A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20844/2007/5. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 79. §] Bírók: Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Győriné dr. Maurer Amália, Kizmanné dr. Oszkó Marianne

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.20.844/2007/5.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla Albáné dr. Feldmájer Lívia ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, dr. Szalay Péter ügyvéd (címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen, sajtó-helyreigazítás iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság 2007. május 3. napján meghozott, 19.P.21.536/2007/4. számú ítélete ellen a felperes részéről 6. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 6.000 (hatezer) forint másodfokú perköltséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 24.000 (huszonnégyezer) forint le nem rótt fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

A felperes kereseti kérelmében sajtó-helyreigazítás közzétételére kérte kötelezni az alperest az általa szerkesztett ... című lap ...i számában megjelent "..." című cikkben közzétettek miatt.

Az alperes a kereset elutasítását kérte arra tekintettel, hogy valós tényekből levont következtetések szerepelnek az írásban, így véleménynyilvánításról van szó, amely miatt sajtó-helyreigazításnak nincs helye.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasított és kötelezte, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 Ft perköltséget, míg a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán a Magyar Államnak külön felhívásra 21.000 Ft illetéket.

Az ítélet indokolásában a címlapon megjelentek tekintetében megállapította, hogy egy élesen megfogalmazott véleményalkotásról van szó, amelyet az alperes a belső cikk tartalmával kívánt alátámasztani, a leírt állításokhoz képest pedig a kialakított vélemény nem ellentétes a logika alapvető szabályaival. Utalt arra is, hogy a felperes politikai közszereplő, akinek az átlagosnál élesebb kritikát is tűrnie kell.

Az állami pénzek magáncélra való felhasználásában történt felperesi közbenjárásról közöltek körében azt emelte ki az elsőfokú bíróság, hogy a felperes tételesen nem jelölte meg, hogy a vélemény alapját képező tényállítások mennyiben hamisak, ezért nem tudott állást foglalni abban, hogy a cikkben közölt vélemény mennyiben nyugszik valós alapokon. Rámutatott, hogy a véleményalkotás szintjén kifejthető olyan álláspont, hogy egy politikai közszereplő esetében még annak látszatát is el kell kerülni, hogy ismerősei, családtagjai, barátai akár közvetett módon is állami megrendeléshez juthatnak. Kritika tárgya lehet a véleményalkotás szintjén az, hogy a felperes által vezetett tárca felügyelete alá tartozó cégek mely cégeknek adnak olyan megbízatásokat, amelyekben közvetlenül vagy közvetve közpénzek is forognak. A cikk azt nem állította, hogy ezekre a megrendelésekre a felperes közvetlen ráhatására került volna sor. Az elsőfokú bíróság ezt a kereseti kérelmet elutasította, mivel a leírtakat véleménynyilvánításnak minősítette.

Az off-shore cégekben való érdekeltség tekintetében előterjesztett keresetet sem ítélte alaposnak, mivel a cikkben nem szerepel olyan közvetlen utalás, hogy a felperes ilyen érdekeltséggel rendelkezne és ilyen látszatot sem keltett az írás. Egy gazdasági, politikai értékelés jelent meg arról, hogy a ... vállalkozás gazdasági értéke milyen okokból nőtt meg és, hogy ezáltal a tranzakcióban résztvevő cégek jelentős bevételt realizálhattak. A felperes ebben az esetben sem jelölte meg azt, hogy a hamis látszatot mely állítások valótlansága keletkeztetné.

A perköltség viseléséről a Pp. 78. § (1) bekezdése szerint határozott.

Az elsőfokú ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést és kereseti kérelmének megfelelő döntés meghozatalát kérte. Előadta, hogy a helyreigazítási kérelemben és a keresetben is a cikk egészére vonatkozóan állították, hogy hamis látszatot keltett az alperes. A cikk egésze tudatosan úgy került felépítésre, hogy burkoltan valótlan tényállítást fejez ki, hamis színben tünteti fel a valóságot. Például az ...rel kapcsolatosan felrótta az írás, hogy szerződéses kapcsolatban állt a ...-szel, de azt nem közölte, hogy az ... Magyarország legnagyobb internet-szolgáltató cége volt, így természetes, hogy üzleti kapcsolatban állt Magyarország legnagyobb szerver-üzemeltető cégével. Ha ezt közölte volna a lap, akkor az olvasóban nem keltett volna hamis látszatot. Nem említette meg azt sem az írás, hogy ... nyilvános pályázaton nyerte el a GKM állást és nem volt köze ehhez annak, hogy a ... ügyvezetője volt korábban. A cikk azt is sugalmazta, hogy a ... értéknövekedésének oka az, hogy a felperes által vezetett tárca felügyelete alá tartozó cégektől megrendeléseket kapott 2005 őszén. Ezzel szemben hivatkozott szintén a cikkben érintett ... Zrt. vezérigazgatója alpereshez eljuttatott helyreigazítási kérelmében foglaltakra, amely tartalmazta az értéknövekedés valódi okát. A ... Zrt. vezérigazgatója kiemelte azt is, hogy az ismeretei szerint a ... bérlői között az állami tulajdonú intézmények 10-15 %-ot tesznek ki, ezért gazdaságilag életszerűtlen a cikkből olvasható újságírói sugalmazás. A felperes nem bír arról tudomással, hogy a GKM által tulajdonolt, felügyelt cégek közül bármelyik szerződést kötött volna a ...-szel 2005 őszén. Hivatkozott a felperes arra is, hogy a ... Zrt. felett a Magyar Államnak 2005. szeptember 13-án megszűnt a felperes által vezetett tárca által gyakorolt tulajdonosi jogosultsága, a ... Zrt. és a GKM között semmilyen tulajdonosi vagy felügyeleti kapcsolat nem volt az adott időszakban. 2002 óta az ÁPV Rt. a ... részvényese, a releváns időszakban pedig a ... az akkor még külön létező Informatikai és Hírközlési Minisztérium alá tartozott. A címlap és a cikk nem tekinthető véleménynyilvánításnak, mivel fő mondanivalója az, hogy a felperes állami pénzek magáncélra való felhasználásában szervezetten segédkezett. Amennyiben véleményként lehetne a nyilatkozatokat figyelembe venni, abban az esetben is szükséges a helyreigazítás, mert a cikk burkoltan valótlan tényállítást fejez ki, illetve a valóságot hamis színben tüneti fel.

Tévesnek tartotta azt a megállapítást, hogy a cikkben nem szerepel olyan közvetlen utalás, hogy a felperes érdekelt lenne a kérdéses off-schore cégekben, erre látszat sem keletkezik, ugyanis a cikk utolsó előtti bekezdése kifejezetten arra utal, hogy a felperesnek közvetett befolyása van a tárgybeli ügyre. Ezt tehát tényállítás, amelynek valóságát az alperes nem bizonyította a perben.

Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.

A felperes fellebbezése nem alapos.

Az elsőfokú bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján nagyrészt helyesen állapította meg a tényállást, amelyre alapított helytálló jogi indokolást tartalmazó döntésével a másodfokú bíróság teljes körűen egyetértett, ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése és a Pp. 254. § (3) bekezdése szerint helybenhagyta, annak indokaira is kiterjedően.