A Győri Törvényszék P.20339/2018/28. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 8. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 14. §] Bíró: Megyes Géza

Győri Törvényszék

12.P.20.339/2018/28.

A Győri Törvényszék ... (... ) felperesnek ....(...) alperes ellen személyiségi jogok megsértése miatt indult perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A feljegyzett 43.800,- (negyvenháromezer-nyolcszáz) Ft eljárási illeték a Magyar Állam terhén marad.

Ezt meghaladóan peres felek maguk viselik az eljárás során felmerült költségeiket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet három példányban kell a Győri Ítélőtáblához címezve előterjeszteni a Győri Törvényszéken.

Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet elleni fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél fellebbezése hatálytalan, a bíróság a fellebbezést hivatalból elutasítja. Nem minősül hatálytalannak a jogi képviselővel nem rendelkező fél fellebbezése, ha a fellebbező fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő az illetékes igazságügyi hivatalnál.

Amennyiben a fellebbező fél a fellebbezéssel egyidejűleg a tárgyalás tartását nem kéri, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha

. a fellebbezés csak a perköltség viselésére vonatkozik,

. a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik.

I n d o k o l á s

A bíróság a Település-1i Járásbíróság Pk.50.678/2017. sorszámú eljárásának iratai, a Település-2i Járásbíróság Pk.50.459/2018. számú eljárásának iratai, a Település-2i Járásbíróság P.20.412/2018. számú eljárásának iratai, a jelen peres eljárás iratai, a tárgyalás adatai és a csatolt iratok alapján a következő tényállást állapította meg:

A peres felek élettársi kapcsolatban éltek, amelyből 2006. 10. 04. napján született Név-1 nevű közös gyermekük. Felperes 2013. október 9. napján előzetes letartóztatásba került, ezzel peres felek élettársi kapcsolata megszakadt. Felperes előbb előzetes letartóztatásban volt, majd 2014. március 13. napjától szabadságvesztés büntetését töltötte. A peres felek felperes előzetes letartóztatásba kerülése után abban állapodtak meg, hogy az alperes személyes találkozásaik, illetve telefonbeszélgetések során tájékoztatja közös gyermekük életéről a felperest, a felperes személyesen nem találkozik a gyermekével, azonban írásban tarthatja vele a kapcsolatot. A kapcsolattartásról szóló egyezség 2016 februárjáig működött, ezt követően az alperes már nem látogatta a büntetés-végrehajtási intézetben a felperest, a felperes közös gyermekükről ettől kezdve információval nem rendelkezett.

A felperes 2017 júliusától több alkalommal fordult a gyámhatósághoz azzal a kéréssel, hogy az alperessel kapcsolatba szeretne lépni. A felperes 2017. november 10. napján a gyámhatóságtól kérte a közös gyermekükkel való személyes kapcsolattartás rendezését.

Az alperes 2017 novemberében vette kézhez a felperes által megküldött kapcsolattartási nyilatkozatot a közös kiskorú gyermekre vonatkozóan, melyre az alperes válaszul megírta a névváltozását és címét a felperesnek. Az alperes a kapcsolattartói nyilatkozatot megküldte a büntetés-végrehajtási intézetbe, ahol 2018. január 25. napján Név-1 a felperes kapcsolattartójaként rögzítésre került.

A felperes 2018. július 3-án szabadult feltételes kedvezménnyel. A felperes a közös kiskorú gyermekkel szabadulása után kezdetben tartotta a kapcsolatot, majd ez egyre ritkult.

-o-o-o-o-o-

A felperes módosított kereseti kérelmében kérte annak megállapítását, hogy a családhoz való jogát - amelybe álláspontja szerint a családtagok közötti kapcsolattartáshoz való jog is beletartozik - megsértették, kérte, hogy a bíróság tiltsa el az alperest a további személyiségi jogot sértő magatartástól, valamint kötelezze az alperest a felperes részére (a 2016. március 1-2017. december 4. napja közötti időszakra) 1.288.000,- Ft és 2017. december 5. napjától kezdődően napi 2.000,- Ft sérelemdíj megfizetésére. A felperes nevesített személyiségi jognak a családhoz való jogot tekintette, melynek részeleme a kapcsolattartáshoz való jog a családtagok között.

A felperes hivatkozása szerint az alperes biztosította 2013. 10. 09. napjától 2016 februárjáig a fogvatartott felperes és a közös kiskorú gyermekük közötti kapcsolattartást, majd azt önkényesen megszüntette. Az alperes nem volt hajlandó a felperessel a gyermeket érintő ügyekben kapcsolatot tartani, és nem tájékoztatta őt a gyermek állapotáról, valamint a 2016. februárban megszakított kapcsolattartás során az alperes nem avatta be a felperest a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekbe. A felperes előadta, hogy 2017. évben megkereste a ...Megyei Kormányhivatal Település-1i Járási Hivatalt, hogy vegye fel a kapcsolatot az alperessel, illetve tájékoztassa azon kérelméről az alperest, hogy kapcsolatba kíván lépni vele. Az eljáró ügyintéző azonban többszöri sikertelen próbálkozása ellenére nem érte el az alperest, mely tényről tájékoztatást küldött a felperesnek. A felperes csatolta a Település-2i Járásbíróság P.22.715/2017/104. Sorszámú, nem jogerős ítéletét.

A felperes személyes meghallgatása során személyiségi jogsértésként arra hivatkozott, hogy az alperes 2016 februárjától megszakította vele a kapcsolatot, és ezáltal a kiskorú gyermekével sem tarthatta a kapcsolatot. A felperes hivatkozása szerint 2016 márciusától havonta küldött kitöltetlen kapcsolattartói nyilatkozatot az alperes részére, azonban 2017. év végéig azokra választ nem kapott. A felperes elmondta, hogy az őt megillető kapcsolattartás rendezése érdekében per volt folyamatban. (P.20.339/2018/7.) A Település-3i BV Intézet 2018. január 20-án kapta meg a felperes és az alperes közös kiskorú gyermeke kapcsolattartói nyilatkozatát, felperes tudomása szerint pedig azonnal felvették a kapcsolattartók közé, azonban a gyermek nem járt a Település-3i BV Intézetben. A felperes előadta továbbá, hogy a közös gyermeküknek 2018 májusa óta nincs telefonja, elmondása alapján az alperes telefonja révén működött a kapcsolattartás, találkozott is a gyermekkel. A felperes nem a személyes találkozások hiányát kifogásolta, hanem azt, hogy a telefonos kapcsolattartás nem működik. illetve, hogy a kapcsolattartás interneten sem működik. A felperes felajánlotta, hogy vesz egy telefont, azonban ezt az alperes nem fogadta el. (P.20.339/2018/14.)

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az alperes vitatta, hogy megsértette volna a felperes személyiségi jogát. A felperessel közös gyermekük tekintetében az alperes állítása szerint abban állapodtak meg, hogy az alperes a gyermeket a BV intézetbe nem viszi. Az alperes szerint az írásbeli kapcsolattartás azonban nem működött, a felperes közös gyermeküknek címezve csupán két képeslapot küldött. Miután 2015-ben az alperes kapcsolata komolyabbra fordult a jelenlegi férjével, a továbbiakban a felperest nem látogatta. 2016-ban a korábbi levelezés is megszakadt. Az alperes vitatta továbbá a felperes sérelemdíj iránti követelését is. Az alperes elmondása alapján a felperes szabadulása után csak kezdetben tartotta a kapcsolatot a gyermekével.