. napján kihirdetett 17.B.4/2020/36. számú ítéletét megváltoztatja a következők szerint.

A vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 2 (kettő) évre enyhíti.

A büntetés végrehajtását 4 (négy) évi próbaidőre felfüggeszti.

A közügyektől eltiltás mellékbüntetést mellőzi.

Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

A másodfokú és a harmadfokú eljárásban felmerült 100.257 (egyszázezer-kettőszázötvenhét) Ft bűnügyi költséget az állam viseli.

A vádlott személyazonosító igazolványának száma: igazolvány szám

I n d o k o l á s

[1] A Miskolci Törvényszék a rendelkező részben írt ítéletével Terhelt1 vádlottat bűnösnek mondta ki erős felindulásban elkövetett emberölés bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 161. §], ezért 4 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte. Megállapította, hogy a vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időnek a szabadságvesztésbe történő beszámításáról, a bűnjelként lefoglalt kés elkobzásáról, az egyéb bűnjelekről, továbbá a bűnösnek kimondott vádlottat kötelezte az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére.

[2] Az elsőfokú ítélet ellen a vádlott és a védő jelentettek be fellebbezést elsődlegesen felmentés, másodsorban a kiszabott büntetés enyhítése érdekében. A védő a perorvoslatot a másodfokú bíróság előtt indokolta írásban részletesen, kifejtve, hogy álláspontja szerint az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás egyetlen, talán a leglényegesebb elemében súlyosan megalapozatlan. Nevezetesen semmilyen bizonyíték nem támasztja alá azt a megállapítást, miszerint a nyakszúrást, nyakvágást követően ismét verbálissá vált volna a vádlott és a sértett konfliktusa, és ebből származott - időbeli eltolódással - a vádlott azon magatartása, mely a többszöri szúrás által a sértett halálához vezetett. Maga a vádirati tényállás is úgy rögzítette az eseményeket, hogy a vádlott ölési cselekménye az édesanyja, majd a saját védekezéséből származó, időben meg nem tört egységes szándékból és magatartásból indult és fejlődött ki. Semmilyen bizonyíték nem támasztotta alá azt a törvényszéktől származó ténymegállapítást, hogy a vádlott cselekvősége időben eltolódott, szándékában megtört, majd mintegy másodszándékból újrakezdődött volna. Mindezekre figyelemmel szükséges a lényegében iratellenes tényállás pontosítása és helyesbítése. Az ennek megfelelően helyesbített tényállás alapján a védelmi álláspont szerint a vádlott magatartásának szándékbeli és időbeli egységessége folytán jogos védelmi helyzetben cselekedett, ezért indítványozta a terhelt felmentését az erős felindulásban elkövetett emberölés bűntettének vádja alól. Emellett fellebbezésének másodlagos irányát is fenntartva az első fokon kiszabott büntetés jelentős enyhítését tartotta indokoltnak (2021. február 8-ai keltezéssel ellátott védelmi utóirat).

[3] Az ügyészség tudomásul vette a törvényszék határozatát.

[4] A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség a Bf.365/2020/2. számú átiratában a védelmi fellebbezéseket nem tartotta alaposnak. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a perrendi szabályok megtartásával eljárva az ügy elbíráláshoz szükséges bizonyítékokat hiánytalanul beszerezte, majd értékelésüket követően megalapozott tényállást állapított meg. E tényállásból pedig okszerűen vont következtetést a vádlott bűnösségére, akinek cselekményét a büntető törvény rendelkezéseinek megfelelően minősítette. Álláspontja szerint büntethetőséget kizáró ok nem állapítható meg, a jogos védelemre alapított, felmentést célzó fellebbezések nem lehetnek eredményesek. A vádlott miután elvette a kést az édesanyja irányába jogtalan támadást intéző sértettől, megakadályozta ezzel a további támadást, de nem állt el a cselekmény folytatásától annak ellenére sem, hogy további támadástól nem kellett tartania. Az elvett késsel megtorlásként szúrt többször egymás után a sértett életfontosságú szerveket tartalmazó testtájékai irányába. A vádlott cselekményének kiváltó oka a sértett ittas állapotban rendszeresen ismétlődő agresszivitása és az éppen akkor az édesanyja személye ellen irányuló támadó magatartása miatt felgyülemlett indulat volt. Tudata az indulat hatására elhomályosult, a jogtalan támadás elhárítása után nyomban végrehajtott ölési cselekmény az indulat magas fokára, fékezhetetlenségre utal, ezért valóban az erős felindulásban elkövetett emberölés megállapításának van helye. A törvényszék a büntetés kiszabásánál irányadó bűnösségi körülményeket feltárta és a súlyuknak megfelelően értékelte, az általa kiszabott büntetés törvényes, enyhítésére a vád álláspontja szerint nincs elfogadható indok, és a járulékos rendelkezéseket is mindenben a törvénynek megfelelőnek írta le. Mindezek alapján a Miskolci Törvényszék elsőfokú ítéletének helybenhagyására tett indítványt.

[5] A védelmi fellebbezések alapján a Debreceni Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2021. február 22. napján megtartott nyilvános ülés eredményeként meghozott Bf.II.599/2020/9. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a vádlottat az erős felindulásban elkövetett emberölés bűntette (Btk. 161. §) miatt emelt vád alól - büntethetőséget kizáró ok, jogos védelem alapján - felmentette. Megállapította, hogy az elsőfokú ítélet meghozataláig felmerült bűnügyi költséget az állam viseli. A másodfokú bíróság az elsőfokú határozatot egyéb részében - így a lefoglalt bűnjelekről szóló rendelkezései tekintetében - helybenhagyta, végül megállapította, hogy a másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költséget is az állam viseli.

[6] A másodfokú bíróság ítélete ellen az ügyészség terjesztett elő másodfellebbezést a vádlott terhére, a felmentő rendelkezést sérelmezve, a bűnösségének megállapítása és büntetés kiszabása érdekében.