A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.31206/2016/16. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1994. évi LIII. törvény (Vht.) 103. §, 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 101. §] Bíró: Nagy Szabolcs

ííööáóíÉőÉőáööúá

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

19.K. 31.206/2016/16.

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, a ....Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt felperes (cím.) , a dr. Pataki Márta Krisztina jogtanácsos (cím) által képviselt Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. kerületi Hivatala cím.) alperes közigazgatási határozata (hivatkozási számok: Bp-8B/003/220-27-28-29-30-31-32-33-34-35-37/2015) bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, meghozta a következő

Í T É L E T E T:

A bíróság a keresetet elutasítja.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (azaz Tízezer) Forint összegű perköltséget.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kötelezi felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak a lakóhelye szerint illetékes Nemzeti Adó- és Vámhivatal külön felhívására - a felhívásban megjelölt módon és számlára 330.000,- (Háromszáz-harmincezer) Ft feljegyzett eljárási illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I N D O K O L Á S

A bíróság a per adatai alapján a következő tényállást állapította meg:

Felperes nem vitatott állítása szerint, végrehajtó megkeresése alapján a felperes tulajdonában álló ... forgalmi rendszámú gépjármű ideiglenesen kivonásra került 2012-ben, a ... 2015. március 9-én jármű rendszámát levette, forgalmi engedélyét felperestől elvette.

A 2012. évi ideiglenes kivonástól eltérő ügyben, az elsőfokú hatóságként eljáró alperes, .... különböző foglalási jegyzőkönyvei alapján eljárva meghozta a felperes által támadott tizenegy darab határozatát 2015. november 16. napján. A határozatok rendelkezései szerint a forgalomból ideiglenesen kivonta első fokon eljárt hatóság a gépjárművet, továbbá a jármű forgalmi engedélyének és hatósági jelzéseinek bevonásával egyidejűleg rögzítette, hogy az elidegenítési és terhelési tilalom a járműnyilvántartásba bejegyzésre került 2015. október 28. napján.

A határozat kötelezte felperest továbbá a hatósági engedély és jelzés 5 napon belüli leadására is.

Felperesi kereseti kérelmében az első fokon eljárt hatóság határozatának bírósági felülvizsgálatát kérte az alábbi pontok szerint vitatva annak jogszerűségét:

II. 3. a., Nem került bevonásra felperes az I. fokú közigazgatási eljárásban, a bírósági végrehajtó iratát részére nem kézbesítették, az eljárás megindításáról se értesült, ezáltal sérültek felperesnek a Ket. 4-5 §-ban, 29. (3) bekezdésében és 51. § (1) bekezdésében foglalt ügyféli jogai.

II. 3. b., Az I. fokú határozat tényállást nem állapít meg, a gépjármű jelenlegi helyzetével kapcsolatosan. A rendelkező rész jelentős része nem döntés, hanem jövőbeli eseményekre vonatkozó szabályozó előírás, ami egyedi közigazgatási határozatban nem írható elő.

A korábban már ideiglenesen kivont gépjárművel kapcsolatosan felperes nem rendelkezik a visszaadandó iratokkal, illetve jelzéssel.

Felperes szerint a forgalomból kivont jármű ismételt kivonását hivatalból hozott határozattal nem lehet elrendelni, hanem a végrehajtót kellett volna értesíteni arról, hogy nem folytatja le a szerv a közig. eljárást.

A KigR. 101. § (1) b., pontja alapján nem kapott felhatalmazást I. fokú szerv forgalomból kivont jármű újabb kivonására, ezáltal az elidegenítés és terhelési tilalom bejegyzése sem lett volna elrendelhető, ilyen esetben ugyanis a járműnyilvántartás már tartalmazza az elidegenítési és terhelési tilalmat.

II. 3. c., Elidegenítési-terhelési tilalomnak a bejegyzését kifejezetten el kell rendelni, azonban a határozatban ez nem történt meg.

Felperes kifogásolta továbbá, hogy nem a határozat rendelkező részében szerepelt a jogorvoslati kioktatás, hanem az indoklásban és hiányzik a tárgyalás tartása iránti kérelemről tájékoztatás.

Felperes további kifogása, hogy a 2015. december 22.napján történt kézbesítéssel vált jogerőssé a támadott határozat. azonban az alperes már a határozatban foglaltakat meghozatalának napját (2015. november 16.) megelőzően, 2015. október 28. napján bejegyezte a kézbesítési és terhelési tilalmat.

II. 3. d., A határozat tévesen utal a 218/2012 (VIII.13.) kormányrendeletre, ami már nem volt hatályban 2015. április 1. napját követően a határozat meghozatalakor, továbbá felrótta alperesnek, hogy 66/2015. (III.30.) Korm. rendelet. illetékességről szóló törvényhelyét tévesen jelölte meg alperes.

Alperes nyilatkozatában felperes kereseti kérelmének elutasítását kérve, kiemelte, hogy felperes alapvetően a végrehajtási eljárás során felmerült esetleges jogszabálysértésekre hivatkozik keresetlevelében, amellyel kapcsolatosan jelen bíróság nem rendelkezik hatáskörrel.

Alperes hivatkozott továbbá a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 103. § (2) bekezdésére, valamint a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) számú Kormány rendelet 101. § (1)b. pontjára és 96. ' (1) és (9) bekezdéseire, amelyek alapján nem volt lehetősége mérlegelésre, a végrehajtó megkeresése alapján, pusztán regisztratív funkciót ellátva jegyezte be a megkeresésbe foglaltakat.

Alperes a határozatában foglaltakat fenntartva állította, hogy a szükséges tényállást felderítette, hivatkozott továbbá Kúria Kfv. III. 37.053/2013/7. sorszám alatti eseti döntésére, amely alapján a végrehajtó döntését nem bírálhatta felül, továbbá a KGD 2007.128 számú hasonló tartalmú döntésre is.

Alperes hangsúlyozta, hogy a Ket. 82. § (5) bekezdése és a 86. § (2) bekezdésére tekintettel az eljárás megindításáról az ügyfelet nem kellett értesítenie, és a nyilvántartásba hivatalból mérlegelés nélkül kellett bejegyeznie az adatokat, a Ket. 71-73. §-ai és a 78. § alkalmazását mellőzve.

Felperes 2016. október 6. napján a bíróságra érkezett /10. sorszám alatti beadványában eljárás szabálytalansága miatti kifogást emelt, továbbá kérte az eljáró bíró kizárását ügyéből. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az eljáró bíró kizárását megtagadta.

A per tárgyalásán szabályszerű idézés ellenére felperes nem jelent meg, alperes jogi képviselője fenntartotta nyilatkozatában foglaltakat, továbbá csatolta jogtanácsosi megbízásának igazolását.

A felperes kereseti kérelme nem megalapozott az alábbiak szerint:

A bíróság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 109.§ (1) bekezdése, továbbá a Pp. 324.§ (2) bekezdés a) pontja alapján járt el, a Pp. 215.§ szerint a kereseti és az ellenkérelem keretei korlátai között.

Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a közigazgatási ügy érdemében hozott határozat bírósági felülvizsgálatát. A Legfelsőbb Bíróság 1/2011. (V.9.) KK véleménye értelmében a fél a keresetében anyagi és eljárási jogszabály sértésre is hivatkozhat és arra is, hogy a határozat meghozatalakor az alkalmazott szabályt tévesen értelmezték. A Pp. 339. § értelmében az eljárási jogszabálysértés miatt a határozat hatályon kívül helyezésének csak akkor van helye, ha az eljárási jogszabálysértés jelentős és a döntés érdemére is kihat.