A Kúria Gfv.30364/2021/4. számú precedensképes határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. § (1) bek.] Bírók: Farkas Attila, Gáspár Mónika, Simonné dr. Gombos Katalin

A határozat elvi tartalma:

Árfolyamkockázat fogyasztó általi viselését előíró szerződéses feltétel tisztességes jellege, az árfolyamkockázat mibenlétével és összefüggéseiben adott tájékoztatás megfelelősége miatt.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

í t é l e t e

Az ügy száma: Gfv.VI.30.364/2021/4.

A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke

Dr. Gáspár Mónika előadó bíró

Dr. Simonné dr. Gombos Katalin bíró

Az I. rendű felperes: felperes1

A II. rendű felperes: felperes2

A felperes képviselője: dr. Szepesházi Péter ügyvéd cím1

Az alperes: alperes1

Az alperes képviselője: Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda cím2

A per tárgya: szerződés érvénytelensége

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: I. és II. rendű felperesek

A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma:

Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.875/2020/6. számú ítélet

Az elsőfokú bíróság neve és a határozatának száma:

Fővárosi Törvényszék 11.G.40.553/2020/13-II. számú ítélet

Rendelkező rész

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi az I. rendű és a II. rendű felperest, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 253.365 (kétszázötvenháromezer-háromszázhatvanöt) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi az I. rendű felperest, hogy fizessen meg az államnak - felhívásra - 1.410.600 (egymillió-négyszáztízezer-hatszáz) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperesek 2008. február 26-án "Kölcsönszerződés svájci frank alapon szabad felhasználású jelzáloghitel egyenletes részletfizetéssel hat hónapos kamatperiódussal, türelmi idővel" megnevezéssel kötöttek közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződést az alperessel, amelyben az alperes 99.108 CHF összegben vállalta kölcsön nyújtását, 276 hónap futamidő és abból 120 hónap türelmi idő kikötésével. Tartalmazta a szerződés, hogy a kölcsön teljes hiteldíjmutatója 6,87%, éves kamatlába a folyósítás időpontjában évi 16,19%, a teljes tőkeösszeg folyósítását követően a törlesztőrészlet összege a türelmi idő alatt 521,03 CHF, a türelmi idő leteltét követően 926,39 CHF, ami a kamatperióduson belül változatlan. Az utolsó törlesztőrészlet megfizetése 2031. március 15. napja.

[2] A felperesek a szerződés VII. Svájci frank klauzula címet viselő 2. pontjában nyilatkoztak, hogy a bank felvilágosítását, miszerint a kölcsön vonatkozásában árfolyamkockázatuk keletkezhet, ha az árfolyam jelentősen változik, a kölcsön fedezete pedig nem CHF forrás, megértették és ezen információ tudatában is igénybe kívánják venni a szerződésben meghatározott kölcsönösszeget.

[3] A kölcsön folyósításának feltétele volt a kölcsönszerződés II.2. pontja szerint, hogy a felperesek a szerződéskötést megelőzően aláírják és átadják az alperesnek a devizafinanszírozás kockázatairól szóló tájékoztatót. A részükre adott, "Tájékoztatás a külföldi devizában történő finanszírozás általános kockázatairól" megjelölésű iratban (a továbbiakban: kockázatfeltáró nyilatkozat) az alperes felhívta a figyelmet arra, hogy a devizában történő finanszírozás választásával a felperesek élvezhetik a választott deviza piacának előnyeit, ugyanakkor viselik annak kockázatát is. A felperesek a kölcsönszerződés megkötésével tudomásul veszik, hogy a bank a folyósított kölcsönösszeget a választott devizanemben tartja nyilván és arra vállalnak kötelezettséget, hogy a kölcsönt a választott külföldi devizában fizetik vissza. Tekintettel arra, hogy a forint és a választott szerződés szerinti idegen deviza átváltási aránya (árfolyam) a napi piaci mozgások hatására változhat, felhívta a felperesek figyelmét, hogy az esetlegesen kedvezőtlen árfolyamváltozás (emelkedés) előre nem látható és előre ki nem számítható többletköltséget okozhat. A finanszírozás előnye, hogy ha a finanszírozás devizanemének a forinttal szemben esik az árfolyama, úgy csökken a finanszírozás forint ellenértéke, vagyis a tőkeösszeg és kamatai visszafizetését szolgáló törlesztőrészleteket fedező deviza megvásárlása kevesebbe kerül, ahhoz kevesebb forint is szükséges, tehát ebben az esetben a teher csekélyebb és ez azt a helyzetet is eredményezheti, hogy kevesebbet kell visszafizetni, mint amennyi a kölcsönszerződés megkötésekor számított forint ellenérték alapján elvárt volt. Fordított esetben viszont, ha a finanszírozás devizanemének a forinttal szemben nő az árfolyama, úgy növekedik a finanszírozás ellenértéke. A tőkeösszeg és kamatainak (törlesztőrészleteinek) megfizetéséhez magasabb forint összeg szükséges. Tehát ebben az esetben a felvett devizahitel visszafizetéséhez több forintot kell a megfelelő devizanemre átváltva felhasználni.