BH 1993.2.89 A vélemény, a bírálat, az értékítélet akkor jogsértő, ha valótlan tényállítást tartalmaz, a valóságot hamis színben tünteti fel, vagy kifejezésmódjában indokolatlanul bántó, lealázó [Ptk. 76. §, 78. §, PK 12. sz.].

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete városi választmánya nevében a választmány ügyvivő testülete 1990. január 9-én a választmányi tag alperes kezdeményezésére és szóban előterjesztett indokolása alapján írásban felhívta a tagjait, hogy titkos szavazás útján szavazzanak arról: egyetértenek-e a felpereshez mint történelem-szaktanácsadóhoz intézendő felhívással, hogy mondjon le tisztségéről. Indokolásként tartalmazza az irat, hogy a felperes hosszú MSZMP-s múltra tekinthet vissza, szakfelügyelte a marxista történelemtanítást, a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemen a tudományos szocializmus tanára volt. Ezzel a múlttal (látványos fordulatot téve) a legélesebben kommunistaellenes párt, a Fidesz mellé sorakozott fel, ennek a pártnak a képviselője az önkormányzatban. Majd a következőket közli: a javaslat indítéka nem a nevezett kommunistamúltja, s nem a Fideszhez való viszonya, hanem azt az elvtelenséget demonstráló 180 fokos fordulat, amely súlyosan esik latba olyan területen, mint az oktatás, ahol az erkölcsi példamutatás is múlhatatlanul szükséges. E felhívást megküldték azoknak az iskoláknak, amelyeken a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szervezeti csoportjai működnek.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy a közzétett irat személyhez fűződő jogait sérti, és kérte kötelezni az alperest, hogy nyilatkozattal adjon elégtételt, a saját költségén nyilvánosságot biztosítson a nyilatkozatnak M. alap- és középfokú intézményei tanári testületeinek a megküldésével.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a sérelmezett körlevelet nem ő bocsátotta ki, hanem a PDSZ szakszervezeti választmányának ügyvivői testülete, ezért tévesen perelte őt alperesként a felperes. Hivatkozott arra is, hogy a felhívásban szereplő tények megfelelnek a valóságnak, egyébként pedig az alperes a javaslatával, illetve véleményével jogos bírálatot gyakorolt, a körlevél kiadását és szétküldését azonban nem az alperes javasolta.

Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Az ítéleti indokolás lényege szerint más személyiségének az értékelése, bírálata csak akkor jogsértő, ha túllépte a szabad véleménynyilvánítás határait. A valós tényeken alapuló bírálat akkor jogsértő, ha aránytalanul túlzó, indokolatlanul bántó, megalázó. Az elsőfokú bíróság ezt nem látta megállapíthatónak.

A felperes fellebbezése alapján a másodfokú bíróság megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, és megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes becsülethez fűződő személyiségi jogát a Pedagógus Szakszervezet városi választmánya nevében a szakszervezet tagjaihoz címzett felhívással, mert az a felperes elvtelenségére és az oktatásban múlhatatlanul szükséges erkölcsi példamutatásnak a hiányára vonatkozó helytelen értékítéletet tartalmaz.

Kötelezte az alperes, hogy ezt a nyilatkozatot saját költségén juttassa el M. város valamennyi általános és középiskolájába. Az indokolás szerint a felhívás szövege összefüggéseiben sérti a felperes becsületét, mert öt elvtelennek minősítette, róla az erkölcsi példamutatás hiányát állapította meg. Az ilyen értékítélet objektíve alkalmas a becsület sérelmére.

A másodfokú ítélet ellen emelt törvényességi óvás az alábbiak szerint alapos.

A Ptk. 76. §-a értelmében a személyhez fűződő jog sérelmét jelenti a becsület megsértése. A Ptk. 78. §-ának (1)-(2) bekezdése értelmében a személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jó hírnév védelmére is. A jó hírnév sérelmét jelenti különösen az, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel.