A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.30300/2015/46. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (FELÜGYELETI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. Bíró: Surányi József

Kapcsolódó határozatok:

Kúria Pfv.22131/1999. (BH 2002.12.490), Győri Törvényszék K.27028/2008/5., Győri Törvényszék K.27210/2008/10., Kúria Kfv.35362/2008/4. (AVI 2012.11.124), Fővárosi Törvényszék K.34323/2008/8., Fővárosi Törvényszék K.33879/2008/6., Kúria Kfv.37425/2009/7. (BH 2011.11.323), Kúria Kfv.35554/2009/4., Kúria Kfv.37854/2009/4., Pécsi Törvényszék K.21403/2010/19., Kúria Kfv.35342/2011/10. (EH 2012.05.K1), Gyulai Törvényszék K.23172/2012/3., Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.29538/2013/22., Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.32578/2013/8., Kúria Kfv.35305/2013/5., Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.33795/2013/13., Kúria Kfv.35604/2014. (EH 2016.03.K10), Kúria Kfv.35256/2014/9. (AVI 2016.1.4), Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.31022/2013/34., Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27419/2013/24., Kúria Kfv.35644/2014/6. (BH+ 2015.10.444), Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.33804/2014/13., 3114/2015. (VI. 23.) AB végzés, Kúria Kfv.35430/2014/8. (BH 2016.2.49), Kúria Kfv.35213/2015/8., Kúria Kfv.35033/2015/9. (BH 2016.6.159), Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.33930/2014/27., Kúria Kfv.35516/2015/9. (EH 2016.10.K26), *Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.30300/2015/46.*, Kúria Kfv.35683/2016/7. (BH 2017.7.247), Kúria Kfv.35505/2016/7. (EH 2017.10.K29), Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.33642/2016/21., Kúria Kfv.35059/2018/4. (BH 2019.2.63), 3120/2023. (III. 14.) AB végzés

***********

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

15.K.30.300/2015/46.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

a ... ügyvéd (....) és dr. ... ügyvéd (....) által képviselt felperes neve (....) ,

a ... jogtanácsos által képviselt Magyar Nemzeti Bank (alperes címe) alperes ellen,

pénzügyi felügyeleti ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t.

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek ..., - (...ezer) Ft perköltséget.

Kötelezi továbbá a felperest, hogy az illetékügyekben eljáró hatóság külön felhívására fizessen meg az államnak 30.000,- (harmincezer) Ft illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincsen helye.

I n d o k o l á s

Felperes a ... Zrt. (továbbiakban: Társaság) befektetési alapkezelőnek alapításától .... napjáig igazgatósági tagja, .... napjáig az Igazgatóság elnöke, ....- ...-ig terjedő időszakban a Társaság vezérigazgatója, .... - ...-ig a Társaság Igazgatóságának tagja volt.

Az alperes a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (MNB tv.) 62. §-a, a 64. § (1) bekezdés b) pontja, valamint a .... napján kelt kiértesítő levél alapján a társaság működésének ellenőrzésére, hivatalból indított felügyeleti ellenőrzési eljárás keretében célvizsgálatot folytatott le a Társaságnál. Alperes a .... számú határozatában megállapította, hogy a Társaság több alkalommal és súlyosan megsértette a működésére és tevékenységére vonatkozó jogszabályi előírásokat és a belső szabályzati rendelkezéseket.

A vizsgálatba az alperes ...-jén kelt levelében felperest, mint a Társaság korábbi igazgatósági elnökét, illetőleg vezérigazgatóját ügyfélként bevonta és észrevételezésre megküldte a részére a vizsgálat megállapításait tartalmazó jelentés azon megállapításait, melyek vonatkozásában indokoltnak tartotta a személyes felelőssége vizsgálatát. A felperes észrevételeket tett, melyekhez telefonbeszélgetést tartalmazó hangfelvételt, email üzeneteket is mellékelt, ..., ..., illetve ...-jén, ...-én az iratokba betekintett, majd nyilatkozatotokat tett, melyekhez további email üzeneteket csatolt.

Az alperes a ...-én kelt ... számú határozatával felperest, a határozatban részletezett, a Társaságnál feltárt jogszabálysértések kialakulásáért megállapítható személyes felelőssége miatt ... forint felügyeleti bírság megfizetésére kötelezte. Indokolásában a Társasággal szemben tett megállapításokra utalva a keresettel érintett körben rögzítette, hogy felperes vezérigazgatóként - a .... napjától .... napjáig tartó időszakban - egy személyben gyakorolta, illetve teljesítette az Igazgatóság törvényben meghatározott jogait és kötelezettségeit, elsődlegesen ő tartozott felelősséggel a Társaság jogszabályszerű működéséért. Felperes felelősségét veti fel, hogy a társaság a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 18. § (1) bekezdés a), g) pont, 17.§ (1) bekezdés a) pont, (3) bekezdés c), e), pont, 19.§ (1) bekezdés c) pont, 44.§ (4) bekezdés b) pont, (5) bekezdés b), c) pont, 55.§ (1) bekezdés, 57.§ (1), (2) bekezdés, (3) bekezdés a) pont, 61.§ (1) bekezdés, 95.§ (2) bekezdés, 110.§ (3) bekezdés rendelkezéseit sértve nem biztosította a saját és az ügyfél tulajdonú eszközök elkülönítését, működése során nem biztosította a feladatok független ellátását és az ehhez szükséges hatáskörök elkülönítését, az ügyfél számlák közötti átvezetéseket ügyfél kérelmek és fedezet nélkül hajtotta végre, a portfólió kezelése során a befektetési politikáját a befektetők jóváhagyása nélkül módosította, .... - .... időszakban nem az ügyfelekkel megkötött szerződés alapján járt el, sérült az egyenlő elbánás elve, az ügyfél-tájékoztatásra vonatkozó szabályokat nem tartotta be, nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően vezette a nyilvántartási rendszerét, 2011- 2012. évekre compliance jelentést nem készített, nem biztosította a belső ellenőrzés funkcióinak az érvényesülését, a munkáltatói kölcsönök nyújtására nem a belső szabályoknak megfelelően került sor, összeférhetetlenségi politikáját nem a jogszabályoknak megfelelően gyakorolta.

Hangsúlyozta, hogy több esetben helyt adott a felperesi észrevételekben foglaltaknak és ennek megfelelően módosította, kiegészítette vagy törölte a megállapítását, ugyanakkor egyetlen esetben sem fogadta el felperes idő hiányra vonatkozó kifogását. Megjegyezte, hogy felperes által csatolt dokumentumok egy részét (telefonbeszélgetésről készült hangfelvételt, a Társaság elektronikus levelezési címét tartalmazó dokumentumot, elektronikus levelezést) aggályosnak tartotta és ezt figyelembe véve értékelte, felperes ezen dokumentumok tekintetében azok keletkezési körülményeiről nem nyilatkozott, azok forrása nem volt ismert és a Társaság korábban úgy nyilatkozott, hogy azok nem állnak rendelkezésére. Felperes ...-én tett nyilatkozatával kapcsolatban előadta, hogy mindvégig mérlegelte a tanúvallomások (...) és egyéb nyilatkozatok megbízhatóságát és amennyiben a tanúvallomásokban ellentmondást, a többi bizonyítékkal összeegyeztethetetlen tényállítást fedezett fel, akkor a vallomásban foglaltakat nem használta fel. Megjegyezte, hogy a határozatban egyetlen olyan megállapítás sem szerepelt, amely ... tanúvallomásán alapult volna, azaz a jogsértést megalapozó tények bizonyításához a nevezett tanú állításai nem járultak hozzá. Kiemelte, hogy felperes bizonyítási indítványait azért utasította el, mert tanúként hallgatta meg ..., és figyelembe vette ... nyilatkozatait is, számos ... és ... származó nyilatkozatot értékelt, ezért nevezett személyek ismételt tanúkénti meghallgatása nem volt indokolt. A ... kódú ügyfél testvérének meghallgatását azért mellőzte, mert az Alkalmassági teszt tartalmi hiányosságait nem befolyásolták a teszt kitöltésének körülményeire vonatkozó információk. Hangsúlyozta, hogy felperes a vizsgált időszak döntő részében a Társaság minősített befolyással rendelkező tulajdonosa volt, így nem csupán a vezető állású személyek operatív irányítási jogköreivel rendelkezett, hanem tulajdonosként a Társaság közgyűlésének stratégiai jelentőségű döntéshozatalában is jelentős szerepet töltött be. Az Igazgatóság elnökeként, vezérigazgatóként, illetőleg az Igazgatóság tagjaként szerveznie, irányítania és ellenőriznie kellett volna a Társaság tevékenységét és biztosítani a jogszerű működést, kötelezettségét súlyosan megsértette. Megállapította, hogy felperes az észrevételekben, a nyilatkozatban, illetve a beadványban nem adott elő olyan körülményt, amelyből arra lehetne következtetni, hogy vezető állású személyként úgy járt el, ahogy az ilyen tisztséget betöltő személytől az adott helyzetben általában elvárható lett volna, az abban előadottak nem voltak alkalmasak a Bszt. 94. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott vezetői felelősség alóli kimentésre.