A Fővárosi Törvényszék P.23192/2016/42. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 6. §, 339. §, (1) bek., 349. §, (1) bek., 1991. évi XXXIV. törvény (Szjtv.) 26. §, (3) bek., 33. §, (1) bek.] Bíró: Szőke Zsuzsanna

Fővárosi Törvényszék

...P..../2016/42.

A Fővárosi Törvényszék

a dr. Varga Zoltán ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

felperes neve (felperes címe.) felperesnek

Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe., ügyintéző: dr. Kovács Orsolya ügyvéd) által képviselt

alperes neve (alperes címe.) alperes ellen

jogalkotással okozott kár megtérítése iránti indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 3.175.000.- (hárommillió-egyszázhetvenötezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Ítélőtáblának címezve, de a Fővárosi Törvényszéknél lehet elektronikus úton vagy a papír alapon kapcsolatot tartó félnek három példányban előterjeszteni.

Az ítélet ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, kivéve ha a jogi képviselővel nem rendelkező fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő, vagy a bíróság egyéb okból köteles elutasítani a kérelmet, vagy ha a törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja. A fél a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő. Ha a perorvoslati kérelmet előterjesztő fél nem rendelkezik jogi képviselővel, vagy a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, perorvoslati kérelmét a bíróság - a fenti kivételektől eltekintve - hivatalból elutasítja. Jogi képviselőnek minősülnek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 73/C. § (1)-(3) bekezdéseiben megjelölt személyek.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, illetve csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul. Ezekben az esetekben a fellebbező fél fellebbezésében, ennek hiányában a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására kérheti tárgyalás tartását.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a felek által előterjesztett közös kérelem alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

I n d o k o l á s:

A felperes gazdasági társaság szerencsejáték szervezésére alakult, 1995-től kezdődően az 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) szerinti II. kategóriájú pénznyerő automatákat üzemeltetett különböző vendéglátóhelyeken.

A 2011. november 1-jén hatályba lépő, az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvény (Mód1. tv.) 27. §-a a II. kategóriájú játéktermekben üzemelő pénznyerő automatákra kivetett adót a korábbi ötszörösére, azaz havi 500.000 forintra emelte fel azzal, hogy az üzemeltető negyedévente a pénznyerő automata tiszta játékbevétele 900.000 forintot meghaladó része 20%-át is köteles játékadóként megfizetni.

Ugyanezen jogszabály 30. §-a szerint a II. kategóriába tartozó játékteremben, valamint elektronikus kaszinóban pénznyerő automata üzemeltetésére 2011. november 1. napja előtt indult eljárásban kiadott engedélyek az abban foglalt időtartamban, de legfeljebb 2012. december 31. napjáig érvényesek. A 24. § (2) bekezdése alapján a II. kategóriába tartozó játékteremben - az (5) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével - kizárólag szerver alapú pénznyerő automata üzemeltethető. A rendelkezés 2012. december 31.-ig egy ún. kivezető időszakot biztosított, amely alatt az érintett üzemeltetők a szerver alapú pénznyerő automata üzemeltetésére állhattak át.

A felperes a játéktermek bérleti szerződéseit a jogszabály meghozatalát követően még fenntartotta, de a a pénznyerő automaták és a játéktermek engedélyeit leadta szünetelésre. Munkavállalói közül csak egynek tartotta fenn a munkaviszonyát 2012. január 16. napjáig.

Annak érdekében, hogy a felperes a szerver alapú működtetés szabályainak birtokában a további működtetésről megalapozott gazdasági döntést hozzon, a felperes országgyűlési képviselőjén keresztül a nemzetgazdasági miniszterhez fordult, aki arról tájékoztatta, hogy a nem központi szervert üzemeltető szervezők a korábbi szabályozás szerint folytathatják tevékenységüket.

Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 393. § (14) bekezdése az Szjtv.-nek - többek között - a játékadó százalékos mértékére vonatkozó rendelkezését módosította, míg a Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXVI. törvény (Mód2. tv.) 30. § (13) bekezdés 6. pontja a százalékos mértékű játékadó alapjának adómentes határát emelte fel.

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló, 2012. október 10-én hatályba lépett 2012. évi CXLIV. törvény 5. §-a alapján pénznyerő automata kizárólag játékkaszinóban üzemeltethető. E törvény 8. §-a értelmében a módosítás hatálybalépését megelőzően kiállított játékterem engedélyek és pénznyerő automata üzemeltetésére jogosító engedélyek 2012. október 11-én hatályukat vesztik (tiltás).

A 2012. évi CXLIV. törvény 5. §-ával megállapított Szjtv. 26. § (3) bekezdésének első mondata és az Szjtv.-nek a módosító törvény 8. §-ával beiktatott 40/A. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt, valamint alkotmányjogi panaszokat az Alkotmánybíróság 26/2013. (X. 4.) AB határozatával elutasította.

A felperes az Európai Emberi Jogi Bírósághoz fordult jogorvoslatért.

A felperes tevékenységi engedélyeit a tiltást követően leadta, az igazgatási szolgáltatási díj, illetve a megfizetett játékadó visszatérítéséről döntés nem született, a befizetett engedélyezési díj visszatérítését is kérelmezte, amely jogerősen elutasításra került.

A felperes keresetét elsődlegesen a Ptk. 339. § (1) bekezdésére alapította, másodlagosan a Ptk. 349. § (1) bekezdésén alapuló államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése címén kérte az alperes kötelezését 79.164.039.- Ft erejéig. Harmadlagos kérelmét a Ptk. 6. §-a alapozza meg. Kereseti kérelmei viszonyát - nyilatkozatai tartalma szerint - akként jelölte meg, hogy azok sorrendjében kérte elbírálásárukat.

A felperes elsődleges, a Ptk. 339. §-ra alapozott keresetében a jogalkotással okozott kára megtérítését kérte, amelyet egyrészt arra alapított, hogy a Mód1. tv és Mód2. tv., az EUMSz 56. cikkét, az áruk és szolgáltatások szabad mozgásának jogát sértő tagállami rendelkezések.