A Kúria Kfv.35173/2012/3. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. Bírók: Hajnal Péter, Heinemann Csilla, Huszárné dr. Oláh Éva

A határozat elvi tartalma:

A társadalombiztosítási járulék fizetés szempontjából - a Tbj. 2008-ban hatályos szövege alapján - attól nem minősül "belföldinek" egy magyar állampolgár, hogy érvényes lakcímkártyája van, ha egyébként ténylegesen életvitelszerűen nem él az országban.

Kapcsolódó határozatok:

Győri Törvényszék K.27087/2011/6., Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.30419/2013/18., Kúria Kfv.35173/2014/7., *Kúria Kfv.35173/2012/3.* (9/2012. AVÉ bírósági gyakorlat (AVÉ 2012/5.))

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

A Kúria a N Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adó- és Vám Főigazgatósága alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2013. november 18. napján kelt 16.K.30.419/2013/18. számú jogerős ítélete ellen az alperes által 19. sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 16.K.30.419/2013/18. számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, támadott részében hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az felperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A felperes a (a továbbiakban: S.r.o.) cseh társaság számára papíráru közösségi termékértékesítésről kiállított számlák alapján különböző időszakokban levonási jogot kívánt érvényesíteni. Az egyes időszakokra egymással párhuzamosan önálló revíziókat folytatott az adóhatóság.

A 2009. október-december hónapokra folyó eljárásban a felperes 2011. április 28-án bejelentette, az S.r.o-val a 2007. és 2008. években is kapcsolatban állt, és elképzelhető, hogy áfa csalás áldozata lett.

A valamennyi adónemre vonatkozóan, a 2007-2008. évekre lefolytatott ellenőrzés innovációs járulék adónemben tett a felperes terhére szóló megállapításokat. A jegyzőkönyv átadását követően a 2009. október-decemberi időszakra vonatkozó ellenőrzésből az elsőfokú adóhatóság tudomást szerzett arról, hogy az S.r.o részére a tárgyidőszakban is végzett közösségi termékértékesítés nem megfelelően dokumentált, ezért kiegészítő jegyzőkönyvet vettek fel. A kiegészítő jegyzőkönyv már áfa adónemben is tartalmazott megállapításokat. A jegyzőkönyvek adatai alapján hozott elsőfokú határozatot az alperes a 2011. december 14-én kézbesített határozatával a tényállás tisztázatlansága okán megsemmisítette és új eljárás lefolytatását rendelte el.

A 2007-2008. évek megismételt eljárásában a revízió a számviteli rendre vonatkozó tételek mellett megállapított, miszerint nem igazolt az, hogy a felperes az általa kibocsátott számláknak megfelelően közösségi termékértékesítést végzett volna az S.r.o. számára papíráru értékesítéséről. Az innovációs járulék adónemben a megismételt eljárás adatai alapján már nem tett megállapítást.

Az elsőfokú adóhatóság a 2007-2008. évekre összesen 119.266.000 forint áfa adóhiánynak minősülő áfa adókülönbözetet állapított meg a felperes terhére, amely után adóbírságot szabott ki és késedelmi pótlékot számított fel, továbbá a bevallási kötelezettség késedelmes teljesítése miatt 100.000 forint mulasztási bírságot szabott ki.

Az alperes a 2888378619 számú határozatával a mulasztási bírságot törölte, egyebekben az elsőfokú határozat rendelkezéseit változatlanul fenntartotta.

Az adóbírsághoz kapcsolódó indokolás szerint objektív körülmények igazolják, hogy a felperes nem járt el kellő körültekintéssel, így a bírság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. (a továbbiakban: Art.) 171.§ (1) bekezdése szerinti mérséklésére nincs jogszabályi alap.

A felperes keresetlevelében az alperesi határozat érdemi megállapításainak vitatása mellett az adóbírság méltányosságból való mellőzését, illetve mérséklését is kérte.

Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperesi határozatot az elsőfokú határozatra is kiterjedően megváltoztatta és a 29.816.000 forint adóbírságot meghaladó adóbírság részében hatályon kívül helyezte, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította.