BH 1978.9.387 A vállalkozó által megadott helytelen használati utasítás (gépkönyv) előírásainak megtartása csak akkor értékelhető a megrendelő terhére, ha a helytelen előírást szakértelménél fogva fel kellett ismernie [Ptk. 318., 339. §, 340. § (1) bek.].

A felperes a keresetében előadta, hogy az alperes a felek közötti vállalkozási szerződés alapján a felperes telepén üzembe helyezte 1976. október 16-án az egyik gőzkazánt. Az alperes által gyártott és a szükséges tartozékokkal, szerelvényekkel együtt leszállított termékre az alperes az üzem megindításától számított 12 hónapig vállalt jótállást. A kazán 1977. január 17-én az automatika hibája miatt meghibásodott. Ez a hiba abból állt, hogy az automatika a tápszivattyút nem kapcsolta be, az égő tovább üzemelt, a vészjelző nem működött, ezért a kazán kiégett, kijavítása nem is lehetséges. Emiatt a felperes felszólította az alperest a kazán kicserélésére. A felek e tárgyban közös jegyzőkönyvet vettek fel, az alperes azonban üzemeltetési hibára való hivatkozással a szavatossági igényt elutasította, a helytelen üzemeltetést abban jelölte meg, hogy a kezelőszemélyzet a kazánt nem kísérte állandóan figyelemmel.

A felperes arra hivatkozott, hogy az alperes által szolgáltatott gépkönyv szerint a kazánt nem kell állandó felügyelet alatt tartani, "megfelel a kétórás időközönkénti ellenőrző felügyelet", ennek pedig eleget tett, ezért az alperestől időközben megrendelt újabb kazán ellenértékének és a kicseréléssel kapcsolatban felmerült költségnek a megtérítésére kérte kötelezni az alperest.

Az alperes a per során is arra hivatkozott, hogy a bekövetkezett meghibásodásért nem felelős, mert azt a felperes által történt helytelen üzemeltetés okozta. Álláspontja szerint az üzemeltetésnél nem irányadó a gépkönyv előírása, annak az a rendeltetése, hogy az üzemeltetőt tájékoztassa a gép szerkezetéről és általános működéséről. Ezért az üzemeltetést a Kazánbiztonsági Szabályzat előírásait figyelembe véve kellett volna végezni, amely szerint a kezelő személyzetnek a kazán mellett állandó felügyeletet kell teljesítenie. Az alperes azt állította, hogy a meghibásodást a víz nélküli üzemeltetés eredményezte, véleménye szerint ha a kezelőszemélyzet állandóan figyelemmel kísérte volna a berendezést, a vízszint csökkenését észlelhette volna, ez esetben a meghibásodás nem következett volna be.

Az első fokú bíróság annak megvizsgálása végett, hogy a gőzkazán meghibásodását milyen okok idézték elő, szakértői bizonyítást rendelt el. A szakértő úgy nyilatkozott, hogy a meghibásodást a gyenge minőségben gyártott vízszint-szabályozó és jelfogó, valamint a vezérlést végrehajtó relék működésképtelensége okozta. A szakértő a hiba okaként utalt a felügyelet nélküli üzemeltetésre is. Véleménye szerint legfeljebb 30 percig lehet a kazánt felügyelet nélkül hagyni, ezért a kazán 2 óráig felügyelet nélkül történt üzemeltetését helytelennek minősítette. A szakértő rámutatott, hogy a gépkönyv valóban tartalmazza, hogy a kazán két óráig felügyelet nélkül hagyható, a felperes ezt helytelenül elfogadta és eszerint is cselekedett. Ezért a közel azonos mértékű mulasztásokra tekintettel azt javasolta, hogy a bíróság a felmerülő költségek fele-fele arányban való viselésére kötelezze a feleket.

Az első fokú bíróság a bizonyítási eljárás befejezése után az alperest arra kötelezte, hogy a meghibásodott kazánt díjmentesen cserélje ki, illetőleg viselje az új kazán beszerzésének és helyszínre fuvarozásának költségeit, valamint térítse meg a meghibásodott kazán leszerelésével kapcsolatban felmerült költséget. Az új kazán beszerzési és fuvarozási költségét 124 606 Ft-ban, a leszerelésével kapcsolatos költséget pedig 12 612 Ft-ban határozta meg. Az ezt meghaladó keresetet elutasította.

Az első fokú ítélet indokolása kifejtette, hogy a szakvélemény alapján megállapítható az alperes szavatossági felelőssége, illetve az, hogy a meghibásodást az alperes hibás teljesítése idézte elő. Az alperes nem bizonyította a megfelelő teljesítést, erre nézve bizonyítási indítványt sem tett, ezért az általa beépített és a szakértő szerint nem megfelelő alkatrészek által okozott meghibásodásért felelős. A bíróság megítélése szerint az alperes felel az általa szolgáltatott gépkönyv adataiért is. A felhasználó ugyanis a termékkel együtt átadott gépkönyv és használati utasítás megtartása alapján várhat a berendezéstől üzembiztos működést. Ezért a gépkönyvben foglaltak egyrészt nem lehetnek ellentétesek az ide vonatkozó egyéb előírásokkal, másrészt a gépkönyv előírásainak a megtartása nem minősíthető üzemeltetési hibának. A helytelen kezelési utasításért tehát az alperest terheli a felelősség, vagyis ha a gépkönyvben leírtak megtartása meghibásodásra vezet, ennek következményeit is neki kell viselnie. Ezért nem fogadta el a bíróság a szakértőnek a felperes mint üzemeltető terhére rótt azt a megállapítását, hogy a kazán felügyelet nélkül hagyása, illetve nem állandó ellenőrzése miatt ő is felelős a bekövetkezett hibáért. A megállapítás szerint a kazán leégését a biztonsági berendezések üzemképtelenné válása okozta, ez a hiba megalapozza a szolgáltatás alkalmatlanságát, illetve az alperesnek a kazán kicserélésére vonatkozó kötelezettségét. Ebből következik, hogy az alperesnek kell megfizetnie a kicserélés során felmerülő mellékköltségeket is. A mellékköltség vonatkozásában az alperes a felperes felszámítására nem tett ugyan nyilatkozatot, de azt a bíróság felülvizsgálta és kizárólag a kazán szétszerelésével és az új kazán helyreállításával kapcsolatos munka és anyag költségének a megfizetésére kötelezte az alperest.

Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, melyben a kereset elutasítását kérte, mert véleménye szerint a meghibásodást üzemeltetési hiba okozta. Előadta, hogy a szakértő által hibásnak minősített alkatrészek is a felperes mulasztása miatt váltak hibássá, egyébként a szakértő által gyenge minőségűnek értékelt jelfogónál jobb minőségű nem kapható. Sérelmesnek minősítette, hogy a bíróság a kazán üzemeltetésénél jelentőséget tulajdonított a gépkönyvnek", holott a felperesnek az általános előírásokat kellett volna megtartania, vagyis a kazánt nem lett volna szabad ellenőrzés, felügyelet nélkül hagynia.