A Budapest Környéki Törvényszék P.20070/2018/31. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 2. §, 164. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 301. §, 339. §, 349. §, 357. §] Bíró: Koppányné dr. Sági Erika

Kapcsolódó határozatok:

*Budapest Környéki Törvényszék P.20070/2018/31.*, Győri Ítélőtábla Pf.20019/2020/7., Kúria Pfv.21038/2020/11.

***********

Budapest Környéki Törvényszék

mint elsőfokú bíróság

15.P.20.070/2018/31.

A Budapest Környéki Törvényszék a ... Ügyvédi Iroda (...., ügyintéző: ...) által képviselt felperes neve (....) felperesnek - az Országos Bírósági Hivatal (...., ügyintéző: dr. ...) által képviselt I.rendű alperes neve (....) I. r. alperes; a II.rendű alperes neve Jogi Képviseleti Önálló Osztály (....) által képviselt II.rendű alperes neve (...., II.rendű alperes neve i tanácsos: dr. ...) II. r. alperes ellen kártérítés iránti perében a bíróság meghozta az alábbi

ítéletet.

A bíróság kötelezi az I. r. alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 88.000.- (azaz nyolcvannyolcezer) forintot, továbbá ennek 2017. április 20. napjától a kifizetés napjáig járó a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamatát.

Egyebekben a bíróság a felperes kereseti kérelmét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak a NAV illetékes hivatalának külön felhívására 1.500.000.- (azaz egymillió-ötszázezer) forint állam által előlegezett illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, de a jelen bíróságnál három egyező példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni.

Felhívja a bíróság a felek figyelmét, hogy ha a fellebbezés csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el. Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, valamint a fellebbezés csak az indokolás ellen irányul, a másodfokú bíróság tárgyalást csak kifejezett kérelemre tart, ennek hiányában a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el. A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

A fellebbező fél számára a jogi képviselet kötelező.

Indokolás:

A felperes ismert média személyiség volt.

A Fővárosi Főügyészség a 2005. augusztus 24-i keltezéssel Küo.14239/2003/637-VII. sz. alatt vádiratot nyújtott be a X. r. felperes neve ellen egy rendbeli, a Btk. 317. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés c) pontjára figyelemmel a (6) bekezdés b) pontja szerint minősülő jelentős értékre, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntette miatt.

A vádirat értelmében a felperes 2000. január 21. napján a ... Újság Rt. elnök vezérigazgatójaként a társaság szabad pénzeszközeinek kezelése érdekében vagyonkezelési szerződést kötött a ....-vel. Ezen szerződés keretében ... vállalta, hogy a ... Újság portfóliójának szabad felhasználása fejében az állampapír ügyletekkel elérhető hozam kétszeresét garantálja és e hozamból csak azt a részét mutatja ki a társaságnak küldött portfólió elszámolásokban, amely az alacsonyabb hozam realizálására alkalmas állampapír ügyletekként keletkezhetett. Ez 2 év alatt mintegy 36 millió forint volt, az e feletti plusz hozamot pedig készpénzben adta át a felperesnek, melynek összege legalább 30 millió forint volt. Ezen plusz hozam fiktív volt, azok fedezetéül olyan más ügyletekből elvont összegek szolgáltak, melyek eredetét a nyomozás során megállapítani nem lehetett.

A vádirat alapján a Fővárosi Bíróság előtt 4.B.728/2005. sz. alatt indult meg a büntető eljárás, melyben a bíróság a 2006. február 02-án kelt 71. sz. végzésével zár alá vételt rendelt el 30 millió forint erejéig a felperes .... sz. alatti ingatlanon fennálló tulajdoni hányadára, valamint a ...

Szalon és Aukciósház Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-ben fennálló üzletrészére.

A Fővárosi Bíróság a 2007. július 22-én kelt végzésével a Kft. üzletrészére, továbbá a gazdasági társaság üzletrésszel arányos vagyontárgyaira elrendelt zár alá vételt feloldatta.

2007. december 20-án a 412. sz. végzésével az ingatlanhányadra elrendelt zár alá vételt is feloldotta a bíróság a Be. 159. § (4) bekezdés b) pontja alapján, mivel a felperes bírói letétbe helyezett 2007. december 12. napján 30 millió forintot.

A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a 2.Bf.320/2009/149. sz. végzésével az elsőfokú bíróság 4.B.728/2005/550. sz. ítéletét, -melyben a felperest jelentős értékre folytatólagosan üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntette miatt 1 év 6 hónap, végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre, a gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra, valamint 30 millió forint vagyonelkobzásra ítélte- 2010. május 27. napján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás folytatására utasította.

A felperes védője 2010. november 29-én beadványt terjesztett elő, melyben kérte, a 30 millió Ft letétbe helyezésének megszüntetését arra hivatkozással, hogy a vád tárgyává tett cselekmény elkövetési ideje 2002. április 1. napját megelőző időpontra esik, így tévesen alkalmazta a bíróság a Btk. 77/B §-ra alapítottan a zár alá vételt, továbbá hivatkozott arra is, hogy több mint három éve helyezték már letétbe az összeget, és jelenleg ítélet nélkül fenn tartott zár alá vételt a bíróság szüntesse meg.

A I.rendű alperes neve 2011. július 6-án kelt végzésében a kérelmet elutasította. Utalt arra, hogy a vádlott önként helyezte a 30 millió Ft-ot letétbe annak érdekében, hogy ... ingatlanára elrendelt zár alá vételt a bíróság feloldja. E magatartásával igazolni kívánta, hogy nem kell tartani attól, hogy az eljárás során esetleg vele szemben elrendelésre kerülő vagyonelkobzás kielégítési alapját elvonja. Ha a bíróság helyt adna védő kérelmének akkor felvetődhet, hogy a vádlott vagyontárgyának a zár alá vételét a bíróság ismételten elrendelje, mivel a vád tárgyává tett vagyon elleni bűncselekmény mind a cselekmény elkövetésekor, mind a jelenleg hatályos Btk. alkalmazása esetére a vagyonelkobzás alkalmazását írja elő a büntetőjogi felelősség megállapítása esetére.

A felperes védője 2011. július 15-én a végzés ellen fellebbezést jelentett be, megismételve a letétbe helyezés megszüntetése iránti kérelemben foglalt érveket.

A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság az 5.Bkf.11.021/2011/3. sorszámú 2011. augusztus hó 17-én kelt végzésével a letétbe helyezés megszüntetése iránt előterjesztett kérelmet elutasító elsőfokú végzést helybenhagyta. Az indoklásban az ítélőtábla kifejtette, hogy a felperesi ingatlan egy részére elrendelt zár alá vétel feloldására a Be. 159. §-a (4) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján azért került sor, mivel felperes a 30 millió Ft-ot bírói letétbe helyezte. Osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját abban a kérdésben is, hogy a vagyonelkobzás alkalmazhatóságának törvényi feltételeit a cselekmény elkövetésekor hatályos és a jelenleg hatályos Btk. rendelkezések lényegében megegyezően szabályozzák annak ellenére, hogy azt korábban mellékbüntetésként, míg jelenlegi intézkedésként jelöli a törvény. Mindkét törvényhely alapján vagyonelkobzást kell elrendelni arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett. Vagyonelkobzás biztosítására a terhelt egész vagyonára, vagy egy részére zár alá vétel rendelhető el a régi Be. 106. § alapján is és a jelenleg hatályos Be. 159. §-a alapján is.