A Budai Központi Kerületi Bíróság P.25180/2013/6. számú határozata bérleti díj megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 217. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 198. §, 428. §] Bíró: Beamter Anna-Mária

dr. Soltész Beatrix ügyvéd (fél címe 2.)

által képviselt

felperes neve (felperes címe.)

f e l p e r e s n e k -

Oppanheim Ügyvédi Irodából

dr. Mucsányi Zoltán ügyvéd ()

által képviselt

dr. I.rendű alperes neve (

I. r.,

dr. I.rendű alperes nevené (

II. r. a l p e r e s e k ellen

bérleti díj megfizetése iránt indított perében a bíróság meghozta az alábbi

Í T É L E T E T:

A bíróság a keresetet e l u t a s í t j a .

Kötelezi a bíróság felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg alpereseknek egyetemlegesen 38.100.- (azaz harmincnyolcezer-egyszáz) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett, de a Budai Központi Kerületi Bíróságon 4 egyező példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni.

Fellebbezésnek az első fokú eljárás szabályainak lényeges megsértésére, vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással van helye. Lényeges eljárási szabálysértésnek az olyan jogszabálysértés minősül, amelynek az ügy érdemi elbírálására kihatása volt.

A fellebbezést a másodfokú bíróság hivatalból elutasítja, ha a fellebbezés nem az első fokú eljárás szabályainak lényeges megsértésére, vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással került előterjesztésre. Azonban ezen elutasításnak nincs helye, ha a fellebbező megjelöli, hogy az első fokú ítélet meghozatala előtti eljárás mely mozzanatát tartja jogszabálysértőnek, illetve azt, hogy az ítélet álláspontja szerint mely jogát, vagy jogos érdekét sérti.

A másodfokú eljárásban új tények állításának, illetve új bizonyítékok előterjesztésének helye nincs. E tilalom nem érvényesül, ha a tények előadására, illetve bizonyítékok előterjesztésére az első fokú eljárásban a bíróság eljárási szabálysértésére, vagy téves jogalkalmazása miatt nem kerülhetett sor.

A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, azonban a felek bármelyikének kérelmére tárgyalást tart. E kérelmet a fellebbező fél a fellebbezésében, illetve az ellenfél csatlakozó fellebbezésének kézhezvételétől számított 8 napon belül a fellebbező fél ellenfele pedig a fellebbezés kézhezvételétől számított 8 napon belül terjesztheti elő. E határidő elmulasztása esetén a határidő utolsó napjától számított 60 nap elteltével igazolási kérelem akkor sem terjesztheti elő, ha a mulasztás csak később jutott a fél tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg.

I N D O K O L Á S :

A bíróság az alábbi tényállást állapította meg a peres felek nyilatkozatai, az általuk becsatolt okiratok, tanúvallomás, a Keszthelyi Járásbíróság 3. P. 20808/2013. sz. ügyirata, valamint dr. Dániel Csaba közjegyző 24016/Ü./31039/2013. sz. fizetési meghagyásos eljárás iratanyaga alapján:

Az alperesek, és a Kft között 2000. október 5-én bérleti szerződés jött létre az üdülőingatlan "D" 911. számú apartmanjának minden év 48-49. naptári hetére szóló, időben osztott üdülőhasználati jogára, azzal, hogy a bérleti jogviszony 2001. január 1-től kezdődően 99 évre áll fenn.

A szerződés alapján a bérbeadó kijelentette, hogy a bérleti szerződés tárgyát képező ingatlan egység bérbeadására a Kft jogosult.

Alperesek az évenkénti bérleti díjat felperes részére fizették meg.

Az alperesek a szerződés 5. pontja alapján fizettek bérleti díjat, amelynek mértéke 2001. évtől kezdődően 38.400.- Ft/ ÁFA összegben került a szerződésben meghatározásra. A szerződés emellett biztosította a használatba adó részére az éves bérleti díj inflációs rátával való évenkénti megemelését. A szerződés alapján az éves bérleti díj a naptári év 1. napján esedékes, de minden év január 31-ig késedelmi kamatmentesen lehet megfizetni. A késedelmi kamatfizetés esetére a felek 20 %-os késedelmi kamat összeg megfizetésében állapodtak meg a szerződés 7. pontjában. A szerződés alapján felperes minden év 48.-49. naptári hetében tartozott az apartmant az alperesek rendelkezésére bocsátani, ennek ellenében alperesek kötelesek voltak a szerződés szerinti díjat felperesnek megfizetni.

Az alperesek a bérleti szerződés mellett- azt megelőzően - adásvételi szerződést is kötöttek 1999. 02. 25-én . 22 db 10.000.- Ft-os névértékű részvényére vonatkozóan a Rt.-vel. A 22 db részvény teljes vételára 860.000.- Ft volt, a névértéke: 220.000.- Ft.

A Zrt. a vevő alperesek részére címlet és darabszám szerint átadta a papír alapú részvényeket. Utóbb ezeket a részvényeket értékpapír számlára vezették át dematerizált érték formájában.

2013. évre vonatkozóan alperesek fizetési kötelezettségüknek nem tettek eleget.

Alperesek 2012. december 30. napján üdülőhasználati jogra adásvételi szerződést kötöttek a nevű céggel. A szerződésben az eladók a üdülőingatlanban lévő "D" 911. számú, 48-49. hetére szóló apartman üdülési jogát, valamint 11 db Rt. által kibocsájtott, névre szóló, dematerializált 10.000.- Ft névértékű részvényt bocsájtottak a vevő rendelkezésére. Az eladók a használati jogukról a birtokba adás napjával, azaz 2013. január 1.-vel lemondtak. A vevő ettől a naptól vállalta a hasznok szedését, és az üdülőhasználati jog terheinek viselését.

A vevő a szerződés 7. pontjában kijelentette, hogy a birtokba adás napjától kezdődően magára nézve kötelezőnek ismeri el az üdülőhasználati jog jogosultját terhelő kötelezettségeket.

Az alperesek olyan konstrukcióban kötöttek adásvételi szerződést a céggel, hogy a vevő az eladók részére biztosított vételárat nem az eladóknak teljesítette, hanem a számára, aki alperesek részére biztosított üdülőingatlanban üdülési jogot. a vételár így beszámításra került egy másik vételárba.

Alperesek a 2013. évre jutó díjat nem fizették meg.