A Pécsi Ítélőtábla Pf.20114/2007/4. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 64. §, 278. §, 361. §] Bírók: Hrubi Adrienn, Lábady Tamás, Szentpéteriné dr. Bán Erzsébet

Pécsi Ítélőtábla

Pf.I.20.114/2007/4. szám

A Magyar Köztársaság nevében!

A Pécsi Ítélőtábla a dr. Péterfi Tamás ügyvéd (6500 Baja, Táncsics utca 3/a.) által képviselt felperes neve címe felperesnek - az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala (ügyintéző: dr. Poronyi Györgyi az OIT Hivatalába berendelt bíró, Budapest , 1363 Pf. 24.) által képviselt alperes neve címe alperes ellen személyhez fűződő jog megsértése miatt indított perében a Tolna Megyei Bíróság 2007. február 6. napján kelt 10.P.20.700/2006/12. számú ítélete ellen a felperes által 14. és az alperes által 15. sorszám alatt benyújtott fellebbezések folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - az indokolás részbeni megváltoztatásával - helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 15.000 (tizenötezer) forint másodfokú perköltséget, valamint az államnak - az állami adóhatóság felhívására - 24.000 (huszonnégyezer) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az ügyvéd foglalkozású felperes 2005. szeptember 16. napján megbízási szerződést kötött xy-nal, aki a alperes neve on 3.Bf.250/2005. számon folyamatban lévő büntető eljárás I. rendű vádlottja volt, s a felperest a 2005. szeptember 20. napjára kitűzött nyilvános tanácsülésen a védelmének ellátásával bízta meg. A felperes a tanácsülésen megjelenni nem tudott. 2005. szeptember 19. napján telefaxon megküldte az alperesnek a xy-tól származó meghatalmazását, s egyúttal bejelentette, hogy a "tárgyaláson megjelenni nem tudok, mert ugyanebben az időben a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon védőként járok el, és a tárgyalás napja már korábban kitűzésre került." Bejelentette azt is, hogy helyettesről gondoskodni nem tud, mert a védence ragaszkodik személyes jelenlétéhez. Hivatkozott arra is, hogy xy ügyében a meghatalmazás időpontjára figyelemmel felkészülni nem tudott, ezért kérelmet terjesztett elő a tanácsülés elhalasztása iránt olyan új határnap kitűzésével, amely elegendő a védelemre való felkészüléséhez.

Az alperes büntető tanácsának elnöke 2005. július 7. napján tűzte ki 2005. szeptember 20. napjára a nyilvános ülést, amelyre megidézte xy meghatalmazott védőjét, dr. Bodnár Imre pécsi ügyvédet, aki július 26. napján érkezett beadványában bejelentette, hogy megjelenni nem tud, mert abban az időben külföldön fog tartózkodni. Kérte a "tárgyalás" elhalasztását és új határnap kitűzését, figyelemmel arra, hogy védence a személyes jelenlétéhez ragaszkodik. Az alperes 2005. augusztus 22. napján értesítette az ügyvédet arról, hogy a kitűzött nyilvános ülést nem áll módjában elhalasztani, s ezt a tájékoztatás xy részére is közvetlenül megküldte. Xy személyesen 2005. augusztus 29. napján kelt és a bírósághoz augusztus 31. napján érkezett beadványában kérte a "kitűzött" tárgyalás elhalasztását a védőügyvédjének távollétére tekintettel. A bíróság őt is tájékoztatta arról, hogy a nyilvános ülést nem áll módjában elhalasztani, s amennyiben meghatalmazott védője nem tud megjelenni és helyettesítésre másnak meghatalmazást nem ad, a bíróság védőt rendel ki. Ilyen előzmények után 2005. szeptember 2. napján az alperes az I. rendű vádlott részére dr. Burrat Husam pécsi ügyvédet védőként kirendelte és a nyilvános ülés napjára megidézte. A kirendelt védő 2005. szeptember 19-én írásban bejelentette, hogy az I. rendű vádlott telefonon közölte vele, hogy a szeptember 20-i nyilvános ülésen meghatalmazott védő jár el a képviseletében.

2005. szeptember 20. napján az alperes másodfokú tanácsa a kitűzött nyilvános ülést megtartotta, ahol az I. rendű vádlott védelmét a kirendelt védő látta el, figyelemmel arra, hogy a felperes a nyilvános ülésen nem jelent meg.

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság személyhez fűződő jogának megsértését és jó hírnevének sérelmét állapítsa meg, mert az alperes másodfokú tanácsa foglalkozása, hivatása zavartalan gyakorlásához fűződő jogát megsértette, amikor kérelme ellenére a 2005. szeptember 20-ára kitűzött nyilvános ülést nem halasztotta el. A felperes álláspontja szerint a kirendelt védő az ügyben nem járhatott volna el, mert a kirendelés a meghatalmazásának becsatolásával hatályát vesztette. Az alperes tévesen, a büntető eljárás I. rendű vádlottjára nézve hátrányosan értelmezte a büntető eljárási törvény erre vonatkozó szabályát, ugyanakkor a választott védő, a felperes sérelmére hátrányos megkülönböztetést is tett, továbbá a vádlott szabad védőválasztáshoz és a védelemhez való jogát is korlátozta. Állította, hogy az alperes által elkövetett jogsértés következtében az ügyvédi megbízhatósággal kapcsolatban álló, az ügyvédi praxishoz fűződő jó hírneve megsérült.

Az alperes a kereset elutasítását kérte, hivatkozva arra, hogy az alperes a nyilvános ülés elhalasztására irányuló kérelmet kellő indokkal nem teljesítette. Az állandóan követett bírói gyakorlat szerint nem lehet kimentési ok, ha a védő azért nem tud a tárgyaláson vagy a nyilvános ülésen megjelenni, mert ugyanabban az időben másik tárgyaláson is részt kell vennie és a vádlott ragaszkodik a védő személyéhez. Ebben az esetben a védőnek gondoskodnia kell megfelelő helyettes állításáról. A védelemhez való jog sérülése pedig a jelen perben nem vizsgálható.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a védőválasztás, illetőleg a védelemhez való alapjog a büntető eljárásban terheltként, illetőleg vádlottként részt vevő személyhez kapcsolódik, a felperes, mint védő személyiségi jogi sérelmének alapját nem képezheti.

Nem találta alaposnak a felperes diszkriminációra való hivatkozását sem. Azzal egyetértett, hogy a foglakozás gyakorlásához fűződő jog a személyiség polgári jogi fogalmához tartozik, ezért annak megsértése a személyhez fűződő jog megsértését is jelenti. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az alperes büntető tanácsának az az eljárása, hogy a nyilvános ülést a kirendelt védő jelenlétében megtartotta, a kirendelést nem vonta vissza, illetőleg hatályvesztéséről nem határozott, jogszabálysértő volt, azonban az mégsem alapozza meg a felperes személyiségvédelmi igényét, figyelemmel arra, hogy a nyilvános ülésen az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére került sor ún. abszolút eljárási szabálysértés miatt, az ügy érdemi felülbírálata nélkül. A nyilvános ülésen hozott döntés, a hatályon kívül helyezés rendeltetése ugyanazon jogok érvényre juttatása, mint ami az ügyvédi-védői hivatás gyakorlásához fűződő jog lényege, ezért a felperes személyhez fűződő jogának megsértését megállapítani nem lehetett.

Az ítélet ellen, annak megváltoztatása és keresetének teljesítése érdekében a felperes fellebbezett.