BH 2007.1.8 A vállalkozó önmagában azzal, hogy értesíti a megrendelőt az előre látható késedelemről, nem menti ki magát a kötbérfizetési kötelezettség alól [Ptk. 392. §].

Az alperes, mint fővállalkozó a T. Rt.-vel kötött vállalkozási szerződésben elvállalta az Rt. energia­felügyeleti és információs rendszerének megvalósítását. Ebből egy részfeladatot, azaz az optikai kábelhálózat tervezését, telepítését és bemérését bízta a felperesre az 1998. augusztus 18-án megkötött vállalkozási szerződésben. A felperes a kiviteli tervdokumentáció átadását 1998. szeptember 15. napjára, a kábelhálózat telepítését és bemérését 1998. október 15. napjára vállalta. A fenti két ütem vállalkozói díja összesen 23 485 000 forint + áfa volt. A felek a szerződés 7. pontjában késedelmi kötbért kötöttek ki, amelynek mértéke a szerződéses ár heti 3%-a, de maximum 15%-a. Az egyes részhatáridők is kötbérterhesek voltak. A szerződés mellékletét képezte a műszaki tartalom, amely többek között tartalmazta a megrendelő és vállalkozó feladatait, továbbá a szállítandó eszközöket.

A felperes 1998. szeptember 11-én végezte el a helyszínen az ellenőrző bejárást, szeptember 15-én elkészítette a kiviteli tervet és másnap az alperestől telefaxon kérte megállapítani a szükséges kábelösszetételt és mennyiséget. Jelezte, hogy a mennyiséget követően árajánlatát módosítja, ennek elfogadása esetén szerződéskötést kér, ezután rendeli meg az anyagokat a beszállítóktól. 1998. szeptember 25-én kelt az a felperesi telefax, amelyben megküldte a módosított kalkulációt összesen 30 200 000 forint + áfa összegben. Az alperes szeptember 29-én megbeszéléseiket írásban is összegezte, eszerint a szeptember 25-ei módosított ajánlatot elfogadja. Közölte, hogy a javasolt október 26-ai dátumot a kábelfektetés kivitelezési munkáinak elkezdésére elfogadja; miután ez már az eredeti határidő után van, vállalja a T. Rt. felé a felelősséget. Elfogadta azt a felperesi javaslatot is, hogy a további kivitelezést két fázisra bontják; az első fázis befejezési határidejét kb. november közepére, a második fázist pedig az aktív eszközök telepítését követő időre tette.

A felperes 1998. szeptember 30-án az A. Kft.-vel kötött szubalvállalkozói szerződést az optikai hálózat kivitelezési munkáira. Ebben a munka várható kezdetét 1998. október végében jelölték meg. A felperes már 1998. augusztus elejétől kapcsolatban állt egy amerikai székhelyű kábelgyárral, a módosított kiviteli terv szerinti anyagmennyiséget 1998. szeptember 29-én rendelte meg. Ezt követően a felperes tájékoztatta az alperest arról, hogy a munka várható kezdete 1998. november eleje lesz. Az A. Kft. 1998. november elején kezdte meg a munkát, és egy hónapi munkavégzés után 1998. december elején távozott a munkaterületről. Az alperes már december elején közölte a felperessel, hogy a T. Rt. december közepén hajlandó átvenni az egész hálózatot függetlenül attól, hogy az teljesen be van-e fejezve, ha a villamos rész rendben van. A felperes 1998. december 15-én dokumentumok átadásával részben teljesített, egyidejűleg kibocsátotta az első fázis részszámláját, másnap az alperes a T. Rt.-nek átadta az optikai hálózat telepítését 80%-os készültségi fokban. Az alperes a 200 000 forint tervezési díjon felül 1998 decemberében átutalta a felperesnek a 25 080 000 forint vállalkozói díjat, majd az 1998. november végén átadott aktív eszközök ellenértékét 1999. január elején egyenlítette ki.

A befejező munkákra 1999 tavaszán és nyarán került sor; az alperes a vállalkozói díjból visszatartott 4 789 461 forintot késedelmi kötbér címén. Kötbérigényét már 1999 áprilisában bejelentette, mivel az 1998. október 15-ei határidő elmulasztása miatt neki is kötbért kellett fizetnie a T. Rt. megrendelő részére.

A felperes leszállított kereseti kérelmében 4 789 461 forint vállalkozói díj és ennek 1998. december 31-étől járó évi 25%-os kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest a Ptk. 389. §-ára hivatkozással. Az alperes nem vitatta, hogy a fenti díjat nem fizette ki, de a kereset erejéig beszámítási kifogást terjesztett elő késedelmi kötbér címén.

A bíróság jogerős ítéletében a felperes keresetét elutasította, és felperest kötelezte a felmerült perköltségek megfizetésére. A becsatolt okirati bizonyítékok, valamint a kihallgatott tanúk vallomása alapján azt állapította meg, hogy a felek a felmerült anyagtöbblet miatt a szerződésben kikötött vállalkozói díj összegét módosították, de a teljesítési határidőt nem. A Ptk. 240. §-ában foglaltak szerint nem történt meg a befejezési határidő módosítása, miután az alperes november közepére vonatkozó ajánlatát a felperes még ráutaló magatartással sem fogadta el.

A szerződésben meghatározott 1998. október 15-ei határidőhöz képest a felperes 1998. december 25-én teljesített. A Pp. 164. § (1) bekezdése alapján a felperesnek kellett volna bizonyítania, hogy a késedelem neki nem felróható. Az elsőfokú bíróság döntése értelmében a felperesnek már a szerződés megkötése előtt lehetősége lett volna a nyomvonaltávolság pontos felmérésére, és a szerződéskötést követően a kábel megrendelésére. A késedelem a felperesnek amiatt is felróható, hogy az A. Kft.-vel későn szerződött.

A másodfokú bíróság többek között megállapította, hogy a kábelek leszállítása 1998. november 2-án megtörtént, ehhez képest a felperes a munkát csak november 5-én kezdte el; ha a felperes a kábeleket időben megrendeli, úgy a munka végzését az időjárási viszonyok - az eredeti teljesítési határidő lejártáig - nem hátráltatták volna. A bíróságok mindezek alapján helyt adtak az alperes beszámítási kifogásának a Ptk. 246. § (1) bekezdése alapján a felperes több mint öt hetes késedelmére tekintettel. A kötbér alapba beszámították a 25 080 000 forint vállalkozói díjon felül az aktív eszközök 6 849 739 forintos összegét is, mivel az eszközök telepítése szintén késedelmesen történt.

A felperes a jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelmében a keresetének helyt adó döntés meghozatalát kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Ptk. 200. § (1) bek., 205. § (1) bek., (2) bek. és (4) bek., 207. § (1) bek., 216. §, 240. §, 246. § (1) bek., 247. § (1) bek., 277. §, 279. § (2) bek., 302. § b) pont, 303. § (3) bek., 389. §, és a 392. § (2) bekezdésében foglaltakat, továbbá nem felel meg a Legfelsőbb Bíróság GK 17. számú állásfoglalásában és a XXXII. számú Polgári Elvi Döntésében foglaltaknak. Korábbi álláspontját tartalmilag megismételte, amikor arra hivatkozott, hogy az alperes nem tett eleget adatszolgáltatási kötelezettségének, holott a szerződés elválaszthatatlan részét képező mellékletben az alperes feladata volt a szerződés teljesítéséhez szükséges adatok, információk közlése. A pontosított felmérés szerint módosítani kellett az elvégzendő munka tartalmát, ennek megfelelően a vállalkozói díjat és a teljesítés időpontját is. A felperes a kiviteli tervezés során észlelte, hogy az alperes által korábban közölt adatok nem megfelelőek, és ekkor eleget tett értesítési kötelezettségének. Szerinte ezt követően az alperes vállalta a szerződés tartalmának módosítását mind a vállalkozói díj, mind a teljesítési határidő vonatkozásában. Kifejtette, a megfelelő adatszolgáltatással az alperes késedelembe esett, amely kizárja a felperes egyidejű késedelmét. Jogszabálysértőnek tartotta azt a megállapítást, hogy a késedelem a felperes terhére esik. Hangsúlyozta, hogy a felperesnek nem volt feladata a szerződés megkötése előtt a kábelhossz felmérése, ezért az elsőfokú bíróság megsértette a Ptk. 277. § (1) bekezdésében foglaltakat. A felperes tagadta, hogy késett volna a kábelek megrendelésével. Utalt arra, hogy 1998. augusztus 6-ától folyamatos ajánlatkérések történtek a gyártótól, az augusztus közepén adott megrendelést pedig az alperes hibás adatközlése miatt kellett szeptember végén módosítani.