A Kúria Knk.37356/2015/2. számú precedensképes határozata. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 43. § (7) bek.] Bírók: Balogh Zsolt, Kozma György, Marosi Ildikó

A határozat elvi tartalma:

Az a kérdés, amely a kezdeményezők szándékával épp ellentétesen is értelmezhető, biztos, hogy nem felel meg annak a követelménynek, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lenni.

***********

KÚRIA

Knk.IV.37.356/2015/2.szám

A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd cím) által képviselt szervező (cím) szervezőnek a dr. Pálffy Ilona a Nemzeti Választási Iroda elnöke által képviselt Nemzeti Választási Bizottság (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.) által országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott 50/2015. számú határozata felülvizsgálata iránt indított nemperes eljárásban, az alulírott napon meghozta az alábbi

v é g z é s t:

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 50/2015. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

I.

1. A népszavazási kezdeményezés szervezője 2015. március 13-án, személyesen 24 támogató választópolgár adatait és aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő ívet nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven az alábbi kérdés szerepelt:

"Egyetért-e Ön azzal, hogy a végrehajtó közhatalmi funkciót gyakorló intézmény ne települhessen a Budai Várnegyed ENSZ világörökségi listáján szereplő területére?"

2. A Nemzeti Választási Bizottság az 50/2015. számú határozatával a hitelesítést megtagadta. A Nemzeti Választási Bizottság rögzítette: a szervező által feltett kérdésben megtartott népszavazás eredménye a Budai Várnegyed vonatkozásában számos végrehajtó közhatalmi hatáskörrel rendelkező szerv, szervezet (pl.: helyi önkormányzat, rendőrség, köztársasági elnök, Magyar Nemzeti Levéltár) vagy közhatalmi jogköröket gyakorló intézmény működési helyét vagy székhelyét közvetlenül is érintené, így a hitelesítés során annak vizsgálatát tartja szükségesnek, hogy ez az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik-e vagy érint-e az Alaptörvényben rögzített tiltott tárgykört.

2.1. Az Alaptörvény 49. cikke a rendkívüli jogrendre vonatkozó szabályokat tartalmazza. Az Alaptörvény a rendkívüli állapot idejére a köztársasági elnököt a Honvédelmi Tanács elnökeként végrehajtó közhatalmi funkciók gyakorlására hatalmazza fel. A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény (a továbbiakban: Tv.) 1. § (2) bekezdése szerint a köztársasági elnök és a Köztársasági Elnöki Hivatal elhelyezésére a budavári Sándor-palota szolgál. A Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a kérdésben megtartott népszavazás eredményéből szükségszerűen következne a köztársasági elnök - mint végrehajtó közhatalmi jogkört is gyakorló személy - hivatali szervezetének székhelyét érintő törvényalkotási kötelezettség is, mely azonban az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés e) pontja alapján az Országgyűlés hatáskörébe tartozó szervezetalakítási kérdés.

2.2. A Nemzeti Választási Bizottság az Alaptörvény 15. cikk (1) és (2) bekezdéseibe foglalt a Kormány végrehajtó hatalmi szerepét meghatározó rendelkezése alapján kiemelte, hogy a kérdésben szereplő tilalom érinti a Kormány saját hatáskörében létrehozott közigazgatási és államigazgatási szervek alapítására, működési kereteinek megállapítására és ezen szervek vagy szervezetek székhelyének vagy telephelyének meghatározására vonatkozó jogkörét. Valamely közigazgatási vagy államigazgatási szerv székhelye az alapító okirat tartalmi kelléke és az alapító döntési jogköre erről rendelkezni. Az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésében megfogalmazottakra tekintettel mindez - mivel a Kormány feladat- és hatáskörébe tartozik - országos népszavazás tárgya nem lehet.

2.3. Az Alaptörvény 46. cikk (1)-(2) bekezdése meghatározza a rendőrség alapvető feladatait, és azt, hogy a rendőrség működését a Kormány irányítja. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 4. § (1) bekezdése szerint a rendőrség állami, fegyveres rendvédelmi szerv. Az Rtv. 1. § (2) bekezdése szerint a rendőrség az Alaptörvényben, az Rtv.-ben és törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében közhatalmi jogköröket gyakorol.

A Nemzeti Választási Bizottság szerint a kérdésben megtartott népszavazás az Országgyűlésre olyan kötelezettséget róna, mely közrendvédelmi szervek működési helyének, székhelyének meghatározását is eredményezné. Az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésében megfogalmazottakra tekintettel mindez országos népszavazás tárgya nem lehet, ugyanis - tekintettel az Alaptörvény 46. cikk (2) bekezdésére, mely szerint a rendőrség működését a Kormány irányítja - nem tartozik az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe. A Nemzeti Választási Bizottság e körben utalt a Kúria korábbi, Knk.37.807/2012/2. számú határozatában kifejtetekre.

2.4. A Nemzeti Választási Bizottság megállapította továbbá: tekintettel arra, hogy a népszavazási kérdés "közhatalmi funkciót gyakorló intézményt" említ, így ezen intézmények közé sorolható a helyi önkormányzati képviselő-testület és szervei (pl. a polgármester, főpolgármester, a bizottság, a polgármesteri hivatal, a jegyző, a társulás) is. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdés a) pontja kimondja, hogy a képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg. A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletben rendelkezik az önkormányzat hivatalos megnevezéséről, székhelyéről, mely egyben a képviselő-testület és szervei székhelyének meghatározását is jelenti. A benyújtott kérdésben megtartott érvényes és eredményes népszavazás következményeképpen olyan kötelezettsége keletkezne az Országgyűlésnek, hogy önkormányzati közhatalmi tevékenység ellátását végző helyi önkormányzat székhelyére vonatkozóan kellene döntést hoznia. Ez a Mötv. 53. § (1) bekezdés a) pontja szerint a képviselő-testület hatáskörébe tartozik, amely - az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésében megfogalmazottakra figyelemmel - országos népszavazás tárgya nem lehet.

2.5. A Nemzeti Választási Bizottság szerint a feltenni szándékozott kérdés ellentétes az Nsztv. 9. § (1) bekezdésbe foglalt egyértelműség követelményével is az alábbiak miatt:

Az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetének hivatalos honlapján közzétett Világörökség Jegyzékben a szervező által benyújtott népszavazási kérdésben szereplő világörökségi terület pontos elnevezése: "Budapest - a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út", mely nemcsak az egyes világörökségi helyszínekből, hanem az azokhoz tartozó védőövezetből is áll. A népszavazási kérdés arra irányul, hogy az ENSZ világörökségi listáján szereplő, Budai Várnegyed területére ne települhessen végrehajtó közhatalmi funkciót gyakorló intézmény. A szervező által megnevezett Budai Várnegyed a Világörökségi Jegyzéken önállóan nem szerepel, hanem a Duna-partokkal, az Andrássy úttal és e területekhez kapcsolódó védőövezetekkel együtt került az ENSZ világörökségi védelme alá. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a szervező által benyújtott kérdésben megtartott érvényes és eredményes népszavazást követően a jogalkotó számára nem lenne egyértelmű, hogy az ENSZ Világörökségi Jegyzékén szereplő "Budapest - a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út" terület-együttesen belül a Budai Várnegyed vonatkozásában a kérdésben szereplő tilalom pontosan meddig terjedhetne, illetve annak pontos határait hol kellene kijelölni.