A Szegedi Törvényszék G.40161/2010/19. számú határozata vételár megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 83. §, 251. §, 252. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 117. §] Bíró: Lakatos Péter

CSONGRÁD MEGYEI BÍRÓSÁG

7.G.40.161/2010/19.

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Csongrád Megyei Bíróság a dr. Szabó Beáta Gizella ügyvéd által képviselt felperesnek - a dr. Tóth Mátyás ügyvéd által képviselt alperes ellen vételár megfizetése iránt indított perében - amelybe a dr. Lajer Zsolt ügyvéd által képviselt Alperesi beavatkozó az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében b e a v a t k o z o t t - meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A keresetet e l u t a s í t j a.

Kötelezi a felperest, fizessen meg 15 nap alatt az alperesnek 250.000,- (Kétszázötvenezer) Ft, a beavatkozónak 125.000,- (Százhuszonötezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt van helye fellebbezésnek, amelyet írásban, 4 példányban - a Szegedi Ítélőtáblához címezve - lehet benyújtani a Csongrád Megyei Bíróságnál.

Tájékoztatja feleket, a másodfokú bíróság az ítélet elleni fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha azt a Pp. 251. §-ában, vagy a Pp. 252. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni.

A másodfokú bíróság az ítélet elleni fellebbezést akkor is tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha azt a felek kérték, vagy a fellebbezés csak a perköltség viselésére, vagy összegére vonatkozik, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul.

A másodfokú bíróság az ítélet elleni fellebbezést akkor is tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha megítélése szerint az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges (bagatell fellebbezés).

I N D O K O L Á S :

A beavatkozó és a Cég1 2006. július 25. napján engedményezési szerződést kötöttek, amelynek értelmében a Cég1 - a beavatkozóra engedményezte minden jövőbeli követelését. Az engedményezés, a beavatkozó engedményezővel szemben fennálló és a jövőben esedékessé váló követeléseinek a biztosítékául szolgált. Az engedményezőnek negyedévente kellett állományjegyzéket benyújtania az engedményezett, még fennálló követeléseiről. Kikötötték, a beavatkozóra engedményezett követelések valódi faktoring keretében történő, további eladásához a beavatkozó előzetes, írásos jóváhagyására van szükség. A beavatkozó és a Cég1 2006. augusztus 21. napján faktoring szerződést kötöttek, amelyben a faktoráló (Cég1 ) a faktorra (beavatkozóra) ruházta át az áruszállításokból vagy szolgáltatás-nyújtásokból eredő, az adósokkal (vevőkkel) szemben fennálló követeléseit. A faktor vállalta, a követeléseket megszerzi, nyilvántartja, teljesítésüket felügyeli. A faktorálónak a konkrét követeléseket a szerződés 3. számú mellékletének kitöltésével kellett engedményezni. A felek meghatározták a faktorálandó követelések limitösszegét, a faktor díjat. A felek a faktoring szerződést három alkalommal módosították, amelyek a faktordíjat és a visszkereseti jog gyakorlásának feltételeit érintették.

A felperes és a Cég1 2008. december 15. napján faktoring keretszerződést kötöttek, amelynek értelmében a faktoráló a felperesre ruházta át a részletesen felsorolt kereskedelmi partnereivel - köztük az alperessel - szemben fennálló vevőköveteléseit. A faktorálónak a szerződésben meghatározott tartalmi kellékekkel rendelkező igénybevételi megbízás kitöltésével kellett átruházni az egyes követeléseket. A felek rendelkeztek a követelés vásárlás ellenértékéről, a kamat mértékéről, a pénzügyi elszámolásról. A faktoráló 2009. február 10. napján tájékoztatta az alperest a felperessel megkötött faktoring szerződésről, felhívta, a jövőben vételár fizetési kötelezettségét a felperesnek teljesítse.

A beavatkozó a Cég1-vel kötött faktoringszerződést 2009. február 23. napján felmondta, felszólította a faktorálót az összesen 157.164.879,- Ft összegű tartozását fizesse meg. A beavatkozó a követelés behajtásával Cég2.-t bízta meg.

A Bank1 2009. február 10. napján arról értesítette a Cég3-al mint a Cég3 üzletlánc franchisorét, a Cég1-vel kötött zálogszerződés alapján a zálogba adó vevő követelései vonatkozásában kielégítési joga megnyílt. Ezzel összefüggésben 2009. március 26. napján a beavatkozó arról tájékoztatta a franchisort, a Cég1 a követelések elzálogosítása előtt a beavatkozóra engedményezte valamennyi, a jövőben esedékessé váló vevő követelését, ezért fizetési kötelezettségeiket továbbra is a beavatkozónak teljesítsék.

Az alperes 2009. január 19. napján 1.130.631,- Ft-ot utalt át a Cég1-nek, míg február 9. napján 967.508,-, február 16. napján 125.195,- Ft-ot számított be a követeléseibe, és 2009. február 16. napján 350.011,-Ft-ot utalt át a felperesnek.

A franchisor és a Cég2 2009. április 22. napján megállapodást kötöttek, ebben megállapították, a Cég1 a beavatkozóra engedményezte a Cég3 franchise tagokkal szemben fennálló követeléseit, amelyeket a beavatkozó tovább engedményezett a Cég2-re és a jövőben ezen követeléseket a franchise tagok a Cég2-nek kötelesek teljesíteni. A franchisor 2009. május 7-én értesítette az alperest, a beavatkozó engedményezése következtében a Cég1-vel szemben fennálló 6.035.907,- Ft összegű tartozását a Cég2-nek utalja át.