31985D0377[1]

A Bizottság határozata (1985. június 7.) a mezőgazdasági üzemek közösségi tipológiájának kialakításáról

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(1985. június 7.)

a mezőgazdasági üzemek közösségi tipológiájának kialakításáról

(85/377/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a legutóbb a 2143/81/EGK ( 1 ) rendelettel módosított, az Európai Gazdasági Közösségben működő mezőgazdasági üzemek jövedelmére és üzleti tevékenységére vonatkozó számviteli adatok gyűjtését szolgáló hálózat létrehozásáról szóló, 1965. június 15-i 79/65/EGK tanácsi rendeletre, ( 2 )

tekintettel az 1985. és 1987. évi mezőgazdasági üzemszerkezeti felmérések megszervezéséről szóló, 1984. május 24-i 1463/84/EGK tanácsi rendeletre ( 3 ) és különösen annak 6. cikkének (2) bekezdésére,

mivel a legutóbb az 84/542/EGK határozattal ( 4 ) módosított, a mezőgazdasági üzemek közösségi tipológiájának kialakításáról szóló, 1978. április 7-i 78/463/EGK bizottsági határozat ( 5 ) 1. cikkében meghatározza azt a két tényezőt, amely a közösségi tipológia alapjául szolgál, nevezetesen a gazdálkodás típusát és a mezőgazdasági üzem gazdasági méretét; mivel ezt a két tényezőt a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) alapján határozza meg;

mivel a fent említett határozat 1. cikkének d) pontjának értelmében a standard fedezeti hozzájárulás monetáris kategóriákban kifejezett gazdasági kritérium; mivel az ilyen kritériumok szükségképpen változásokon mennek át az idők folyamán;

mivel a fent említett határozat I. mellékletében kifejtett standard fedezeti hozzájárulás egy referencia-időszak folyamán mért átlagértékeken alapul; mivel ennélfogva ezt rendszeresen frissíteni kell, azaz számításba kell venni a gazdasági trendeket oly módon, hogy a tipológia a továbbiakban is értelemszerűen alkalmazható legyen a határozat 3. cikkében meghatározott céloknak megfelelően; mivel az említett frissítést a lehető legnagyobb gyakorisággal célszerű elvégezni azokhoz az évekhez kapcsolódva, amelyekben a mezőgazdasági üzemszerkezeti felmérésre sor kerül;

mivel az ilyen frissítéseket a fedezeti hozzájárulás több éves referencia-időszakon keresztül megfigyelt alakulása alapján kell elvégezni;

mivel azoknak a jellemző tevékenységek listáját, amelyekkel kapcsolatban a standard fedezeti hozzájárulást megállapítják, összhangba kell hozni a mezőgazdasági üzemszerkezeti felmérésekben alkalmazott kategóriákkal;

mivel a 78/463/EGK határozatban elfogadott osztályozási rendszer módosításához szükséges, hogy jobban figyelembe vegyék a regionális körülményeket, különösen azokban a tagállamokban, amelyek a határozat hatályba lépése óta csatlakoztak az EGK-hoz és azokat a változásokat, amelyek az üzemszerkezeti felmérésekben alkalmazott kategóriák listájában bekövetkeztek;

mivel másfelől a rendszert lehetőség szerint a jelenlegi formájában kell fenntartani, hogy a folytonosság ne szenvedjen csorbát, s ily módon lehetővé tegye a trendelemzéseket;

mivel az európai méretegység monetáris értékben kifejezett alapegységet jelent adott referencia-időszakravonatkozóan; mivel ez az érték azoknak a változásoknak a hatására, amelyek az agrárgazdasági trendeket meghatározó tényezőkben végbemennek, maga is változásokon megy keresztül az idő előrehaladtával; mivel ahhoz, hogy az európai méretegység teljes körűen értelmezhető maradjon a közösségi tipológiával összefüggésben, meghatározását rendszeresen frissíteni kell az SFH-k módosításával egyidejűleg;

mivel az e határozatban megállapított intézkedések összhangban állnak a mezőgazdasági számviteli információs hálózat közösségi bizottságának véleményével és az Agrárstatisztikai Állandó Bizottság véleményével;

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. FEJEZET

Mezőgazdasági üzemek közösségi tipológiája

1. cikk

Ennek a határozatnak az alkalmazásában a "mezőgazdasági üzemek tipológiája" (továbbiakban: "tipológia") a Közösségben működő gazdaságok egységes osztályozását jelenti a gazdálkodás típusa és a mezőgazdasági üzem gazdasági mérete alapján, olyan elrendezésben, hogy e gazdaságokat szűkebb-tágabb, azonos jellemzőkkel rendelkező csoportokba lehessen beosztani.

A gazdálkodás típusát és a mezőgazdasági üzem gazdasági méretét a standard fedezeti hozzájárulás alapján határozzák meg.

2. cikk

(1) A tipológia kialakítása arra tekintettel történik, hogy elsősorban a közös agrárpolitika információs szükségleteit kell kielégíteni.

(2) A tipológia célja az, hogy olyan eszközt nyújtson, amely - közösségi szinten - lehetővé teszi:

- a gazdaságok helyzetének elemzését gazdasági kritériumok alapján,

- a gazdaságok helyzetének összehasonlítását

- a tipológia különböző osztályai között,

- a tagállamok vagy a tagállamok régiói között,

- különböző időszakok között.

(3) A tipológia alkalmazásai főként olyan adatok - a gazdálkodás típusa és a méretkategória szerinti - értelmezését foglalják magukban, amelyeket a Közösség mezőgazdasági üzemszerkezeti felmérései és a Közösség mezőgazdasági számviteli információs hálózata segítségével gyűjtöttek.

II. FEJEZET

Standard fedezeti hozzájárulás

3. cikk

Ennek a határozatnak az alkalmazásában a "standard fedezeti hozzájárulás" (SFH) a normatív termelési értéknek és bizonyos közvetlen költségek normatív értékének egyenlegét jelenti az I. mellékletben meghatározott módon; ezt az egyenleget a különböző növényi termékek és állatállomány-jellemzők vonatkozásában határozzák meg az egyes régiókon belül.

4. cikk

A gazdaság összes standard fedezeti hozzájárulása megfelel annak az értékösszegnek, melyet az egyes jellemző tevékenységek tekintetében elért, megszorozva az SFH egységnyi értékét a megfelelő egységek számával.

5. cikk

A standard fedezeti hozzájárulást egy több éves referencia-időszakon keresztül kiszámított alapadatok átlagának felhasználásával kell megállapítani. Ezeket az adatokat frissíteni kell a gazdasági trendek figyelembevételével.

Az I. melléklet megállapítja az adatgyűjtés eljárásait, a kiszámítás módját és az SFH meghatározásához szükséges gyakoriságot.

III. FEJEZET

A gazdálkodás típusa

6. cikk

Ennek a határozatnak az alkalmazásában egy mezőgazdasági üzem "gazdálkodási típusát" az határozza meg, hogy a különböző vállalkozási tevékenységek - viszonylagosan - milyen mértékben járulnak hozzá a gazdaság egészének összes standard fedezeti hozzájárulásához.

7. cikk

A szükséges részletezés függvényében a gazdálkodás típusai a következő csoportokra oszthatók:

- a gazdálkodás általános típusa,

- a gazdálkodás fő típusa,

- a gazdálkodás sajátos típusa,

- a gazdálkodás sajátos típusának alcsoportjai.

Ezek az alcsoportok tetszőlegesen alakíthatók ki azoknál a tagállamoknál, amelyekben a gazdaságok száma csekély ebben a gazdálkodási típusban.

A gazdaságok besorolása a gazdálkodási típus szerint a II. mellékletben feltüntetetteknek felel meg.

IV. FEJEZET

A mezőgazdasági üzem gazdasági mérete

8. cikk

A mezőgazdasági üzem gazdasági méretét az összes standard fedezeti hozzájárulás alapján határozzák meg, mértékegysége az európai méretegység (EUME). Az ebben kifejezett méretet a III. melléklet A. részével összhangban kell meghatározni. A mezőgazdasági üzem gazdasági méretének számítási módszerét a III. melléklet B. része tartalmazza.

9. cikk

A mezőgazdasági üzem gazdasági méretosztályait a III. melléklet C. része tartalmazza.

V. FEJEZET

Általános rendelkezések

10. cikk

A 78/463/EGK határozat az 1985. előtti időszakkal kapcsolatos alkalmazások tekintetében hatályban marad. A későbbi alkalmazások a mostani határozatra épülnek.

Az első ilyen alkalmazás az 1982. évi (az 1981., 1982 és 1983. naptári éveket vagy az 1981/82-es, 1982/83-as és 1983/84-es mezőgazdasági termelési éveket tartalmazó) referencia-időszaknak megfelelő fedezeti hozzájárulásokat veszi figyelembe a II. fejezetben megállapított módon.

11. cikk

A Bizottság - a tagállamok közreműködésével - legalább tízévenként megvizsgálja ezen határozat alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokat és minden ezen a területen újonnan felmerülő közösségi igényt. A vizsgálat után a határozat rendelkezései szükség esetén módosíthatók.

12. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

STANDARD FEDEZETI HOZZÁJÁRULÁS (SFH)

1. AZ SFH MEGHATÁROZÁSA ÉS KISZÁMÍTÁSÁNAK ELVE

a)

Egy mezőgazdasági vállalkozás fedezeti hozzájárulása a bruttó termelés pénzügyi értéke és a megfelelő közvetlen költségek különbsége.

A standard fedezeti hozzájárulás (SFH) az egyes jellemző mezőgazdasági tevékenységek esetében, adott régióban átlagos helyzetnek megfelelő bruttó árrés értéke.

b)

A bruttó termelés a főtermék(ek) és a másodlagos termék(ek) értékének összege.

Az értékeket úgy számítják ki, hogy az egységnyi termelést (a veszteségek levonása után) megszorozzák a termelői árral, hozzáadottérték-adó nélkül.

A bruttó termelési érték magában foglalja a termékekkel, a területtel és/vagy az állatállománnyal összekötött támogatásokat is.

c) Az SFH-k kiszámításához a következő költségeket vonják le a bruttó termelési értékből:

1. Növénytermesztés esetén

- vetőmagok és magról nevelt növények (vásárolt vagy a gazdaságban előállított),

- vásárolt műtrágya,

- növényvédő szerek,

- különféle közvetlen költségek, beleértve: -

- öntözővíz,

- fűtés,

- szárítás,

- meghatározott marketing költségek (pl. osztályozás, tisztítás, csomagolás) és feldolgozási költségek,

- meghatározott biztosítási költségek,

- egyéb közvetlen költségek.

2. Állattartás esetében

- állatállomány-pótlás költsége,

- takarmány: -

- koncentrált takarmányok (vásárolt vagy a gazdaságban előállított),

- szálastakarmány,

- különféle közvetlen költségek, beleértve: -

- állatorvosi díj,

- fedeztetés és a mesterséges termékenyítés költsége,

- teljesítményvizsgálati- és hasonló költségek,

- egyes marketing költségek (pl. osztályozás, tisztítás, csomagolás) és feldolgozási költségek,

- meghatározott biztosítási költségek,

- egyéb közvetlen költségek.

A következők nem szerepelnek a levonandó költségek között: munkaerő-költségek, gépek, épületek, üzemanyagok és kenőanyagok, karbantartás és értékcsökkenés a gépeknél és berendezéseknél, harmadik személy által végzett szerződéses munka. Mindazonáltal az állandó növénykultúrák megújításával és megszüntetésével, valamint a terményszárítással összefüggő szerződéses munkaköltségeket levonják.

A közvetlen költségeket a mezőgazdasági üzembe történő szállítás árát alapul véve határozzák meg, hozzáadottérték-adó nélkül, levonva a fenti költségek tényezőivel összefüggő támogatásokat.

d) Termelési időszak

Az SFH-k 12 hónapos termelési időszakra vonatkoznak (naptári év vagy mezőgazdasági termelési év).

Azon növényi és állati termékek esetében, amelyeknél a termelési időszak nem éri el vagy meghaladja a 12 hónapot, a 12 hónap alatt elért növekedésnek vagy termelésnek megfelelő SFH-val számolnak.

e) Alapadatok és referencia-időszak

Az SFH-kat a fenti b) és c) pontokban említett tényezők segítségével határozzák meg. E célból a tagállamokban alapadatokat gyűjtenek a mezőgazdasági üzemek könyveléséből vagy speciális felmérésekből, ill. az olyan referencia-időszakra vonatkozó számításokból összeállítva, amelyek három egymást követő naptári vagy mezőgazdasági termelési évet ölelnek fel. A referencia-időszak minden tagállam esetében azonos, a Bizottság határozza meg ezeket, a tagállamokkal egyeztetve.

f) 1. Fizikai mértékegységek: 2. Pénzegységek és kerekítés Az SFH-k meghatározásához és kiszámításához szükséges alapadatokat euróban állapítják meg. Azon tagállamok esetében, amelyek nem vesznek részt a gazdasági és monetáris unióban, az SFH-k átváltása euróra az e melléklet 1. e) pontjában meghatározott bázisidőszakra vonatkozó átlagos átváltási árfolyamok alkalmazásával történik. Ezeket az árfolyamokat a Bizottság közli a tagállamokkal. Az SFH-k adott esetben kerekíthetők a legközelebbi 5 EUR értékre.

a)

A növényi termékekre vonatkozó SFH-kat hektárban kifejezett területi alapon határozzák meg.

Gombák esetében mindazonáltal az SFH-kat a bruttó termelés és közvetlen költségek alapján minden egymást követő betakarítással kapcsolatban a termésterület 100 m2 - eiben fejezik ki. Alkalmazásukhoz, a mezőgazdasági számviteli információs hálózattal összefüggésben, az így meghatározott SFH-kat elosztják az éves egymást követő betakarítások számával, s ezt a számot adják meg a tagállamok.

b)

Az állatállománnyal kapcsolatos SFH-t egyenként határozzák meg, kivéve a baromfit, amelynek esetében 100 egyedre határozzák meg az SFH-kat, valamint a méheket, amelyeknél ugyanerre kaptáranként kerül sor.

2. Az SFH-k MEGOSZLÁSA

a) Növényi termék- és állatállomány-jellemzők szerint

1.

Az SFH-kat minden a közösségi üzemszerkezeti felmérések kategóriáinak megfelelő mezőgazdasági vállalkozás esetében és az ott megállapított módon határozzák meg.

2.

Olyan tagállamok esetében, amelyek a vizsgálati kategóriákban kiegészítő részletekkel szolgálnak, az SFH-kat szintén az ott megállapított módon határozzák meg.

b) Földrajzi megoszlás

- az SFH-kat legalább olyan földrajzi egységek alapján határozzák meg, melyek megfelelnek a közösségi üzemszerkezeti felmérések során alkalmazottakkal és a mezőgazdasági számviteli információs hálózat céljaira felhasználtakkal.

- Nem határoznak meg SFH-kat olyan vállalkozások esetében, amelyek nem folytatnak tevékenységet az érintett régióban.

- Olyan földrajzi egységek esetében, amelyekre vonatkozóan a tagállamok által továbbított információ megjelöli, hogy egy agrárgazdaság kedvezőtlen helyzetű vagy hegyvidéki területen fekszik-e, külön SFH-kat szolgáltatnak a kedvezőtlen helyzetű vagy hegyvidéki terület vonatkozásában és más olyan földrajzi egység területeire vonatkozóan, amikor indokolt és ésszerű ilyen megkülönböztetést tenni.

3. ADATGYŰJTÉS ÉS AZ SFH-k MEGHATÁROZÁSÁNAK GYAKORISÁGA

a)

Legalább tízévenként megújítják az SFH-k meghatározására szolgáló alapadatokat a mezőgazdasági üzemek könyveléséből vagy speciális felmérésekből nyert megfigyelések alapján, vagy a megfelelő számításokból összeállítva.

b)

A két egymást követő megújítás közötti 10 éves időszakon belül, az a) pont rendelkezéseinek megfelelően az SFH-kat rendszerint kétévenként frissítik. A naprakésszé tételre:

- vagy az alapadatok megújítása révén kerül sor, hasonlóan az a) pontban meghatározottakhoz,

- vagy olyan számítási módszert alkalmaznak, amellyel az SFH-kat lehet frissíteni. Az ilyen módszerre vonatkozó elveket közösségi szinten állapítják meg.

c)

az adatmegújítás és a számítások frissítésének referencia-időszakai - a fenti a) és b) pontok rendelkezéseinek megfelelően - azonosak az összes tagállam tekintetében, s azokat a Bizottság állapítja meg, a tagállamokkal egyeztetve.

E referencia-időszakokat lehetőség szerint össze fogják kötni a Közösség üzemszerkezeti felméréseinek időpontjaival.

4. VÉGREHAJTÁS

Ennek a mellékletnek a rendelkezéseivel összhangban a tagállamok felelősek az SFH-k kiszámításához szükséges alapadatok összegyűjtéséért és kiszámításukért, ECU-re történő átváltásukért, és azoknak az adatoknak az összegyűjtéséért, amelyeket szükség szerint a frissítési módszer alkalmazása igényel.

A tagállamok a rendelkezésre álló adatokat és eredményeket szabvány formátumban küldik be a Bizottságnak. Ezt a formátumot a Bizottság állapítja meg, a tagállamokkal egyeztetve.

5. KÜLÖNLEGES ESETEK KEZELÉSE

A következő különleges szabályokat - az SFH-k kiszámítására vonatkozóan - egyes vállalkozástípusok esetére állapítják meg:

a) Legeltetett állatállomány és takarmánynövények

1. Általános szabály

Az SFH-knak a legeltetett állatállományra és a takarmánynövényekre történő alkalmazásának módszere az e két jellemző csoport között fennálló aránytól függ a gazdaság tekintetében. A takarmánynövények változó költségeit levonják, amikor az SFH-kat a legelő állatállomány tekintetében kiszámítják. A közösségi tipológia ezért a takarmánynövények SFH-it általános szabályként nullával megegyező értékkel szerepeltetik.

2. Legeltetett állatállomány hiányában

i. Takarmánynövények legeltetett állatállomány nélkül

Amennyiben nincs legeltetett állatállomány a gazdaságban, a rendesen kereskedelmi célú termelésben résztvevő takarmánynövényeket ugyanúgy kell kezelni, mint más növényi termékeket, és a megfelelő SFH-kat kell alkalmazni rájuk.

ii. A legeltetett állatállomány által nem hasznosított állandó legelő és rét

A gazdaságok besorolásának elősegítése céljából, a nagyobb részét annak a területnek, amely a kereskedelmi célú termelésben részt nem vevő állandó legelőből és rétből áll, melyeket a felmérés idején nem foglal le az állatállomány legeltetése, a névleges SFH-kat - átalányalapon - rögzíteni lehet e jellemző tekintetében azokban a régiókban, ahol az ilyen esetek gyakran fordulnak elő, és alkalmazni lehet ezekre a gazdaságokra.

3. Kiegyensúlyozatlan takarmányhelyzet

Ha a gazdaságnak takarmányhiánya vagy többlete van az alábbi i. pontban meghatározott értelemben, különös rendelkezéseket alkalmaznak:

- takarmányhiány esetén, meghatározott SFH-kat alkalmaznak az alábbi ii. pontban leírt módon,

- takarmánytöbblet esetén, a takarmánynövényre vonatkozó SFH-kat alkalmazzák az alábbi iii. pontban leírt módon.

i. Minden egyes régió esetében egy intervallumot állapítanak meg, amelyen kívül a gazdaságot úgy tekintik, mint amelynek takarmánytöbblete vagy -hiánya van.

Takarmányhiánya van a gazdaságnak, ha az R = SFH legeltetett állatállomány/SFH takarmánynövény arány meghalad egy RD határértéket. Takarmánytöbblet akkor van, ha ez az arány alatta marad az RD határértéknek.

ii. Takarmányhiány esetében (R>RD) minden takarmánynövényt úgy tekintenek, mint amelynél az SFH = 0. A legeltetett állatállomány minden típusánál egy részt (beleértve szükség szerint az állatállomány-töredékeket) =

iii. Takarmányfelesleg esetén (R < RS), az egyes takarmánytermesztési területek többletrészét értékelik a megfelelő SFH alkalmazásával erre a területre. A többletrész szabályként az

iv. A tagállamok állapítják meg az RD és RS, továbbá, indokolt esetben, az RV küszöbértékeket minden egyes régióra vonatkozóan, s ezeket a Bizottság tudomására hozzák.

- A takarmánynövények, melyekre különleges rendelkezések vonatkoznak, a következők:

D12: takarmánygyökerek és gumós gyökerek,

D18: takarmánynövények,

F01: legelő és rét, a sovány legelők kivételével,

F02: sovány legelők.

- A legeltetett állatállomány, amelyre különleges szabályok vonatkoznak, a következő:

J01: lófélék,

J02-08: szarvasmarha,

J09: juh,

J10: kecske.

b) Ugar

Annak érdekében, hogy olyan gazdaságok is besorolhatóvá váljanak, melyek a vizsgálat időpontjában csak ugarral rendelkeznek, névleges SFH-kat lehet megállapítani ilyen esetben azokban a régiókban, ahol ez a helyzet gyakran előfordul, és a szóban forgó gazdaságokra az általányalapú névleges SFH-kat lehet alkalmazni.

c) Konyhakertek

Mivel a konyhakerti terményeket általában nem kereskedelmi célra szánják, a SFH-kat rendszerint nullának veszik esetükben. Mindazonáltal vannak régiók, ahol általánosan elterjedt a gazdaságok bruttó termeléséhez számottevően hozzájáruló konyhakerti tevékenység. Ezek esetében az SFH-kat az ebben a mellékletben kifejtett szabályokhoz és módszerekhez hasonlóan lehet meghatározni.

d) Malacok

A malacokra vonatkozó SFH-kat csak akkor veszik figyelembe a gazdaság összes SFH-jának kiszámításánál, ha nincsenek tenyészkocák a gazdaságban.

II. MELLÉKLET

MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK OSZTÁLYOZÁSA A GAZDÁLKODÁS TÍPUSA SZERINT

A. OSZTÁLYOZÁSI RENDSZER

B. A GAZDÁLKODÁSI TÍPUSOK MEGHATÁROZÁSA

A gazdálkodás típusait két jellemzővel határozzák meg:

a) Az érintett vállalkozások jellege

Ezek a vállalkozások megfelelnek a 2003., 2005. és 2007. évi mezőgazdasági üzemszerkezeti felmérések során vizsgált jellemzők listájának: jelölésük az 571/88/EGK tanácsi rendelet ( 6 ) I. mellékletében található kódok vagy az e rendelet II. mellékletének C. részében meghatározott jellemzők némelyikének átcsoportosítása után kapott kódok ( 7 ) alkalmazásával történik.

b) Az osztályozási korlátokat meghatározó küszöbök

Hacsak másként nem jelezték, ezeket a küszöböket a gazdaság vagy vállalkozás összes SFH-jának törtrészeiben fejezik ki.

Szakosodott gazdaságok - növényi termékek

Szakosodott gazdaságok - állattartás

Vegyes gazdaságok

C.

I. A 2003., 2005. és 2007. évi üzemszerkezeti felmérésekben érintett különböző jellemzőket átcsoportosító kódok

P1

Általános növénytermesztés = D/1 (közönséges búza és tönkölybúza) + D/2 (durumbúza) + D/3 (rozs) + D/4 (árpa) + D/5 (zab) + D/6 (szemes kukorica) + D/7 (rizs) + D/8 (egyéb gabonafélék) + D/9 (fehérjenövények) + D/10 (burgonya) + D/11 (cukorrépa) + D/12 (takarmánygyökerek és gumós gyökerek) + D/23 (dohány) + D/24 (komló) + D/25 (gyapot) + D/26 (káposztarepce és réparepce) + D/27 (napraforgó) + D/28 (szója) + D/29 (lenmag [olajlen]) + D/30 (egyéb olajos magvú növények) + D/31 (len) + D/32 (kender) + D/33 (egyéb rostnövények) + D/34 (illóolajos növények, gyógy- és fűszernövények) + D/35 (máshová nem sorolt ipari növények) + D/14a (friss zöldségek, dinnye, szamóca - szabadföldi) + D/18 (takarmánynövények) + D/19 (szántóföldi növények vetőmagvai és magról nevelt növények) + D/20 (egyéb szántóföldi növények) + D/22 (területpihentetést ösztönző rendszerek szerint parlagon hagyott, gazdaságilag nem hasznosított föld) + I/1 (másodvetésű növények) ( 8 )

P2

Kertészet = D/14b (friss zöldségek, dinnye, szamóca - szabadföldi, árutermelő kertészetben) + D/15 (friss zöldségek, dinnye, szamóca - üvegházi) + D/16 (virágok és dísznövények - szabadföldi) + D/17 (virágok és dísznövények - üvegházi) + I/2 (gombák).

P3

Állandó növénykultúrák = G/1 (gyümölcsösök és bogyósgyümölcs-ültetvények) + G/2 (citrusültetvények) + G/3 (olajfaültetvények) + G/4 (szőlőültetvények) + G/5 (csemetekertek) + G/6 (egyéb állandó növénykultúrák) + G/7 (üvegházi állandó növénykultúrák).

P4

Réti és legeltetett állatállomány = F/1 (állandó legelő és rét, a sovány legelő kivételével) + F/2 (sovány legelő) + J/1 (lófélék) + J/2 (szarvasmarha, 1 évnél fiatalabb) + J/3 (hímivarú szarvasmarha, egy évnél idősebb, de két évnél fiatalabb) + J/4 (nőivarú szarvasmarha, egy évnél idősebb, de két évnél fiatalabb) + J/5 (hímivarú szarvasmarha, kétéves és annál idősebb) + J/6 (üsző) + J/7 (tejelő tehén) + J/8 (egyéb tehén) + J/9 (juh) + J/10 (kecske).

P5

Abrakfogyasztó állatok = J/11 (malac, 20 kilogrammos élősúly alatt) + J/12 (tenyészkoca, 50 kilogrammos vagy nagyobb súlyú) + J/13 (egyéb sertés) + J/14 (húscsirke) + J/15 (tojótyúk) + J/16 (egyéb baromfi) + J/17 (nyúl, anyanyúl).

P11

Gabonafélék = D/1 (közönséges búza és tönkölybúza) + D/2 (durumbúza) + D/3 (rozs) + D/4 (árpa) + D/5 (zab) + D/6 (szemes kukorica) + D/7 (rizs) + D/8 (egyéb gabonafélék).

P12

Olajos magvak = D/26 (káposztarepce és réparepce) + D/27 (napraforgó) + D/28 (szója) + D/29 (lenmag [olajlen]) + D/30 (egyéb olajnövények).

P41

Tejhasznú szarvasmarha = J/2 (szarvasmarha, egy évnél fiatalabb) + J/4 (nőivarú szarvasmarha, egy évnél idősebb, de két évnél fiatalabb) + J/6 (üsző) + J/7 (tejelő tehén).

P42

Szarvasmarha = J/2 (szarvasmarha, egy évnél fiatalabb) + J/3 (hímivarú szarvasmarha, egy évnél idősebb, de két évnél fiatalabb) + J/4 (nőivarú szarvasmarha, egy évnél idősebb, de két évnél fiatalabb) + J/5 (hímivarú szarvasmarha, legalább kétéves) + J/6 (üsző) + J/7 (tejelő tehén) + J/8 (egyéb tehén).

P51

Sertés = J/11 (malac, 20 kilogrammnál kisebb élősúly alatt) + J/12 (tenyészkoca, 50 kilogrammos vagy nagyobb súlyú) + J/13 (egyéb sertés).

P52

Baromfi = J/14 (húscsirke) + J/15 (tojótyúk) + J/16 (egyéb baromfi).

P111

Gabonafélék a rizs kivételével = D/1 (közönséges búza és tönkölybúza) + D/2 (durumbúza) + D/3 (rozs) + D/4 (árpa) + D/5 (zab) + D/6 (szemes kukorica) + D/8 (egyéb gabonafélék).

P121

Gumós növények = D/10 (burgonya) + D/11 (cukorrépa) + D/12 (takarmánygyökerek és gumós gyökerek).

II. Megfelelés az üzemszerkezeti felmérések és a mezőgazdasági számviteli információs hálózat (FADN) adatszolgáltatási űrlap rovatai között

III. MELLÉKLET

MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK GAZDASÁGI MÉRETE

A. AZ EURÓPAI MÉRETEGYSÉG (EUME) MEGHATÁROZÁSA

1.

Az európai méretegység a gazdaság összes átlagos standard fedezeti hozzájárulásának 1 000-ban kifejezett értékén alapul az 1980. évi referencia-időszak alapján, a legutóbb a 84/542/EGK határozattal módosított 78/463/EGK bizottsági határozat III. mellékletének (1) bekezdésében meghatározottak szerint.

2.

Az SFH-k megújításához a következő referenciaidőszakra vonatkozóan 1000 ECU értéket meg kell szorozni a Közösség, mint egész globális mezőgazdasági trendjei szerint figyelembe veendő, monetáris értékben kifejezett együtthatókkal.

Ezeket az együtthatókat a Bizottság számítja ki, és rögzíti a tagállamokkal történő egyeztetés után. Az együtthatók alkalmazásáról a tagállamokban működő megfelelő osztályokkal történő egyeztetés után a Bizottság illetékes szolgálata határoz.

B. MEZŐGATDASÁGI ÜZEM GAZDASÁGI MÉRETE

Egy mezőgazdasági üzem gazdasági méretét úgy kapjuk meg, hogy elosztjuk a gazdaság összes standard fedezeti hozzájárulását azzal az ECU-értékkel, melynek alapján az európai méretegységet meghatározták a megfelelő referencia-időszakra vonatkozóan, összhangban e melléklet A pontjával.

C. MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK GAZDASÁGI MÉRETOSZTÁLYAI

A gazdaságok méretosztályokba vannak sorolva, a következő kategóriák szerint:

A mezőgazdasági számviteli információs hálózat és a mezőgazdasági üzemszerkezeti közösségi felmérések területén alkalmazandó szabályok lehetővé teszik a fenti III. és IV., V. és VI., valamint IX. és X. méretosztály összevonását.

Azoknak a tagállamoknak, amelyek a 79/65/EGK tanácsi rendelet 4. cikke (1) bekezdésének alkalmazása során a mezőgazdasági üzemnek olyan gazdasági méretküszöböt állapítanak meg a mezőgazdasági számviteli információs hálózattal kapcsolatos felméréshez, amely nem esik egybe a fenti mértosztályozási határokkal, fel kell osztaniuk ezeket olyan alosztályokra, amelyek határai már megfelelnek a megállapított küszöböknek.

( 1 ) HL 109., 1965.6.23., 1859/65. o.

( 2 ) HL L 210, 1981.7.30., 1. o.

( 3 ) HL L 142, 1984.5.29., 3. o.

( 4 ) HL L 293, 1984.11.10., 22. o.

( 5 ) HL L 148, 1978.6.5., 1. o.

( 6 ) HL L 56., 1988.3.2., 1. o.

( 7 ) A D/12 (takarmánygyökerek és káposztafélék), D/18 (takarmánynövények), D/21 (segély nélküli ugar), E (konyhakert), F/1 (legelő és rét, a sovány legelő kivételével), F/2 (sovány legelő) és J/11 (malac, 20 kilogrammnál kisebb élősúlyú) jellemzőket csak meghatározott körülmények esetén kell használni (lásd e melléklet 5. pontját).

( 8 ) A másodvetésű, nem takarmánycélú növények (I/1) általános növénytermesztés részeként (P1) és SFH-k megegyeznek a megfelelő általános terményekhez tartozókkal.