A Fővárosi Törvényszék P.21457/2020/14. számú határozata személyiségi jog tárgyában. [2011. évi CCVI. törvény (Ehtv.) 1. § (1) bek.] Bíró: Gál Zsófia Lívia

Fővárosi Törvényszék

22.P.21.457/2020/14.

A Fővárosi Törvényszék

a dr. Buczkó Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe., ügyintéző: dr. Buczkó Péter ügyvéd) által képviselt

felperes (felperes címe) felperesnek

a dr. Tóth Péter ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

alperes (alperes címe) alperes ellen

közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítése iránt indult perében meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 38.100,- (harmincnyolcezer-egyszáz) forint perköltséget, valamint fizessen meg az államnak az adóhatóság külön felhívására 36.000,- (harminchatezer) forint kereseti illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Ítélőtáblának címezve a Fővárosi Törvényszéken lehet benyújtani.

A másodfokú eljárásban a jogi képviselet kötelező, ezért a fellebbezést benyújtó félnek jogi képviselőt szükséges meghatalmaznia. Ha a fellebbezést benyújtó fél jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. A fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránti esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Indokolás

[1] A felperes politikus, a párt1 (párt1) országgyűlési képviselője, frakcióvezető-helyettese, a csoport vezetője, római vallás keresztény vallású.

[2] A 2019-ben megjelent, majd pár hónap alatt világjárvánnyá váló koronavírus-betegség 2019 (Covid-19) elleni védekezés céljából, a járvány kezelésére a magyar kormány 2020. januárban egy operatív törzs (Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs) felállításáról rendelkezett, melynek tagja személy1 országos tisztifőorvos. A világjárvány magyarországi megjelenését követően, 2020. márciusban a kormány veszélyhelyzetet hirdetett ki és rendkívüli jogrend lépett érvénybe, melynek részeként az emberek mindennapi életét korlátozó intézkedéseket vezettek be.

[3] Az operatív törzs, így személy1 országos tisztifőorvos is rendszeresen tartott és tart sajtótájékoztatót, beszámol a járvány elleni védekezéssel összefüggő intézkedésekről, az aktuális statisztikai adatokról, így az új megbetegedések, aktív fertőzöttek, gyógyultak, elhunytak számáról. Az operatív törzs kommunikációjában 2020. március óta visszatérő elem, hogy a járványban elhunytak többségében idős, valamilyen alapbetegségben, rajz címe betegségben szenvedő emberek.

[4] A fenti előzmények után az alperes által kiadott napilap1 nevű politikai napilap 2020. április 28-án megjelent lapszáma 9. oldalán "rajz címe" címmel személy2 karikaturista által készített rajz jelent meg. A karikatúrán személy1 országos tisztifőorvos látható egy, a sajtóban úgynevezett "kaspós" mémként elterjedt ábrázolással, mellette pedig a keresztre feszített Jézus Krisztus látható. A karikatúrán az országos tisztifőorvos úgynevezett "buborékban" az alábbiakat mondja, Jézusra tekintve: "kép aláírás".

[5] A megjelent karikatúra miatt a portál1 2020. április 29-én petíciót kezdeményezett "cikk címe1" címmel, melyet 2021. januárig körülbelül 33 ezer ember írt alá. A petíció felszólította baloldali sajtótermékek szerkesztőit, hogy hagyjanak fel a kereszténységet gyalázó tartalmak közlésével, tartsák tiszteletben hitüket, meggyőződésüket, és ne tegyék azt irónia, gúny tárgyává. Kérték az újságírókat, publicistákat, karikaturistákat, hogy hagyjanak fel a kereszténységet méltatlan módon támadó és Jézust parodizáló tartalmak készítésével.

[6] A felperes keresetet terjesztett elő annak megállapítása iránt, hogy az alperes megsértette a teljes keresztény vallási közösség méltóságának jogát, és ennek folytán a felperes, mint a keresztény közösség római vallás tagjának az emberi méltósághoz és a vallásszabadsághoz fűződő személyiségi jogát azzal, hogy 2020. április 28. napján az általa kiadott napilap1 című nyomtatott sajtótermékben "rajz címe" címmel közzétett egy olyan karikatúrát, amely nagy nyilvánosság előtt súlyosan sérti, és kifejezésmódjában indokolatlanul bántja a keresztény közösséget és tagjait, így a vallás felperest is, és ezzel jogsérelmet okoz. Az alperest elégtétel adására is kérte kötelezni saját költségén, nagy nyilvánosság előtt akként, hogy a napilap1 című nyomtatott sajtótermékben közlemény útján kérjen bocsánatot a keresztény közösségtől és annak tagjaitól a kifogásolt karikatúrához hasonló méretben és helyen. A közlemény szövegét az alábbiak szerint kérte közzétenni: "2020. április 28. napján az általunk kiadott napilap1 elnevezésű nyomtatott sajtótermékben "rajz címe" címmel közzétettünk egy olyan karikatúrát, amely nagy nyilvánosság előtt súlyosan sérti és kifejezésmódjában indokolatlanul bántja a teljes keresztény vallási közösséget és annak tagjait. Az okozott jogsérelemért a keresztény közösségtől és annak tagjaitól bocsánatot kérünk." A felperes 600.000,- forint sérelemdíj és annak 2020. április 29. napjától a kifizetésig járó törvényes késedelmi kamata, valamint perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

[7] Keresetét a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. §-ra, 2:43. § első fordulatára, 2:54. § (1) és (5) bekezdésére, továbbá 2:51. § (1) bekezdés a), c) pontjára, 2:52. §-ára, késedelmi kamat iránti igényét pedig a Ptk. 6:532. § és 6:48. § (1) és (3) bekezdésére alapította. Hivatkozott Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) VII. cikkének (1) bekezdésére, valamint a lelkiismeret és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (Ehtv.) 1. § (1)-(3) bekezdésére, 6. §-ára, illetve 7. § (1) bekezdésére.

[8] Előadta, hogy római vallás vallású, a párt1 frakcióvezető-helyettese és a csoport vezetője, így a vallás keresztény közösséghez tartozása személyisége lényeges vonása. A perbeli jogsérelem a keresztény közösséget nagy nyilvánosság előtt érte, mivel a karikatúra országos napilapban jelent meg, emellett a nagy nyilvánosságot támasztja alá a karikatúra megjelenését követő társadalmi visszhang és az annak nyomán megjelent számtalan cikk, továbbá a petíció is. A vallás közösséget érintő súlyos jogsértés abban áll, hogy a karikatúra Jézus kereszthalálának kifigurázásával megalázó és gyűlöletkeltésre alkalmas módon gúnyolódott a keresztény hit alapján és a kereszténység egyik legszentebb misztériumán, a megváltáson, és az emberi bűnökért kereszthalált vállaló Jézus Krisztuson, ezzel súlyosan sértve a keresztény közösség tagjainak méltóságát. Előadta, hogy a vallások számára Jézus az Isten fia, a Szentháromságban részese az élő Istennek, így maga az Isten. A karikatúra verbális tartalma, a cím és szöveg egyértelműen és félre nem érthető módon a koronavírus járvány okozta veszélyhelyzetben felállított úgynevezett operatív törzs sajtótájékoztatóin többször elhangzott azon közlést figurázza ki, hogy részükről a Covid-19 vírussal összefüggő halálesetek kapcsán az áldozatok korábban meglévő rajz címe alapbetegségére történt utalás. Ehhez a politikai, közéleti gúnyhoz ugyanakkor a karikatúra képi ábrázolásként a keresztre feszített Krisztust társította, és emellett kigúnyolt járványügyi intézkedéseket, illetve a kormányzati egészségpolitika által használt nyelvi fordulatot egy olyan parafrázissal át is alakította, mellyel egyben a Megváltó Jézust és a keresztény közösséget is öncélú és indokolatlan gúny tárgyává tette. A karikatúra nem csak a vallás vallási közösséghez tartozó, hanem más személyek számára is egyértelműen gyalázkodó, sértő, megalázó tartalommal bír a vallás vallási közösség vonatkozásában. A betegség ugyanis köztudomásúlag a szervezet diszfunkcionális működése, testi, lelki, szellemi egyensúly felborulása, amely akadályozza a beteg ember életfolyamatait, mindennapi tevékenységét, és társadalmi életben való részvételét. A karikatúra Krisztus működését és tanítását, szavait és tetteit rajz címe alapbetegségnek, azaz a világ egészséges működésével szembeni káros diszfunkciónak minősíti, amely függőséget okoz. A függőség adott esetben önmagában is betegségként definiálható, így a karikatúra szempontjából egyrészt jelenti a Jézustól, azaz a krisztusi tanítástól való függést, a krisztusi tanokban való hitet, a keresztény vallást és egyházakat, tehát a vallás hívők közösségét, másrészt jelenti viszont a kereszten való függést is, azaz egyben Krisztus kereszthalálára is utal. A karikatúra egyértelmű és gúnyos, sértő, bántó, megalázó üzenete az, hogy Jézus tanai és ténykedése a világ működése szempontjából károsnak, azaz betegségnek minősülnek. A keresztények, illetve vallás vallási közösség tagjai pedig eleve beteg eszmében, szintén beteg, azaz addiktív módon hisznek, s mindennek a szükségszerű következménye a keresztre feszítés, azaz a fizikai likvidáció. A felperesi értelmezés szerint a karikatúra a "ki mint vet, úgy arat" közmondás hasonlataként értékelhető, egyfajta fenyegetésként is Krisztus követői számára: ahogyan Krisztus is az alapbetegsége miatt a kereszten végezte, úgy a követői is okkal számíthatnak arra, hogy a Krisztusban való hitük, azaz a hitbéli függőségük miatt megtorlás éri őket. A karikatúra általi ábrázolás súlyosan sérti a keresztényeket, köztük a vallás hívőket, mert azt is sugallja, hogy az a személy, akit a keresztény vallás hívő Isten fiának, a legfőbb jó megtestesülésének tart, az valójában nem isteni lény, és nem is a legfőbb jó, csak egy beteg ember, akit az alapbetegsége, azaz a karikatúra által ilyen formán betegnek minősített működése miatt kivégeztek, keresztre feszítettek. A karikatúra azt sugallja, illetve azon gúnyolódik, hogy a keresztény ember egy beteg és nevetséges dologban hisz, Jézus kínszenvedését egyfajta alapbetegség következményeként beállítani súlyosan ízléstelen és blaszfémikus.