BH+ 2009.1.35 A felszámolási eljárásban a zálogtárgy értékesítéséből befolyt vételár 50%-a erejéig akkor jogosult a hitelező igénye privilegizált kielégítésére, ha hitelezői igényét a felszámolás közzétételétől számított 40 napon belül jelenti be a felszámolónak [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 28. § (2) bek., 37. §, 46. §, 49/D. §].

Az adós gazdálkodó szervezet felszámolásának elrendelésére a 2004. november 18-án jogerőre emelkedett 2. sorszámú végzéssel került sor, melynek közzététele a Cégközlöny 2004. december 9-én megtörtént.

A felszámoló 2005. december 7-én benyújtotta a bírósághoz a 2005. november 25-i fordulónappal elkészített felszámolási közbenső mérlegét, szöveges beszámolóját és a közbenső vagyonfelosztási javaslatot. Előadta, hogy az adós gazdálkodó szervezet tevékenységet lezáró mérlegében az adós vagyonát 18 841 000 Ft-ban határozta meg. Az ingatlanai egy részének értékesítéséből 7 541 000 Ft bevétel származott, melyből a felszámoló részben a felszámolási költségeket fedezte, így a fennmaradt pénzeszköz 5 033 000 Ft. A bejelentett hitelezői igények közül b) kategóriás követelése az adóhatóságnak, illetve a V.-L. Kft.-nek van, az utóbbi hitelező azonban a hitelezői igényét határidőn túl jelentette be. Kérte a felszámolói díjelőlege megállapítását, továbbá az értékesített ingatlanokból keletkezett bevétel 50%-ának kiutalását az APEH részére.

A közbenső mérlegre a V.-L. Kft. észrevételt terjesztett elő, melyben a felszámoló kötelezését kérte a közbenső mérleg átdolgozására akként, hogy a befolyt és az értékesítési költségekkel csökkentett vételárnak az 50%-a csak az ő részére kerüljön kiutalásra.

Az első fokon eljárt bíróság végzésével a hitelező észrevételét kifogásnak megjelölve annak részben helytadott, a felszámoló által előterjesztett közbenső mérleget elutasította, és arra kötelezte a felszámolót, hogy a végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül nyújtsa be az átdolgozott közbenső mérleget, melynek átdolgozásakor köteles figyelembe venni, hogy a többször módosított Cstv. 49/B. §-ának rendelkezései a végrehajtási jogra nem alkalmazhatók. A kifogás további részét alaptalannak találta. Kifejtette, hogy az eljárásra alkalmazott többször módosított Cstv. 49/B. § (1) bekezdése speciális rendelkezést tartalmaz, amely nem rontja le a többször módosított Cstv. 37. §-ában meghatározott, a hitelezői igények határidőn túl való bejelentésére vonatkozó általános rendelkezést. A többször módosított Cstv. 37. § (1) bekezdése általánosságban rendelkezik arról, hogy az adóssal szemben fennálló olyan követeléseket, amelyeket a felszámolás közzétételétől számított 40 napon túl, de egy éven belül jelentettek be, a felszámoló nyilvántartásba veszi és kielégíti, ha az 57. § (1) bekezdésében felsorolt tartozások kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet. A Cstv. 37. § (1) bekezdésének általános szabálykénti értelmezése alapján ezért a felszámoló helyesen járt el akkor, amikor a hitelező határidőn túl bejelentett hitelezői igényét nem tekintette a Cstv. 49/B. § (1) bekezdése szempontjából figyelembe vehetőnek, mert ez igény kielégítésére csak a határidőben bejelentett hitelezői igények kielégítése után kerülhet sor.

Az elsőfokú bíróság végzésének a hitelezői észrevételeket részben elutasító rendelkezése ellen a hitelező nyújtott be fellebbezést. Kérte a felszámolót a közbenső mérleg akként történő átdolgozására utasítani, hogy az ingatlanok értékesítése során befolyt és az értékesítés költségeivel csökkentett vételár 50%-át részére fizesse ki. Fellebbezését azzal indokolta, hogy álláspontja szerint zálogjoggal biztosított követelés nem tartozik a felszámolói vagyon körébe, így nem vonatkoznak rá a felszámolási vagyonból történő kielégítés általános szabályai sem. A Cstv. 49/D. §-a alkalmazása során nincs jogi jelentősége annak sem, hogy a zálogjogos hitelező a követelését a felszámoló részére a 40 napos határidőben, vagy azon túl jelentette-e be.

A másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú bíróság végzésének fellebbezett részét helybenhagyta. Döntésének indokaként hivatkozott arra, hogy a többször módosított Cstv. 57. § (1) bekezdésének a) és c) pontjában felsorolt követeléseket - az 58. § (1) bekezdése értelmében - esedékességükkor, a b) pontban foglalt követeléseket - az a) pontban foglaltak figyelembevételével - a zálogtárgy értékesítésekor, a d)-g) pontban foglalt követeléseket pedig a zárómérleg, vagy záró egyszerűsített mérleg jóváhagyása után 30 napon belül kell kiegyenlíteni. A g)-f) pontokban foglalt követelések az 57. §-ban foglaltak szerint a közbenső mérleg alapján is kielégíthetők. A 40 napon túl, de egy éven belül bejelentett követelések kielégítésére a többször módosított Cstv. 37. § (1) bekezdése szerint csak akkor kerülhet sor, ha az 57. § (1) bekezdésében felsorolt tartozások kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet.

A többször módosított Cstv. 49/D. § (1) bekezdése az 57. § (1) bekezdés b) pontjában és 58. § (1) bekezdésében foglaltakhoz képest annyiban tartalmaz speciális rendelkezést, hogy mindazon zálogjoggal biztosított követelések közül, amelyek esetében a zálogjog a felszámolási eljárás megindításának időpontja előtt legalább egy évvel keletkezett, a felszámoló a zálogtárgy értékesítése során befolyt és az értékesítés költségeivel csökkentett vételár 50%-át kizárólag az értékesített zálogtárgyat terhelő zálogjoggal biztosított követelés kielégítésére fordíthatja a biztosított követelés erejéig. E követeléseknek a Cstv. 49/D. § (1) bekezdése szerinti kielégítése során a Cstv. 57. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt követeléseket figyelmen kívül kell hagyni. Egyebekben a Cstv. 49/D. § (1) bekezdése szerinti, zálogjoggal biztosított követelések nyilvántartásba vételére és kielégítésére a Cstv. általános szabályai az irányadóak. E követeléseket is be kell tehát jelenteni a felszámolónak, és - a határidőben bejelentett egyéb igényekhez képest - privilegizált kielégítésükre csak akkor kerülhet sor, ha a bejelentés határidőben megtörtént. A zálogjoggal biztosított követelések felszámolási eljáráson kívüli kielégítésére a többször módosított Cstv. rendelkezései szerint nincs törvényes lehetőség, s a határidőn túl bejelentett zálogjoggal biztosított követelések nem előzhetik meg a határidőn belül bejelentett egyéb igényeket sem.

Ezért a felszámoló nem tévedett, amikor a konkrét esetben az ingatlanok értékesítése során befolyt és az értékesítés költségeivel csökkentett vételár 50%-ának a nem vitásan határidőn túl bejelentett V.-L. Kft. hitelező részére történő kifizetése iránt nem intézkedett. A hitelező észrevétele ebben a körben megalapozatlan volt, ezért az elsőfokú bíróság végzését a Cstv. 6. § (3) bekezdése folytán megfelelően alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.