A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40041/2016/5. számú határozata jogalap nélküli gazdagodás tárgyában. Bírók: Jaczkó Beáta, Levek Istvánné, Tibold Ágnes

Kapcsolódó határozatok:

Székesfehérvári Törvényszék G.40081/2015/31., *Fővárosi Ítélőtábla Gf.40041/2016/5.*, Székesfehérvári Törvényszék G.40081/2015/215., Győri Ítélőtábla Gf.20218/2019/9., Kúria Pfv.20619/2020/6. (BH 2020.12.367)

***********

Fővárosi Ítélőtábla

10.Gf.40.041/2016/5-II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Strausz Ügyvédi Iroda (felperesi képviselő címe, eljáró ügyvéd Dr. Strausz Éva) által képviselt felperes neve (felperes címe) Dr. Borbás Péter ügyvéd (alperesi képviselő címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen jogalap nélküli gazdagodás megtérítése és kötbér megfizetése iránt indított perében a Székesfehérvári Törvényszék 2015. december 14. napján kelt 15.G.40.081/2015/31. számú részítélete ellen a felperes részéről 36. sorszámon benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi

részítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság részítéletét helybenhagyja;

kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 1.000.000.- (Egymillió) forint + áfa másodfokú perköltséget.

A részítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A felperes a részítélettel elbírált felemelt keresetében kérte kötelezni az alperest 199.940.081 forint kötbér és annak 2014. október 29. napjától a kifizetés napjáig a Ptk. 301/A. § (2) bekezdésében írt késedelmi kamatának megfizetésére hiteles mérés hiányában szabálytalan vételezésre hivatkozva a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (továbbiakban: Vksztv.) 2. § 6. pontja és az annak végrehajtására kiadott 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) továbbá a ... Hivatal (továbbiakban: Hivatal) által jóváhagyott felperesi Üzletszabályzat II. 3.9.2. pontja és a 8. melléklet 11. pontja alapján.

A felperes a kötbérigényét azzal indokolta, hogy az alperes a 2014. január 2-ától N. település tekintetében végzett közműves ivóvízellátási, valamint a 2013. május 1. napjától N., B., M. és K. települések vonatkozásában végzett szennyvízelvezetési tevékenysége ellátására a felperes mint a dunaújvárosi víziközmű szolgáltatói engedélyes kezelésében lévő hálózatból szerződés nélkül vesz igénybe ivóvíz szolgáltatási, szennyvízelvezetési és tisztítási kapcsolódó víziközmű szolgáltatást.

A felperes megítélése szerint az Üzletszabályzata kiterjed mindenkire, aki a felperesi rendszerből vételez, ezzel összefüggésben az alperes olyan, mint bármelyik felhasználó, aki számára a felperes a városban szolgáltatást nyújt. Szabálytalan közműhasználat azaz illegális vízvételezés esetén a felperes mint szolgáltató kötbér érvényesítésre jogosult az Üzletszabályzat 8. melléklet 11. pontja értelmében. Álláspontja szerint az alperes a Vksztv. 2. § 6. pontja és az Üzletszabályzat értelmező rendelkezései alapján nem lakossági felhasználó és annak ellenére szabálytalan a közműhasználata, hogy vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik.

Kötbérfizetési kötelezettséget keletkeztető szabálytalan közműhasználatnak minősítette azt, hogy az alperes önkényesen csatlakozott a felperes által üzemeltetett víziközmű-hálózathoz vízjogi üzemeltetési és a tevékenységéhez szükséges víziközmű-szolgáltatói működési engedély, üzemeltetési szabályzat, szerződés és jóváhagyás hiányában, továbbá az alperes és N. Nagyközség Önkormányzata nem engedte meg a lejárt hitelességű vízmérőóra cseréjét, végül, hogy az alperes csapadékvizet is elvezet a szennyvízhálózaton keresztül. Álláspontja szerint az alperes vízjogi üzemeltetési engedélyt sem kaphatott volna jogszerűen, csak úgy, hogy megtévesztette a hatóságot.

Az alperes ellenkérelmében kérte a felperes kötbérre vonatkozó keresetét részítéletben elutasítani a jogalap hiánya miatt, és a felperest a perköltség megfizetésére kötelezni. Álláspontja szerint kötbér felszámítására nincs lehetőség, hiszen a felek között a Vksztv. 2. § 27. pontja szerinti víziközműves kapcsolódó szolgáltatás, nem pedig felhasználó és közműszolgáltató közötti víziközmű szolgáltatási jogviszony áll fenn, alperes nem minősül felhasználónak, továbbá kötbér után kamat a Ptk. 246. §-a alapján nem követelhető.

Előadta, hogy szabálytalan vízvételezés az alperes részéről nem történik, az alperes a ... Főfelügyelőség mint másodfokú hatóság által helybenhagyott jogerős közcélú vízilétesítmény üzemeltetésére kiadott vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik mind az ivóvíz ellátást, mind a szennyvízelvezetést szolgáló vízilétesítmények tekintetében.

Előadta továbbá, hogy 2013. május 22-én N. Nagyközség Önkormányzatával bérleti-üzemeltetési szerződést kötött közműves ivóvíz ellátásra, melyet a Hivatal 2013. augusztus 30-ai határozatával jóváhagyott. N.-ben 2014. január 2-áig a felperes volt a vízszolgáltató, ezt a jogát a Hivatal 2013. december 12-én kelt határozatával megvonta, majd a 2013. december 21-én kelt levélben közölte, hogy az alperes jogszerűen veheti át a szolgáltatást, ez alapján az alperes 2014. január 2-án műszakilag is átvette a szolgáltatást a felperestől. Az ezt követő felek közötti tárgyalásokon a díj összegében nem sikerült megállapodni.

Megalapozatlan a kötbérigény azért is, mert az Üzletszabályzat csak a közműszolgáltató és a felhasználó között alkalmazható, jelen jogviszonyban nem. A Vksztv. 2. § 6. pontjára hivatkozva hangsúlyozta, hogy felhasználó az, aki szerződéses viszony keretében mint ingatlan használója, illetve tulajdonosa veszi igénybe a víziközmű-szolgáltatást. Mivel az alperes nem minősül ilyennek, nem sorolható a nem lakossági felhasználók körébe. Álláspontja szerint a felhasználókat egyszerűsített megközelítéssel ingatlanonként kell számításba venni. A felperes az alperes felé kötbér szankciót azért nem alkalmazhat, mert az alperes az Üzletszabályzatban felsorolt szabálytalan víziközmű használat eseteinek egyikét sem valósította meg.

Szabálytalan, illegális vízvételt az alperes azért sem valósíthat meg, mert üzemeltetési engedély birtokában, a hatósági engedélyek szerint és mennyiségben vételezi a vizet D. vízhálózatáról és üzemelteti N. ivóvízhálózatát.

Előadta, hogy az engedély megadásának nem volt feltétele az átadási szerződés bemutatása, azt csak tájékoztató jelleggel és csak 2015. július 24-étől kell megküldeni a Hivatalnak a Vksztv. 67. § (1/a) bekezdése szerint.

Az alperes vitatta, hogy a csapadékvíz kerülne a szennyvízcsatornába.

Az elsőfokú bíróság a 2015. december 14-én kelt 15.G.40.081/2015/31. számú részítéletében a felperes 199.940.081 forint kötbérre vonatkozó keresetét elutasította. Indokolásában a Vksztv. 2. § 20. pontja alapján az alperest nem felhasználónak hanem víziközműnek minősítette figyelemmel arra, hogy az alperes a felhasználó kritériumainak nem felel meg, és a bíróság a korábbi víziközmű-szolgáltató, a D.-M. V. Ü. Kft. és a felperes között folyamatban volt szerződés létrehozása iránti perben szintén két víziközmű között hozta létre a szerződést (15.G.40.136/2009/76.). Az alperes a jogerős üzemeltetési engedélyek szerint ugyanazt a szennyvízelvezetési szolgáltatást vette át a korábbi szolgáltatótól, továbbá ugyanazt az ivóvíz szolgáltatást nyújtja, mint korábban a felperes. Az alperesnek mint víziközműnek kötelezettsége saját felhasználóival szerződést kötni. Az alperes a felperessel kötött szerződés hiányában is jogerős engedélyek alapján minősül víziközműnek, erre vonatkozó tevékenységet végez. Mivel az alperes nem minősül felhasználónak, ezért rá nem terjedhet ki az Üzletszabályzat hatálya az annak személyi hatályát meghatározó rendelkezések, a közüzemi szerződésre vonatkozó régi Ptk. 387-388. §-ai és az új Ptk. 6:256. §-a alapján. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint közvetlenül a Vhr. 71. §-ából sem következik a kötbér alkalmazhatósága az alperessel szemben, mert a jogszabály nem rendelkezik szerződés nélkül érvényesíthető kötbér szankcióról, és mindvégig a szolgáltató üzletszabályzatára utal, amely csak szolgáltató-felhasználó viszonylatban alkalmazható.