A Fővárosi Törvényszék G.40553/2020/13. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása (DEVIZASZERZŐDÉS érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. Bíró: Tóth-Bihary Dávid

A Fővárosi Törvényszék

a dr. Romasz Árpád ügyvéd (Cím9) által képviselt

Felperes1 (Cím2.) I. r., Felperes2 (Cím3) II. r. felpereseknek,

a Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda (cím4., eljáró ügyvéd: dr. Galvács Borbála) által képviselt

Alperes1 Zrt. (Cím1.) alperes ellen

devizaszerződés érvénytelensége iránt indított perében meghozta az alábbi

ÍTÉLETET

A bíróság a felperesek keresetét elutasítja.

Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alperes részére 317.500 (háromszáztizenhétezer-ötszáz) forint perköltséget.

A le nem rótt kereseti illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, de a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumánál elektronikusan benyújtandó fellebbezéssel lehet élni.

A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

Ha a fellebbezés csak kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, a fellebbező fél azonban a fellebbezésben kérheti tárgyalás megtartását.

I N D O K O L Á S

A felperesek, mint adósok és az alperes, mint hitelező között 2008. február 26. napján kölcsönszerződés svájci frank alapon szabadfelhasználású jelzáloghitel egyenletes részletfizetéssel 6 hónapos kamatperiódussal türelmi idővel megnevezésű kölcsönszerződés jött létre, amit közjegyző1 budapesti közjegyző közjegyzői ügyszám1. ügyszámon foglalt közjegyzői okiratba. A szerződés I.1. pontja szerint az alperes a felperesek részére 99.108 svájci frank összegű kölcsönt nyújt.

A szerződés I.2. pontja alapján az alperes a kölcsönt 276 hónap, a kölcsön folyósítását követő 15-től számított, futamidőre nyújtja, melyből 120 hónap a türelmi idő. A felperesek tudomásul vették, hogy az első ügyleti év kezdő napja a kölcsön első folyósítását követő 15-e, amely 2008. március 15. napja. Türelmi idős konstrukció esetén a türelmi idő kezdő napja az első folyósítás napját követő 15-e. A kamatperiódus hossza hat hónap. Az annuitás számítás az ügyleti év kezdő napjával kezdődik meg.

A felek a szerződés II. pontjában a kölcsön folyósításának feltételeit rögzítették.

A szerződés III.1. pontja értelmében a kölcsön teljes hiteldíjmutatója 6,87%. A teljes hiteldíjmutató forint devizanemben teljesített fizetések alapján a szerződéskötés alapján érvényes számlakonverziós devizaárfolyam figyelembevétele mellett került meghatározásra.

A szerződés III.2. pontja alapján a felperesek az igénybe vett kölcsön összege után a szerződés alapján kamatot kötelesek fizetni. Türelmi idős konstrukció esetén a türelmi idő alatt a folyósított kölcsönösszeg után kizárólag kamat fizetése történik.

A szerződés III.3. pontja szerint a kölcsön éves kamatlába a folyósítás időpontjában a hirdetményben megállapított érték, melyet a bank a szerződéskötés napjára vonatkozóan tájékoztató jelleggel közöl. A kamatláb évi 16,19%. A kölcsön éves kamata 6 hónapos kamatperiódusonként változó.

A szerződés IV.1. pontja alapján a felperesek tudomásul vették, hogy havi összes kölcsöntörlesztési és kamatfizetési kötelezettségük megállapítása a kölcsön futamideje alatt az ún. annuitás módszerével történik.

A szerződés IV.2. pontja értelmében a felperesek tudomásul vették, hogy türelmi idős konstrukció esetén tőketörlesztés a türelmi idő leteltét követően kezdődik meg és a türelmi idő alatt minden hónap 15-én a kölcsönösszeg után normál kamatszámítás alapján megállapított kamatot köteles fizetni.

A szerződés IV.3. pontja szerint a türelmi idős konstrukció esetén a teljes tőkeösszeg kifolyósítását követően a törlesztés havonta fizetendő együttes összege 521,03 svájci frank, amely a türelmi idő alatt a napi kamatszámításra tekintettel az adott törlesztési esedékességi hónap napjai számának függvényében változik. A türelmi idő nélküli konstrukció esetében, illetve a türelmi idős konstrukció esetében a türelmi idő leteltét követően a törlesztőrészlet havonta fizetendő együttes összege 926,39 svájci frank, ami a kamatperióduson belül változatlan.

A szerződés IV.4. pontja alapján a törlesztőrészlet a kölcsön teljes futamideje alatt minden hónap 15. napján esedékes.

A szerződés IV.5. pontja szerint az első törlesztés megfizetése 2008. április 15. napja. Az első törlesztőrészlet megfizetése 2018. április 15. napja. Az utolsó törlesztőrészlet megfizetése 2031. március 15. napja. A törlesztések száma 120, a törlesztőrészletek száma 156.

A szerződés VII.1. pontja értelmében rögzítették a felek, hogyha a svájci frank forint árfolyamának nagymértékű változása miatt (legalább 5 %-os változás) figyelembe véve az esetleg megváltozott ingatlanpiaci viszonyokat is, a biztosítékul nyújtott ingatlan értéke már nem lesz a bank számára kielégítő, mint biztosíték, akkor az adós köteles 30 naptári napon belül a bank számára kiegészítő pótfedezetet biztosítani.

A szerződés VII.2. pontja alapján a felperesek kifejezetten nyilatkoztak, hogy a banki felvilágosítást, amely szerint a kölcsön vonatkozásában jelentős árfolyamkockázatuk keletkezhet abban az esetben, ha az árfolyam jelentősen változik, a kölcsön fedezete pedig nem svájci frank forrás, megértették és ezen információ tudatában is igénybe kívánták venni a szerződésben meghatározott kölcsönösszeget.

A felperesek által aláírt tájékoztatás a külföldi devizában történő finanszírozás általános kockázatairól szóló tájékoztató alapján az alperes felhívta a figyelmet arra, hogy a devizában történő finanszírozás választásával a felperesek élvezhetik a választott deviza piacának előnyeit, ugyanakkor viselik annak kockázatát is. A kölcsönszerződés megkötésével tudomásul vették, hogy a bank a folyósított kölcsönösszeget a választott devizanemben tartja nyilván és arra vállaltak kötelezettséget, hogy a kölcsönt a választott külföldi devizában fizetik vissza. Tekintettel arra, hogy a forint és a választott szerződés szerinti idegen deviza átváltási aránya (árfolyam) a napi piaci mozgások hatására változhat. Felhívta a felperesek figyelmét, hogy az esetlegesen kedvezőtlen árfolyamváltozás (emelkedés) előre nem látható és előre ki nem számítható többletköltséget okozhat. A finanszírozás előnye, hogy mint a finanszírozás devizanemének a forinttal szemben esik az árfolyama, úgy csökken a finanszírozás forint ellenértéke, vagyis a tőkeösszeg és kamatai visszafizetését szolgáló törlesztőrészleteket fedező deviza megvásárlása kevesebbe kerül, ahhoz kevesebb forint is szükséges, tehát ebben az esetben a teher csekélyebb és ez azt a helyzetet is eredményezheti, hogy kevesebbet kell visszafizetni, mint amennyi a kölcsönszerződés megkötésekor számított forint ellenérték alapján elvárt volt. Fordított esetben, ha a finanszírozás devizanemének a forinttal szemben nő az árfolyama, úgy növekedik a finanszírozás ellenértéke. A tőkeösszeg és kamatainak (törlesztőrészleteinek) megfizetéséhez magasabb forint összeg szükséges. Tehát ebben az esetben a felvett devizahitel visszafizetéséhez több forintot kell a megfelelő devizanemre átváltva felhasználni. A hitel kamatait a kiválasztott deviza iránti nemzetközi kereslet-kínálat alapján alakuló elszámoló árak (LIBOR, EULIBOR) határozzák meg. A kamatláb rendszeres időközönként, a megállapított kamatperiódusoknak megfelelően változik és a kiválasztott devizanem mindenkori piaci viszonyaihoz igazodik. Egy kamatperiódus alatt, tehát egy határidőtől a következőig a kamatláb változatlan marad annak ellenére is, ha a piaci viszonyokban változás következik be. A kamatszint a finanszírozás devizanemében többnyire különbözik a forint kamatszintjétől és teljesen más tendenciákat követ. Ennek következtében nem tud az alperes felelősséget vállalni arra, hogy a piac kedvezőtlen alakulása miatt a felpereseknél adott esetben bekövetkező többletterhet átvállalja. Különösen nem vállal kötelezettséget arra, hogy tájékoztassa a felpereseket egy esetlegesen bekövetkező kedvezőtlen változásról. Így a felpereseken múlik ennek megfelelően a változás követése, és az, hogy ez alapján bárminemű intézkedést tegyen. Természetesen ez nem vonatkozik a bank ügyleti évenként kötelező tájékoztatási kötelezettségének teljesítésére. A kölcsönszerződésben a felperesek az aláírásukkal igazolták, hogy a finanszírozásnak a kockázatairól világos tájékoztatást kaptak, a kockázat összetevőit megismerték és a hitelt ennek ismeretében is fel kívánták venni. A felperesek aláírásukkal igazolták, hogy a devizában történő finanszírozás általános kockázatairól szóló tájékoztatót elolvasták, azokat megértették, és tudomásul vették.