A Budapest Környéki Törvényszék P.24387/2010/9. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 301. §, 327. §, 339. §, 349. §, 355. §, 360. §] Bíró: Demény Attila

Kapcsolódó határozatok:

*Budapest Környéki Törvényszék P.24387/2010/9.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.20983/2011/5., Kúria Pfv.20779/2012/3. (BH 2013.7.189)

***********

PEST MEGYEI BÍRÓSÁG

11.P.24.387/2010/9

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Dr. Molnár Krisztina ügyvéd által képviselt felperesnek - Dr. Baritsa Katalin ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés iránt indított perében a bíróság meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 663.600 (Hatszázhatvanháromezer-hatszáz) Ft-ot ennek 2005. december 1. napjától a kifizetés napjáig járó a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatát és 10.000 (Tízezer) Ft. perköltséget. Ezt meghaladóan a keresetet elutasítja és a felek viselik saját költségeiket.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 39.800 (Harminckilencezer-nyolcszáz) Ft. le nem rótt illetéket a fennmaradó le nem rótt illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet a Ítélőtáblához címezve a Bíróságnál 3 példányban kell benyújtani.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását kérhetik. A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség a le nem rótt illeték viselésére vagy összegére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul; ilyen esetekben a felek kérhetik, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el.

Az ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Ennek érdekében a jogi képviselővel nem rendelkező fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezését kérheti a Jogi Segítségnyújtó Szolgálattól (Igazságügyi Hivatal). A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan.

I n d o k o l á s

A bíróság a csatolt iratok a felek nyilatkozatai és a per egyéb adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes az alperes munkavállalója volt. 1992. augusztus 4-én ikergyermekei (kettő) születtek. 1992. októberétől a felperes részére az Egészségbiztosítási Pénztár családi pótlékot folyósított.

A felperes 1996. február 12. napján írásban igénybejelentést tett az alpereshez amelyben rendszeres szociális járadék megállapítása iránti igényt terjesztett elő. Ebben az igénybejelentésben igényelte a családi pótlék (tovább)folyósítását is.

Az Rt. az 1996. március 18. napján kelt határozatával a felperes rendszeres szociális járadék iránti igényét 1995. július 1. napjától elismerte. Az igénybejelentés időpontjaként 1996. január 25. napját jelölte meg (pedig az igénybejelentőlapon lévő keltezés későbbi). Az indokolásban utalt arra, hogy a családi pótlék megállapítására később történik intézkedés.

1996. október 3-án az Rt. kérésére a kiállított egy családi pótlék folytatólagos igénylésére jogosító igazolványt.

Az ebben az időszakban hatályos jogszabályi rendelkezések szerint a rendszeres szociális járadék mellett ún. növelési pótlék volt folyósítható (annak a részére aki egyébként családi pótlékra jogosult), de csak akkor, ha egyidejűleg a családi pótlékot nem kapta. Ebben az időszakban a növelési pótlék (amelyet a felperes kaphatott) összege jelentősen nagyobb volt (5.250 Ft/fő/hó)a családi pótlék összegénél (1.920 Ft/fő/hó).

Pontosan nem ismert okból az Rt. 1996. október 30. napján kelt értesítésben (ami nem határozat) a felperes családi pótlék iránti igényét 1996. október 1. napjától kezdődően növelési pótlékként ismerte el. Rögzítette az igénybejelentés időpontját 1996. május 2. napjában összesen a két gyermekre 10.500 Ft/hó összegben. Ezt az értesítést a felperes 1996. november 11. napján átvette. Ettől kezdve a felperes a rendszeres szociális járadékot és a növelési pótlékot kapta.

Az Rt. az 1999. január 1. napja előtt megállapított családtámogatási ellátásokat 1999. március 31. napjáig folyósíthatta (törvény rendelkezése szerint).

A felperes 2006. év elején észlelte azt, hogy a növelési pótlék , amelyet ő családi pótléknak hitt, nem az ezért a családi pótlék folyósítására is igényt tartott. Ennek érdekében a felperes házastársa 2006. február 28. napján igénybejelentést tett családi pótlék megállapítása iránt 1996. október 1. napjától kezdődően. A 2006. november 2. napján hozott határozatában a felperes házastársa részére 2005. december 1. napjától kezdődően családi pótlék ellátást állapított meg, az 1996. október 1. és a 2005. november 30. napja közötti időszak vonatkozásában az igényt elutasította. A mint másodfokú hatóság a 2007. május 2. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.