BH 1993.1.8 I. A kiskorú veszélyeztetésének büntette nem valósul meg, ha a vagyon elleni bűncselekmények tekintetében különös visszaeső vádlott a 15 éves rokonát három esetben - egyenként a szabálysértési értéket meg nem haladó - termények eltulajdonítására veszi rá [Btk. 195. § (2) bek.].

II. A vezetői engedéllyel nem rendelkező vádlott által megvalósított járművezetés tiltott átengedés esetén a közúti járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés kiszabása indokolt [Btk. 189. § (1) bek., 58. § (1) bek.].

Az elsőfokú bíróság a vádlottat 3 rb. lopás vétségében és járművezetés tiltott átengedésének vétségében mondotta ki bűnösnek, ezért őt - mint az utóbbi vétség vonatkozásában visszaesőt - halmazati büntetésként főbüntetésül 4 hónapi börtönbüntetésre, mellékbüntetésül pedig 1 évre a közügyektől eltiltásra és 1 évre a közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte.

A megállapított tényállás lényege a következő.

A 24 éves vádlott alkalmi munkás, 4 gyermeke van. A járásbíróság 1983. október 28. napján ítéletével rablás büntette és további vagyon elleni bűncselekmények miatt 3 év 6 hónapi szabadságvesztésre, továbbá 4 évre a közügyektől eltiltásra; a városi bíróság az 1986. szeptember 30. napján jogerős ítéletével jármű önkényes elvételének vétsége és további bűncselekmények miatt 6 hónapi szabadságvesztésre és 1 évre a közügyektől eltiltásra ítélte. Ez utóbbi büntetésből engedélyezett feltételes szabadságot utóbb megszüntették, és ezt a büntetést 1988. február 18. napján töltötte ki.

A vádlott - akinek gépjárművezetői engedélye nincs - 1991. július 6. napján a későesti órákban az egyik rokonának a rá bízott személygépkocsijával közlekedett. Magával hívta a 15 éves unokatestvérét is. A gépkocsi vezetését útközben véglegesen ennek a fiúnak engedte át, aki sem vezetői engedéllyel, sem vezetői gyakorlattal nem rendelkezett.

Hazafelé haladva, a hajnali órákban a vádlott ötletére 3 bekerítetlen kertet is megdézsmálták. Az egyik kertből 805 forint, a másodikból 112 forint, a harmadikból 205 forint értékű burgonyát, vöröshagymát, illetve sárgabarackot tulajdonítottak el. Amikor e cselekményeket befejezve hazafelé tartottak, a rendőrjárőr igazoltatta őket, és a cselekmények lelepleződtek.

A megalapozott tényállásból okszerűen vonható következtetés a vádlott bűnösségére, és a cselekményeinek a jogi minősítése is törvényes.

A különböző sértettek sérelmére megvalósított és így a folytatólagosság törvényi egységébe nem vonható lopási cselekmények a vádlott vonatkozásában azért valósítanak meg szabálysértés helyett vétséget, mert a vádlott - az előéleti adatokból kitűnően - ebben a körben különös visszaeső [Btk. 316. § (2) bek. e) pont]. Ugyanakkor a büntetlen előéletű, 15 éves rokonfiúra ezt a szabálysértést vétséggé emelő körülmény nem hat ki, az ö magatartása tehát csak szabálysértés.