A Szombathelyi Törvényszék P.20030/2013/3. számú határozata kártérítés (BÍRÓSÁGI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 2. §, 84. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 349. §, 1978. évi IV. törvény (Btk.) 92. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 327. §] Bíró: Szabó Péter

SZOMBATHELYI TÖRVÉNYSZÉK

18.P.20.030/2013/3.szám

A Szombathelyi Törvényszék felperesnek, -

alperes ellen, -

bírósági jogkörben okozott kártérítés megfizetése iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A bíróság a keresetet elutasítja.

Megállapítja, hogy

- a felperes teljes egészében pervesztes lett, pártfogó ügyvédének díja a felperes terhére esik;

- a felmerült 2.250.000 (kettőmillió-kettőszázötvenezer) Ft illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet írásban, három példányban kell benyújtani a Győri Ítélőtáblához címezve a Szombathelyi Törvényszéknél. Az ítélőtábla előtti eljárásban a fellebbezést előterjesztő fél számára jogi képviselet kötelező.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását kérhetik. Ha a fellebbezés csak az állam által előlegezett költséggel kapcsolatos, illetve amennyiben kizárólag az ítélet indokolása ellen irányul, a felek kérhetik, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést ne tárgyaláson, hanem azon kívül bírálja el. A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el akkor is, ha megítélése szerint - tekintettel a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelemben, illetve a fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra - az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges. Ebben az esetben a másodfokú bíróság erről a feleket értesíti, azzal a tájékoztatással, hogy ha bármelyikük nyolc napon belül írásban kéri, tárgyalást tart.

I N D O K O L Á S :

A törvényszék az alábbi tényállást állapította meg:

A Városi Bíróság a felperessel szemben számon indult büntető ügyben 2 év 4 hónap fogházbüntetést szabott ki. A Városi Bíróság a büntető ügyben a felperest 3 év 6 hónap fogházbüntetéssel sújtotta. E büntetéseket a Városi Bíróság az indult ügyben foglalta összbüntetésbe azzal, hogy az összbüntetés tartamát 4 év 1 hónapban állapította meg.

A felperes jogerős szabadságvesztés büntetését 2004-től 2008. szeptember 6-áig töltötte.

Ez alatt az időtartam alatt a Városi Bíróság előtt a felperessel szemben további büntető ügyek indultak.

A számú büntető ügyben 2003. évben elkövetett bűncselekmények miatt a Városi Ügyészség 2005. október 17-én nyújtott be vádiratot. A Városi Bíróság ítéletét közel négy év elteltével, 2009. szeptember 4-én hozta meg. A felperest (a büntető ügyben vádlottat) mint többszörös visszaesőt - halmazati büntetésül - 2 év 6 hónap börtönbüntetésre, mellékbüntetésül 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A városi bíróság a büntetés kiszabása során a jelentős időmúlást a felperes javára enyhítő körülményként értékelte. A Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság 2010. január 28-án megtartott nyilvános ülésen meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a kiszabott büntetés tekintetében helybenhagyta.

A Városi Bíróság előtt indult büntető ügyben a Városi Ügyészség a vádiratot 2005. március 24-én nyújtotta be. A felperest érintő bűncselekmény elkövetési ideje 2002. volt. A felperesre vonatkozó vádpont tekintetében az ügy elkülönítést követően folytatódott. A Városi Bíróság a 2007. július 17-én kelt ítéletével a felperest mint különös visszaesőt halmazati büntetésül 1 év 2 hónap fogházbüntetésre, és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A Városi Ügyészség fellebbezése folytán eljárt Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság a 2009. április 9-én tartott tárgyaláson meghozott ítéletével a büntetéskiszabás körében annyiban változtatta meg a városi bíróság ítéletét, hogy a szabadságvesztés-büntetés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg. Az eljárt bíróságnak az időmúlás tényét ezúttal is enyhítő körülményként értékelték.

A Városi Ügyészség 2008. február 15-én újabb vádiratot nyújtott be a Városi Bíróságnál a felperest (ebben az ügyben: III.r. vádlottat) érintően. A vádirati tényállás szerint a felperes vádlott - társaival magánokiratnak minősülő hamis adatokat tartalmazó adóbevallást nyújtott be 2003. és 2004. évekre vonatkozóan az APEH Megyei Igazgatóságához. A Városi Bíróság a 2009. február 18-án kelt ítéletével a felperest, mint többszörös visszaesőt 2 év börtönbüntetésre, mint főbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra, valamint 50.000 Ft pénzmellékbüntetésre ítélte. A felperes fellebbezése folytán eljárt Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság a 2009. június 2-án megtartott nyilvános ülésen meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét abban a vonatkozásban is megváltoztatta, hogy a börtönbüntetést 1 év és 6 hónapra enyhítette. Mellőzte az 50.000 Ft pénzmellékbüntetés kiszabását és a meg nem fizetés esetén átváltoztatására irányuló ítéleti rendelkezést.