BH+ 2012.11.460 A valótlan tény közlése a sajtó-helyreigazítási igényt megalapozza. A való tényeken alapuló közlés, illetve az azokból levont okszerű következtetés miatt azonban helyreigazításnak nincs helye [Ptk. 79. §].

Pertörténet:

Fővárosi Törvényszék P.26912/2010/5., Fővárosi Törvényszék P.26912/2010/7., Fővárosi Ítélőtábla Pf.20465/2011/4., Kúria Pfv.22029/2011/4. (*BH+ 2012.11.460*)

***********

A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából releváns tényállás szerint az alperes által szerkesztett "H." című lapban a 2010. szeptember 9-én "Pénzátömlesztés", valamint a "www.h.hu" internetes oldalon "Pénzátömlesztés - Csontváz a laboratóriumban" címmel és azonos tartalommal megjelent cikkek az ÁNTSZ, mintegy 30 laboratóriumból álló hálózatának privatizációjáról nyújtottak tájékoztatást abban az összefüggésben, hogy azt a laboratóriumhálózatot, amelyet a privatizáció során a pályázat nyertese 48 millió forintért vásárolt meg, utóbb másfél milliárd forintért értékesítették. A cikk kiemelten szedett bevezető része szerint "az állam által alkalmazott szakértők saját üzleti köreiknek játszották át a hálózatot". A sajtóközlemény ennek a megállapításnak a bővebb kifejtése során a személyi és üzleti-gazdasági összefonódásokat taglalva - más személyek mellett - visszatérően, név szerint is megemlítve foglalkozott a privatizációban szakértőként résztvevő I. r. felperes és az ÁNTSZ megbízásából ügyvédként eljáró, esetenként ugyancsak szakértőnek nevezett II. r. felperes szerepével.

A felperesek a fenti cikkben kifogásolt valótlan tények közlése, illetve való tények hamis színben való feltüntetése miatt az alperes helyreigazításra kötelezését kérték. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint az állami vagyon privatizációs eljárásban szereplő vételára és annak későbbi értékesítése során érvényesített jóval magasabb vételár közötti különbség tekintetében az ellentmondásra kereste a választ, melynek során való tényeket állított.

Az elsőfokú bíróság - a 7. sorszámú végzésével kijavított - ítéletében kötelezte az alperest, hogy az általa szerkesztett "H." című hetilapban 2010. szeptember 9-én megjelent "Pénzátömlesztés" című cikkel azonos helyen és betűszedéssel, illetve az alperes által szerkesztett "www.h.hu" honlapon 2010. szeptember 11-én megjelent "Pénzátömlesztés - Csontváz a laboratóriumban" című cikkel azonos elérhetőséggel - az előbbi esetben az ítélet jogerőre emelkedését követő lapszámban, az utóbbi esetben pedig legalább 30 napra, illetve amennyiben a sérelmezett cikk továbbra is elérhető, legalább annak fennmaradásáig - tegye közzé az alábbi közleményt: "Helyreigazítás: Lapunk 2010. szeptember 9-i számában a "Pénzátömlesztés" című cikkben (a honlapunkon a 2010. szeptember 11-én közzétett "Pénzátömlesztés - Csontváz a laboratóriumban" című cikkben) a cikk felvezetőjében olyan hamis látszatot keltettünk, hogy H. I., az ÁNTSZ korábbi szakértője és dr. N. D. ügyvéd saját üzleti körei részére játszották volna át az ÁNTSZ teljes laboratórium-hálózatát; azt a való tényt, hogy H. I. felesége édesanyjának leánykori neve és H. E. leánykori neve azonos, abban a hamis színben tüntettük fel, hogy ezáltal bizonyított lenne az, hogy H. I. és H. E. rokonok lennének; valótlanul állítottuk, hogy dr. N. D. ügyvédi irodája székhelyül szolgálna más vállalkozóknak; valótlanul állítottuk, hogy H. I. részt vett volna az I. Kft. létrehozásában; valótlanul állítottuk, hogy H. I. és dr. N. D. értesítették a vevőt a pályázat állásáról; olyan hamis látszatot keltettünk, mintha B. L.-nek a műszerpark értékére jóval korábban tett nyilatkozata egyben azok privatizációjára vonatkozó szándékát fejezte volna ki, így az összeg közvetlenül összevethető a vételárral; olyan hamis látszatot keltettünk, hogy H. I. H. E.-t az E. Kft.-ben csupán strómanként használta volna fel; továbbá valótlanul állítottuk, hogy H. I. intézkedett volna az elküldött dolgozók végkielégítésének állami átvállalásáról, ő nem volt döntési pozícióban." Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Rendelkezett az elsőfokú perköltség és illeték viseléséről.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen előterjesztett fellebbezésében az alperes annak megváltoztatását és a kereset teljes elutasítását kérte. A felperesek elsődlegesen az elsőfokú ítélet kijavítását és a helyreigazító közlemény szövegének a keresetüknek megfelelő megváltoztatását, másodlagosan e kérelmük fellebbezésként való elbírálását kérték.

A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintve, fellebbezett részét részben megváltoztatta és arra kötelezte az alperest, hogy helyreigazításként az elsőfokú bíróság által meghatározott helyen, módon és időpontban az alábbi közleményt tegye közzé: "Helyreigazítás: Lapunk 2010. szeptember 9-i számában a "Pénzátömlesztés" című cikkben, valamint a honlapunkon 2010. szeptember 11-én közzétett "Pénzátömlesztés - Csontváz a laboratóriumban" című cikkben azt a való tényt, hogy H. I. felesége édesanyjának leánykori neve és H. E. leánykori neve azonos, abban a hamis színben tüntettük fel, hogy ezáltal bizonyított lenne az, hogy H. I. és H. E. rokonok lennének, továbbá valótlanul állítottuk, hogy H. I. részt vett volna az I. Kft. létrehozásában." Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Rendelkezése szerint az I. r. felperes "41 000 forint + áfa", a II. és III. r. felperesek személyenként "52 500 forint + áfa" együttes első- és másodfokú perköltséget kötelesek 15 napon belül az alperesnek megfizetni, míg a le nem rótt kereseti és fellebbezési illetékből az I. r. felperes 79 000 forintot, a II. és III. r. felperesek személyenként 99 000 forintot, az alperes által szerkesztett lapot kiadó H. Kiadói Kft. pedig 20 000 forintot köteles az államnak külön felhívásra megtéríteni.

A másodfokú bíróság ítéletének indokolása szerint a laborhálózat "átjátszására" vonatkozó közlés tekintetében az I. és II. r. felperes is igényt érvényesített, a közlés azonban csak az I. r. felperes személyét érintette. A PK 12. számú állásfoglalás II. pontjában kifejtettek figyelembevételével a rendelkezésre álló bizonyítékok és a gazdasági társaságok igazolt tulajdonosi viszonyai alapján levonható a kifogásolt közlés szerinti következtetés. A személyi összefonódásokat a cégiratok alátámasztják, az átlagolvasó és a privatizációt figyelemmel kísérő számára pedig az is egyértelműen kiderül, hogy nem az állami feladatokat ellátó, hanem a privatizálható szolgáltató laboratóriumok érintettek az "ügyben". Ezért valótlan állítás hiányában a helyreigazításra kötelezés nem indokolt. Az a közlés, hogy a vevő több csatornán is értesülhetett a pályázat állásáról, illetve a felperesek nemcsak abban segíthettek, hogy mit kell a pályázatba írni, olyan kérdésfeltevés, illetve következtetés, amely nem nélkülöz minden ténybeli alapot. Az elsőfokú bíróság által megfogalmazott helyreigazítás szövege ugyanakkor nem a cikk szerinti közlés cáfolatát tartalmazza. A kifogásolt közlés ugyanis nem azt állítja, hogy az I. és II. r. felperes értesítette a vevőket a pályázat állásáról, hanem azt tartalmazza, hogy több csatornán keresztül is hozzá lehetett jutni az információkhoz, amely az I. és II. r. felperesek aktív közreműködését nem állítja. A cikkből nem olvasható ki olyan tartalom, hogy az I. r. felperes "strómanként" használta volna H. E.-t. A cikk csak a laboratóriumi hálózat privatizációjának a hátterét, a tulajdonosok befizetéseit, a cég anyagi helyzetét ismertette, amely - a helyreigazítási kérelem tükrében - nem tekinthető a helyreigazítást megalapozó tényállításnak. A végkielégítés állami átvállalása tekintetében elfogadható, hogy az I. r. felperes nem rendelkezett intézkedési jogosultsággal, azonban az is megállapítható, hogy a javaslata következtében került sor a dolgozók elbocsátására és a részükre kifizetendő végkielégítés állami átvállalására. Az I. r. felperes előterjesztése elfogadásra került, részt vett a döntési folyamatban, így az, hogy önálló intézkedési joggal rendelkezett-e vagy sem, illetve csak a döntés előkészítésében vagy annak meghozatalában vett-e részt, a személyének megítélése szempontjából - a cikk teljes tartalmára, annak szövegösszefüggéseire figyelemmel - olyan lényegtelen kérdés, amely a helyreigazítás elrendelésére nem ad alapot. A műszerpark értékére és annak vételárára vonatkozó közlés pedig a helyreigazítási igényt kizáró véleménynyilvánításnak minősül. Az alperes ugyanakkor az I. r. felperes rokoni kapcsolatára, valamint az I. Kft. létrehozásában való részvételére vonatkozó közlés valóságát nem tudta igazolni. Mindezek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta és az alperest ez utóbbi két közlés tekintetében kötelezte a Ptk. 79. § (1) bekezdése alapján helyreigazításra, míg a további sérelmezett - és fellebbezéssel támadott - kitétel tekintetében a keresetet elutasította.