A Kúria Gfv.30505/2018/6. számú precedensképes határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 205. §, 251. §] Bírók: Csőke Andrea, Farkas Attila, Gáspár Mónika

A határozat elvi tartalma:

A kölcsönszerződés megkötésekor felállított biztosítéki rendszerben a törzskönyv birtoklása járulékos jellegű biztosítéknak minősült, nem volt az utóbb kötött jelzálogszerződés biztosítékául is értékelhető további biztosíték kikötése nélkül. 1959. IV. Tv. 200. § (1) 1959. IV. Tv. 205. § (1) 1959. IV. Tv. 251. § (1)

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

í t é l e t e

Az ügy száma: Gfv.VII.30.505/2018/6.

A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke

Dr. Gáspár Mónika előadó bíró

Dr. Csőke Andrea bíró

A felperes:

Az alperes:

Az alperes képviselője: Kolozsvári & Waldmann Ügyvédi Iroda

A per tárgya: szerződés érvénytelensége

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes

A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma:

Debreceni Ítélőtábla Pf.II.20.321/2018/6. számú ítélet

Az elsőfokú bíróság neve és határozatának száma:

Egri Törvényszék 18.P.20.493/2015/37. számú ítélet

Rendelkező rész

A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemmel támadott részében hatályában fenntartja.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes és az alperes között 2006. március 29-én gépjármű finanszírozására kölcsönszerződés jött létre, amely tartalmazta a kölcsön összegét (2.848.000 Ft), a törlesztőrészletek számát (120), a THM mértékét (7,37%), a mértékadó devizanem megjelölését (CHF). A szerződés értelmében a felperes a kamatváltozás II. (árfolyamváltozás) elszámolása módjaként a normál deviza konstrukciót választotta, nyilatkozott egyúttal, hogy az üzletszabályzatban foglaltakat megismerte, megértette, aláírásával magára nézve kötelezőnek ismerte el.

[2] A felek a kölcsönszerződéshez kapcsolódóan 2006. április 11-én adásvételi szerződést, valamint opciós szerződést is kötöttek. Az adásvételi szerződés hatályba lépését feltételhez - a felperessel szemben kezdeményezhető végrehajtás alapjául szolgáló jogerős bírósági vagy egyéb határozat meghozatalához, illetve ellene végrehajtási, csőd- vagy felszámolási eljárás megindításához - kötötték. Az opciós szerződéssel az alperes javára vételi jogot alapítottak a felperes tulajdonát képező gépjárműre, egyidejűleg a vételi jog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kötöttek ki.

[3] Az üzletszabályzat IV.9. pontja tartalmazta, hogy amennyiben a kölcsönbevevő a kölcsönszerződésben foglalt valamennyi kötelezettségét teljesíti, úgy a hitelező köteles a gépjármű törzskönyvét és a korlátozó bejegyzések törléséhez szükséges nyilatkozatát kiadni. A VI.1. pont a kölcsönbevevő kötelezettségeként írta elő a hatósági nyilvántartásba, a gépjármű forgalmi engedélyébe, a törzskönyvébe a hitelező javára - a felek között létrejött szerződésnek megfelelően - vételi jog vagy jelzálogjog, illetve annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom bejegyeztetését, továbbá ennek megfelelően rendelkezés megtételét arra, hogy a hatóság a törzskönyvet a hitelező mint a korlátozás jogosítottja részére küldje meg.

[4] A felek a kölcsönszerződésből eredő követelések biztosítására 2012. február 13-án ingó jelzálogszerződést kötöttek, amellyel a finanszírozott gépjárműre 2.060.033 Ft és járulékai erejéig zálogjogot alapítottak.

[5] A felperes a kölcsönszerződésből eredő fizetési kötelezettségének maradéktalanul nem tett eleget, az alperes ezért 2012. augusztus 30-ával a szerződést felmondta.

A felperes keresete és az alperes ellenkérelme