A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.31945/2019/5. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. §, 2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) 14. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 50. §] Bíró: Opor Gergely László

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

1.K.31.945/2019/5.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

a Katona és Társai Ügyvédi Iroda (...., eljáró képviselő: dr. Katona Géza ügyvéd) által képviselt ... Kft. (...) felperesnek,

a dr. Takács Dániel kamarai jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága (...) alperes ellen,

adóügyben hozott közigazgatási határozat (2233732029) bírósági felülvizsgálata iránt indított perében - új eljárás keretében, tárgyaláson - meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A bíróság a keresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy az illetékügyekben eljáró hatóság külön felhívására fizessen meg az államnak 667.000,- (hatszázhatvanhétezer) forint kereseti illetéket.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 260.000,- (kétszázhatvanezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes 2014. május 28. napján beruházási szerződést kötött az ... Kft-vel (a továbbiakban: a számlakibocsátó) a felperes ... szám alatti telephelyén bérelt építmény kivitelezésére (bontás, átépítése, bővítés, felújítás stb.) a szerződésben meghatározott feltételekkel, 8.487.008 Ft + áfa vállalkozói díj megfizetése ellenében. A munkálatokat 2014. június 3-án kellett megkezdeni, 5 ütemben elvégezni és 2014. július 3-ig befejezni. A kivitelező a munkát a saját költségén volt köteles elvégezni, alvállalkozókat igénybe vehetett. Az alvállalkozók [... Bt., ... egyéni vállalkozó (....), ... egyéni vállalkozó (...)] és a kivitelező felelős műszaki vezetője (...) adatai az egyébként gépírással készült szerződésben kézírással kerültek feltüntetésre. A szerződésben vállalt építési, felújítási tevékenység nem volt építési engedélyköteles tevékenység.

Ezen építési-szerelési munkákról a felperes 4 db számlát fogadott be a számlakibocsátótól, mind a négy esetben 2014. július 3-ai teljesítési időponttal 8.487.009 Ft + 2.291.492 Ft áfa, összesen 10.778.501 Ft összegben.

A felperes és a számlakibocsátó 2014. október 8-án szállítási szerződést is kötött édesipari, sütőipari, egyéb alapanyagok szállítására, minden esetben egyedi megrendelés szerint. A termékek ára is egyedi megállapodás tárgyát képezte, az ellenértéket átutalással kellett megfizetni. A felek a szállítás feltételei között kikötötték, hogy a termékeket csomagolva (a termék épségének a fuvarozás és tárolás időtartama alatti megőrzésére alkalmas módon) és mérlegelve kellett átadni a felperes telephelyén. Az áruátvétel során minden beszállításkor a szállítólevél mellé minőségi tanúsítványt kell átadni a termékhez, illetve hűtőregiszterrel rendelkező szállítójárművek esetén kinyomtatott hőmérsékleti lap is szükséges volt. A megrendelő köteles volt ellenőrizni a leszállított termék mennyiségi és minőségi megfelelőségét, a műbizonylatok meglétét.

Az élelmiszeripari alapanyagok beszerzéséről 2014. október-november és december hónapokban összesen 25 db számlát fogadott be a felperes a számlakibocsátótól 45.038.319 Ft + 12.160.346 Ft áfa, összesen 57.198.665 Ft összegben.

Mind az építési-szerelési szolgáltatásról, mind az élelmiszeripari alapanyag beszerzéséről kiállított számlák számlatömbből származtak, a számlákon a számlakibocsátó képviselőjének az aláírása nem szerepelt.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-budapesti Adó- és Vámigazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság) 2014. január 1-2014. december 31. közötti időszakra, általános forgalmi adó adónemre bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott le a felperesnél. Az ellenőrzés megállapításai alapján meghozott 1764540722 számú, 2016. szeptember 19-én kelt határozatában a felperes terhére 11.117.000 Ft, teljes egészében adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg és annak megfizetésére kötelezte a felperest. Megállapította, hogy a vizsgált időszakban a felperes által benyújtott 2014. IV. negyedévi bevallásban szerepeltetett, következő időszakra átvihető követelés összege a megállapítások kihatásaként 3.334.000 Ft-tal csökken. Az adóhiány után 5.558.000 Ft adóbírságot szabott ki és 444.000 Ft késedelmi pótlékot számított fel.

Az elsőfokú adóhatóság döntését széleskörű bizonyítást követően hozta meg. A bizonyítási eljárás során megnyilatkoztatta a felperes ügyvezetőjét ..., a felperes alkalmazottait (... asszisztenst, ...minőségbiztosítási vezetőt, ... minőségbiztosítási munkatársat, ... minőségbiztosítási technikust, ... rakodómunkást). A minőségbiztosítással foglalkozó munkatársak a számlakibocsátó nevét nem ismerték, az ügyvezető, ... nevét szintén nem. ... tudott arról, hogy a számlakibocsátóval szerződéses kapcsolatban áll a felperes, de elmondása szerint ... ügyvezető intézte a kapcsolattartási feladatokat, annak ellenére, hogy kapcsolattartóként a szerződésekben ... volt megjelölve. ... rakodómunkás elmondása szerint a számlakibocsátó szállította az alapanyagot a felperes számára, de sem a járműre, sem a gépjárművezetőre nem emlékezett. Nem emlékezett a számlakibocsátó ügyvezetőjére sem. A beruházási szerződésben megjelölt alvállalkozók nyilatkozatait a számlakibocsátónál lefolytatott kapcsolódó ellenőrzés során beszerezte az adóhatóság, amely szerint sem a felperest, sem ..., sem pedig ... nem ismerik. Megállapította, hogy a szerződésben kézírással megjelölt alvállalkozók a felújítási munkákban nem működtek közre. Az elsőfokú adóhatóság megállapította azt is, hogy a beruházási szerződés ... tüntetett fel, a lakcím alapján azonban ... egyéni vállalkozó található a ... szám alatti címen.

A számlakibocsátó kapcsolódó ellenőrzése során az elsőfokú hatóság megállapította, hogy a számlakibocsátó társaság nem volt elérhető, ... ügyvezető nyilatkozatot nem tett, a cég székhelye székhelyszolgáltató, amely gazdasági tevékenység végzésére nem alkalmas, és a székhelyszolgáltató szerint sem végzett ott semmilyen tevékenységet a cég. A számlakibocsátó telephellyel, fiókteleppel, alkalmazottakkal nem rendelkezett, 2013. évi beszámolója szerint év végén készlettel nem rendelkezett, bankszámla forgalma nem utal beszerzésre, illetve alvállalkozó igénybevételére, kimenő számláin "közvetített szolgáltatást tartalmaz" szöveg nem szerepel (ami szintén arra utal, hogy alvállalkozót nem vett igénybe). A számlakibocsátó működése kapcsán igénybe vett belföldi jogsegély során kapott válaszokból azt állapította meg, hogy jogszerű tevékenységhez szükséges hatósági bejelentkezési kötelezettségének nem tett eleget, az élelmiszeripari alapanyagok kereskedelmére vonatkozó nyilvántartásban sem szerepelt (Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala, Budapest Főváros XIV. kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal, Pest Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály válaszlevelei szerint). A számlakibocsátó vonatkozásában megállapította az ellenőrzés, hogy különféle termékekről, szolgáltatásokról szóló számlát bocsátott ki, ugyanakkor beszerzésre, szolgáltatás igénybevételére utaló adatot nem talált. A társaság ügyvezetője ... a vevők által átutalt összeget a számlákról felvette. Mindezek alapján azt állapította meg a revízió, hogy a számlakibocsátó a személyi és tárgyi feltételek hiányában nem végezhette el a számlákon szereplő termékértékesítéseket és szolgáltatásokat.