A Győri Törvényszék Pf.20622/2018/7. számú határozata jognyilatkozat érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 253. § (2) bek.] Bírók: Bíró Éva, Ferenczyné dr. Csetényi Judit, Habulin Istvánné dr. Nemes Mónika

Győri Törvényszék

Pf.20.622/2018/7.

A Győri Törvényszék a Nagy Ajtony Ügyvédi Iroda (..., eljár: dr. Nagy Ajtony Csaba ügyvéd) által képviselt .... (....) felperesnek - Szabóné dr. Baksa Enikő (....) ügyvéd által képviselt .... (....) alperes ellen jognyilatkozat érvénytelenségének megállapítása iránt a Mosonmagyaróvári Járásbíróság előtt folyamatba tett perben Mosonmagyaróváron, 2018. szeptember 12. napján P.20.114/2018/23/II. sorszám alatt meghozott ítélet ellen a felperes részéről 24. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a törvényszék felperest, hogy az alperesnek 15 nap alatt 80.000 (nyolcvanezer) Ft másodfokú perköltséget fizessen meg.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság a Település-1 külterület 0000/1 helyrajzi szám alatt nyilvántartott, "szántó" megnevezésű, 57 ha 6739 m2 területű ingatlan haszonbérleti díját 2017. évtől 59.100,- Ft/év/ha összegben, azaz 5.670,- Ft/AK/év összegben határozta meg. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 165.100,- Ft perköltséget. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

Ítélete tényállása szerint az Rt1. és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, mint haszonbérbe adók, másrészről a felperes mint haszonbérbe vevők 2001. szeptember 06. napján mezőgazdasági földhaszonbérleti szerződést kötöttek.

A szerződés tárgyát a Magyar Állam tulajdonában, és a haszonbérbe adók tulajdonosi joggyakorlása alatt, kezelésükben lévő, a szerződés elválaszthatatlan részét képező 1. sz. mellékletben felsorolt helyrajzi számmal megnevezett és az ott feltüntetett nagyságú, művelési ágú, AK értékű földterületek képezték.

A haszonbérleti díjat 2001. évben aranykoronánként 300,- Ft-ban határozták meg, amely az azt követő években az előző évi haszonbér és a tárgyévet megelőző év KSH által közzétett fogyasztói árindexének a szorzatával lesz azonos.

A szerződés időtartamát 50 évben határozták meg, azaz a haszonbérleti jogosultság 2051. szeptember 06. napjáig áll fenn. A hatályos haszonbérleti díj összege 580,- Ft/AK/év.

Az alperes az ingatlant földárverésen megszerezte, tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba 2016. december 01. napjával adásvétel jogcímén jegyezték be.

2017. május 12. napján kelt levelében az alperes kérte a felperestől a szerződésben szabályozott haszonbérleti díj helyben szokásos mértékű piaci haszonbérleti díjra történő módosítását. Kérelméhez csatolta Név-1 igazságügyi szakértő 2017. április 28. napján kelt szakértői véleményét, amely szerint a piaci haszonbérleti díj összege 64.800,- Ft/ha/év.

A felperes módosított kereseti kérelmében annak megállapítását kérte, hogy az alperes 2017. május 12. napján kelt jognyilatkozata a létrejött haszonbérleti szerződést nem módosította. Másodlagosan annak megállapítását kérte, hogy a bíróság a Fétv. 50/A.§ (4) bekezdése alapján a Település-1 0000/1 helyrajzi szám alatt felvett ingatlan helyben szokásos piaci haszonbérleti díját 581,59 Ft/AK/év összegben állapítsa meg. Kérte az alperest perköltségeiben marasztalni.

Keresetének indokolása szerint nem jogszabályon alapuló jogutódlásról van szó, ezért nem lehet alkalmazni a Fétv. 50/A.§-át és 110/A.§-át, valamint a Ptké. 53/C.§-át sem, így a haszonbérleti szerződésnél a bérleti díj esetében módosításnak nincs helye.

Álláspontja szerint a csatolt szakértői vélemény nem tekinthető igazságügyi szakértői véleménynek, továbbá az hibás módszertanon alapul.

Egyidejűleg kérte az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezését, majd e kérelmét módosítva a per felfüggesztését az általa megjelölt, az Alkotmánybíróság előtt folyamatban lévő eljárások befejezéséig.

Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását, és a felperes perköltségben való marasztalását kérte azzal, hogy a bíróság a helyben szokásos piaci értékét Név-1 igazságügyi szakértői véleményében meghatározott értékkel egyezően 64.800,- Ft/ha/év mértékben határozza meg.

Hivatkozott arra, hogy a felperes elsődleges kereseti kérelme túlterjeszkedik azon, amit a Fétv. 50/A.§ (4) bekezdése a haszonbérleti díj kezdeményezése kapcsán kereseti kérelemként lehetővé tesz a kezdeményezéssel egyet nem értés esetén.

A másodlagos kereseti kérelemnél nem vitatta, hogy a bíróságnak kell megállapítania a haszonbérleti díj összegét, azonban indítványozta, hogy a bíróság a haszonbérleti díj összegét az általa beszerzett igazságügyi szakértői vélemény alapján a piaci haszonbérleti díj összegében állapítsa meg, szemben a felperes kereseti kérelmével.

Kiemelte, hogy az Alkotmánybíróság azonos tárgykörben benyújtott indítványokat visszautasította, így a per tárgyalásának felfüggesztését ellenezte.

A perben kirendelt Név-2 termőföld-forgalmazó és termőföld-értékbecslő igazságügyi szakértő véleménye szerint a perbeli ingatlan haszonbérleti díja 59.100,- Ft/év, vagyis 5.670,- Ft/AK/év, amely a bérelt 57,6739 ha földterület esetében kerekítve 3.400.000,- Ft/év.

Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy az elsődleges kereset nem megalapozott, a másodlagos kereseti kérelem összegszerűségében megalapozatlan.

Rögzítette, hogy helye van megállapítási kereset indításának, így azt érdemben vizsgálta. Idézte a Fétv. 50/A.§-át. Álláspontja szerint a jogszabály szövegéből következően a bíróságnak a haszonbérleti díjat meg kell állapítania, ez pozitív megállapítás iránti kereset elbírálását jelenti, a felperes elsődleges, negatív megállapítás iránti keresetét elutasította az elsőfokú bíróság.

Kifejtette: a Ptké. 53/C.§ (1) bekezdésében fogalmazott két feltétel álláspontja szerint fennáll. A jogszabály alapú szerződésátruházással új szerződés jön létre.

A Módtv. szerint a szerződésátruházás az új Ptk. új jogintézménye, célja a teljes szerződéses pozíció, jogok és kötelezettségek átruházása. A szerződésátruházás alapulhat szerződésen és jogszabályon. A jogszabályon alapuló szerződésátruházás esetére mond ki a Ptké. módosítás értelmező rendelkezést. Ennek következtében az eredeti szerződő felek között a szerződés megszűnik, és az új szerződő felek között jön létre a korábbi tartalommal, külön jogi aktus nélkül.

Az átmeneti rendelkezés meghatározza, hogy a módosítás hatályba lépése előtt kötött haszonbérleti szerződések esetében miként lehet alkalmazni a díjmódosítási lehetőséget.

Megállapította, hogy a Fétv. 50/A.§ rendelkezéseit arra az új haszonbérleti szerződésre is alkalmazni kell, amely a Módtv. hatályba lépése előtt kötött, illetve akár a hatályba lépés előtt, akár azt követően meghosszabbított, a Módtv. hatályba lépését követően a föld tulajdonjogának átruházása folytán a haszonbérbe adó tulajdonos személyében bekövetkezett változásra tekintettel szerződésátruházás miatt megszűnt haszonbérleti szerződés helyébe lépett. A szerződésátruházással megszűnt szerződés eltelt időtartamát is be kell számítani ebbe az irányadó időtartamba. Ennek ismeretében nem az számít, hogy az új tulajdonos mikor szerzett tulajdont, hanem ha a bérlő az államtól már több mint 10 éve bérelte a földet, megilleti a bérleti díj változásának joga.