1984/8. Nemzetközi Szerződés az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökétől

A nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésre vonatkozó, Genfben, az 1979. évi november hó 13. napján aláírt nemzetközi egyezmény

Az ebben az Egyezményben részes felek azzal az eltökélt szándékkal, hogy elősegítik a környezetvédelem területén fennálló kapcsolatok és együttműködés fejlődését,

tudatában azon tevékenység jelentőségének, amelyet az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága az ilyen kapcsolatok és együttműködés megszilárdítása érdekében, különösen a levegőszennyezés - ezen belül a levegőszennyező anyagok nagy távolságra való eljutása - elleni küzdelem terén fejt ki,

elismerve az Európai Gazdasági Bizottság hozzájárulását az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Záróokmánya vonatkozó rendelkezéseinek sokoldalú végrehajtásához,

tudatában az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Záróokmányának a környezetről szóló fejezete azon rendelkezéseinek, amelyek a levegőszennyezés - ezen belül a légköri szennyező anyagok nagy távolságokra való eljutása és következményeinek korlátozása - terén való együttműködésre, továbbá arra szólítanak fel,- hogy nemzetközi együttműködés útján széles körű programot kell kidolgozni a levegőszennyező anyagok - elsőként a kéndioxid, a továbbiakban pedig esetleg más szennyező anyagok - nagy távolságokra való továbbjutásának megfigyelésére és értékelésére,

figyelembe véve az Egyesült Nemzeteknek az emberi környezettel foglalkozó Értekezletén elfogadott nyilatkozat vonatkozó rendelkezéseit, különösen annak 21. elvét, amely azt a közös meggyőződést fejezi ki, hogy az államoknak, az Egyesült Nemzetek Alapokmányával és a nemzetközi jog elveivel összhangban, szuverén joguk van erőforrásaik saját környezeti politikájuk szerinti kiaknázására és egyben felelősséggel tartoznak annak biztosítására, hogy a belső jogszabályaik vagy ellenőrzésük alá eső tevékenység ne okozzon kárt más államok környezetében vagy a nemzeti fennhatóság határain kívül eső területeken,

felismerve, hogy a levegőszennyező anyagoknak, ezen belül az országhatárokon átterjedő levegőszennyező anyagoknak, rövid és hosszabb távon egyaránt káros következményei lehetnek,

aggodalmukat fejezve ki afelett, hogy e káros következményeket a régión belül a levegőszennyező anyagok kibocsátási szintjének előrejelzett emelkedése növelheti,

elismerve a levegőszennyező anyagok nagy távolságokra való továbbjutásával járó következmények tanulmányozásának és a felismert problémák megoldása keresésének szükségességét,

megerősítve készségüket, hogy fokozzák az aktív nemzetközi együttműködést megfelelő nemzeti politikák kialakítására, továbbá arra, hogy információcsere, konzultáció, kutatás és megfigyelés révén összehangolják a levegőszennyezés - ezen belül a nagy távolságokra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezés - elleni küzdelemmel kapcsolatos nemzeti tevékenységet,

megállapodtak a következőkben:

MEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Az Egyezmény rendelkezései értelmében

a) a "levegőszennyezés" az olyan, káros következményekkel járó anyagok vagy energiák ember által közvetlenül vagy közvetve történő levegőbe juttatását jelenti, amelyek veszélyeztetik az emberi egészséget, ártalmasak az élőlényekre és az ökorendszerekre, továbbá az anyai javakra, valamint csökkentik vagy akadályozzák a környezet által nyújtott kikapcsolódási és más jogszerűen megengedett lehetőségek kihasználását; a "levegőszennyező anyagok" kifejezés ennek megfelelően értelmezendő;

b) a "nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezés" olyan levegőszennyezést jelent, melynek fizikai eredete teljes mértékben vagy részben egy állam nemzeti fennhatósága alatt álló területen van és károsan hat egy más állam fennhatósága alatt álló területen olyan távolságban, hogy az egyes kibocsátó forrásoknak vagy forráscsoportoknak a szennyezésben való részesedését általában nem lehet elkülöníteni egymástól.

ALAPELVEK

2. cikk

A Szerződő Felek eltökélt szándéka, hogy a szóban forgó tények és problémák kellő figyelembevételével védik az embert és környezetét a levegőszennyezés ellen, s arra törekszenek, hogy korlátozzák és lehetőség szerint fokozatosan csökkentsék és megakadályozzák a levegőszennyezést, ezen belül a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezést

3. cikk

Ennek az Egyezménynek a keretében a Szerződő Felek, információcsere, konzultáció, kutatás és megfigyelés révén, indokolatlan késedelem nélkül - a nemzeti szinten már megtett erőfeszítések figyelembevételével - olyan politikát és stratégiát alakítanak ki, amely eszközül szolgál a levegőszennyező anyagok kibocsátása elleni küzdelemhez.

4. cikk

A Szerződő Felek kölcsönösen tájékoztatják egymást és beszámolnak az esetleg káros következményekkel járó levegőszennyező anyagok kibocsátásának lehetőség szerinti leküzdését célzó politikájukról, tudományos tevékenységükről és technikai jellegű intézkedéseikről, ily módon járulva hozzá a levegőszennyezés, ezen belül a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezés csökkentéséhez.

5. cikk

A nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezés által ténylegesen érintett, illetőleg az ilyen levegőszennyezés által jelentős kockázatnak kitett Szerződő Felek, valamint azon Szerződő Felek között, amelyek területén és amelyek nemzeti fennhatósága alatt jelentős, nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezés keletkezik vagy keletkezhet, kérelemre idejekorán tanácskozásokat kell tartani a folyamatba tett vagy tervezett intézkedésekről.

LEVEGŐMINŐSÉG VÉDELEM

6. cikk

A Szerződő Felek mindegyike - a 2-5. cikknek, a folyamatban levő kutatásoknak, az információcserének, a méréseknek és megfigyeléseknek, illetve ezek eredményeinek, továbbá a helyszíni és egyéb intézkedések költségeinek és hatékonyságának figyelembevételével, valamint a levegőszennyezés, ezen belül az új vagy újraépített berendezések által okozott levegőszennyezés elleni harc céljából - kötelezettséget vállal arra, hogy levegőminőség-védelmi rendszert is magában foglaló, ennek részeként pedig elsősorban a rendelkezésre álló és gazdaságosan alkalmazható legfejlettebb, valamint a hulladékszegény vagy - mentes technológiák igénybevétele révén, a kiegyensúlyozott fejlődésével összhangba hozható szabályozó intézkedéseket tartalmazó megfelelő politikát és stratégiát alakít ki.

KUTATÁS ÉS FEJLESZTÉS

7. cikk

A Szerződő Felek szükségleteik szerint a következő kutatások és (vagy) fejlesztések terén kezdeményeznek és folytatnak együttműködést:

a) meglevő és javasolt technológiák a kéntartalmú vegyületek és más főbb levegőszennyező anyagok kibocsátásának csökkentésére, ideértve a technológiák műszaki és gazdasági alkalmazhatóságának és környezetre gyakorolt hatásának a vizsgálatát;

b) műszerek és más technikai berendezések a kibocsátott levegőszennyező anyagok mértékének, valamint a környező légrétegben való koncentrációjának megfigyelésére és mérésére;

c) továbbfejlesztett modellek a nagy távolságra hatoló, országhatárokon átterjedő levegőszennyező anyagok továbbjutásának jobb megismerésére;

d) kéntartalmú vegyületek és más főbb levegőszennyező anyagok hatása az emberi egészségre és a környezetre, ezen belül a mező- és erdőgazdaságra, az anyagokra, a vízi és más természeti ökorendszerekre és látási viszonyokra, hogy ezáltal a szennyezettség és annak hatása közötti kölcsönkapcsolatok tanulmányozása - a környezet védelme érdekében - tudományos alapokra kerüljön;

e) a környezetvédelmi célok - ideértve a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezés csökkentését - elérésére irányuló alternatív intézkedések gazdasági, társadalmi és ökológiai kihatásainak értékelése;

f) a kéntartalmú vegyületek és más főbb levegőszennyező anyagok által okozott szennyeződés környezeti vonatkozásaival kapcsolatos oktatási és továbbképzési programok.

INFORMÁCIÓCSERE

8. cikk

A Szerződő Felek a 10. cikkben említett Végrehajtó Tanács keretében, valamint kétoldalúan - közös érdekeiknek megfelelően - a rendelkezésre álló információk alapján a következőkről tájékoztatják egymást:

a) adatok a Felek megállapodása szerint kialakított méretű területegységekről származó és előzetes megállapodásuk szerinti levegőszennyező anyagok - elsőként a kéndioxid - bizonyos, későbbi megállapodásuk tárgyát képező időszakok szerinti kibocsátására vonatkozóan, illetőleg adatok a Felek előzetes megállapodása szerinti levegőszennyező anyagok - elsőként a kéndioxid - nemzeti határokon átterjedő részére vonatkozóan azzal, hogy a terjedési távolság és a kibocsátási időszak tekintetében a Felek a későbbiekben állapodnak meg;

b) főbb változások a nemzeti politikák és az általános iparfejlesztés terén, illetve ezek olyan lehetséges következményei, amelyek feltehetően jelentős változásokat okoznak a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésben;

c) ellenőrzési technológiák a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezés csökkentésére;

d) nemzeti keretekben előirányzott költségek a kénvegyületek és más főbb levegőszennyező anyagok kibocsátásának ellenőrzésére;

e) a terjedés során lejátszódó folyamatokra vonatkozó meteorológiai, fizikai és kémiai adatok;

f)[1] a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezés hatásaira, továbbá annak a károsodásnak a mértékére* vonatkozó fizikai, kémiai, valamint biológiai adatok, amelyek ezen adatok szerint a nagy távolságról származó, határokon átterjedő légszennyezésnek tulajdonítható;

g) nemzeti, szubregionális és regionális politikák, illetve stratégiák a kénvegyületek és más főbb levegőszennyező anyagok ellenőrzésére.

A LEVEGŐSZENNYEZŐ ANYAGOK NAGY TÁVOLSÁGRA VALÓ ELJUTÁSÁNAK MEGFIGYELÉSÉRE ÉS ÉRTÉKELÉSÉRE KIDOLGOZOTT EURÓPAI EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA ÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE

9. cikk

A Szerződő Felek hangsúlyozzák a levegőszennyező anyagok nagy távolságra való eljutásának megfigyelésére és értékelésére kidolgozott és már folyó Európai Együttműködési Program (a továbbiakban: "EMEP") végrehajtásának szükségességét, a program továbbfejlesztését illetően pedig a következők hangsúlyozásában egyeztek meg:

a) a Szerződő Felek kívánatosnak tartják első lépésként a kéndioxidnak és származékainak megfigyelésére és mérésére épült EMEP-hez való csatlakozást és annak teljes végrehajtását;

b) szükségesnek tartják, hogy a megfigyelés lehetőség szerint - összehasonlítható vagy szabványosított eljárások alkalmazásával történjék;

c) kívánatosnak tartják, hogy a megfigyelési programot egyaránt nemzeti és nemzetközi programok keretébe illesszék. A megfigyelő állomások létesítése és az adatok begyűjtése annak az országnak a jogszabályai szerint történjék, ahol a megfigyelő állomások vannak;

d) kívánatosnak tartják, hogy a jelenlegi és jövőbeni nemzeti, szubregionális, regionális és egyéb nemzetközi programokat figyelembe véve és azokra alapozva közös keret-program készüljön a környezeti változások megfigyelésére;

e) szükségesnek tartják, hogy adatokat szolgáltassanak egymásnak a Felek megállapodása szerint kialakított méretű területegységekről származó és előzetes megállapodásuk szerinti levegőszennyező anyagok - elsőként a kéndioxid - bizonyos, későbbi megállapodásuk tárgyát képező időszakok szerinti kibocsátásáról, illetőleg a Felek előzetes megállapodása szerinti levegőszennyező anyagok - elsőként a kéndioxid - nemzeti határokon átterjedő részéről, azzal, hogy a terjedési távolság és a kibocsátási időszak tekintetében a Felek a későbbiekben állapodnak meg. A határokon átterjedő szennyezőanyagrész meghatározásához szükséges módszert, illetve ezen belül alkalmazott modellt, valamint a területegységekről származó levegőszennyező anyagok továbbterjedésének meghatározására alkalmazott modellt, illetve ezen belül alkalmazott módszert rendelkezésre kell bocsátani és időszakonként felül kell vizsgálni e módszerek és modellek továbbfejlesztése céljából;

f) a Felek készek arra, hogy az előzetes megállapodásuk szerinti levegőszennyező anyagok - elsőként a kéndioxid - teljes kibocsátott mennyiségére vonatkozó nemzeti adataikat továbbra is megadják egymásnak és ezeket az adatokat időszakonként naprakésszé tegyék;

g) szükségesnek tartják, hogy megadják egymásnak a terjedés során lejátszódó folyamatokkal kapcsolatos meteorológiai, fizikai és kémiai adatokat;

h) szükségesnek tartják a vegyi összetevők olyan más közegekben, mint a vízben, a talajban és a növényzetben való jelenlétének megfigyelését, és ezzel kapcsolatban olyan, fentiekhez hasonló megfigyelési program kialakítását, amely az egészségre és a környezetre való hatást rögzítené.

i) kívánatosnak tartják a nemzeti EMEP hálózatok bővítését, hogy azokat ellenőrzési és felügyeleti célokra alkalmassá tegyék.

VÉGREHAJTÓ TANÁCS

10. cikk

1. Az Egyezmény Végrehajtó Tanácsa az EGB Környezeti Kormánytanácsadók testületének keretén belül, a Szerződő Felek képviselőiből alakul, akik e minőségükben évente legalább egyszer üléseznek.

2. A Végrehajtó Tanács

a) figyelemmel kíséri az Egyezmény végrehajtását;

b) szükség szerint munkacsoportokat hoz létre, hogy azok áttekinthessék az Egyezmény végrehajtásával és továbbfejlesztésével kapcsolatos kérdéseket és. hogy e célból megfelelő tanulmányokat és más dokumentumokat készítsenek, valamint, hogy ajánlásokat terjesszenek a Végrehajtó Tanács elé;

c) minden olyan egyéb feladatot ellát, amely az Egyezmény rendelkezéseiből következhet.

3. A Végrehajtó Tanácsnak az EMEP Irányító Testületét olyan módon kell igénybe vennie, hogy az szervesen részt vegyen az Egyezmény keretében folyó tevékenységben, különös tekintettel az adatgyűjtésre és a tudományos együttműködésre.

4. Feladatainak ellátása során a Végrehajtó Tanács, amennyiben helyesnek véli, más illetékes nemzetközi szervezetektől származó információkat is felhasznál

TITKÁRSÁG

11. cikk

Az Európai Gazdasági Bizottság végrehajtó titkára a Végrehajtó Tanács tekintetében a következő feladatokat látja el:

a) összehívja és előkészíti a Végrehajtó Tanács üléseit;

b) eljuttatja a Szerződő Feleknek az Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően kapott jelentéseket és más információkat;

c) ellátja a Végrehajtó Tanács által rábízott feladatokat.

AZ EGYEZMÉNY MÓDOSÍTÁSA

12. cikk

1. Az Egyezmény módosítását bármely Szerződő Fél javasolhatja.

2. A javasolt módosítások szövegét az Európai Gazdasági Bizottság végrehajtó titkárához kell írásban eljuttatni, aki azokat közli valamennyi Szerződő Féllel. A javasolt módosításokat a Végrehajtó Tanács a soron következő éves ülésén csak akkor vitatja meg, ha az Európai Gazdasági Bizottság végrehajtó titkára e javaslatokat legalább 90 nappal az ülést megelőzően a Szerződő Felek között körözte.

3. Az Egyezmény módosításának elfogadásához a Szerződő Felek képviselőinek egyetértése szükséges és a módosítás, az azt elfogadó Szerződő Felek tekintetében attól az időponttól számított kilencvenedik napon lép hatályba, amikor a Szerződő Felek kétharmada letétbe helyezte a módosításra vonatkozó elfogadási okiratát a letéteményesnél. Ezt követően a módosítás minden további Szerződő Fél tekintetében attól az időponttól számított kilencvenedik napon lép hatályba, amikor az adott Szerződő Fél a módosításra vonatkozó elfogadási okiratát letétbe helyezte.

VITÁK RENDEZÉSE

13. cikk

Amennyiben az Egyezmény értelmezése vagy alkalmazása kapcsán két vagy több Szerződő Fél között vita támad, a megoldást tárgyalás, vagy a vitában részes felek számára elfogadható bármely más vitarendező eljárás révén kell keresniök.

ALÁÍRÁS

14. cikk

1. Ez az Egyezmény az Egyesült Nemzetek Genfi Hivatalában 1979. november 13-tól 16-ig az Európai Gazdasági Bizottság keretében rendezett Magasszintű Környezetvédelmi Tanácskozás alkalmából írható alá, az Európai Gazdasági Bizottság tagországai, továbbá a Gazdasági és Szociális Tanács 1947. március 28-i 36 (IV.) sz. határozatának 8. cikke alapján az Európai Gazdasági Bizottságban tanácskozási jogállással rendelkező államok, valamint az Európai Gazdasági Bizottság szuverén tagországaiból álló olyan regionális gazdasági integrációs szervezetek által, amelyek hatáskörrel bírnak az Egyezményben foglalt kérdésekkel kapcsolatos nemzetközi megállapodásokról tárgyalásokat folytatni, ilyeneket kötni és alkalmazni.

2. E regionális gazdasági integrációs szervezetek - a hatáskörükbe tartozó kérdésekben - saját nevükben gyakorolják azokat a jogokat és teljesítik azokat a kötelezettségeket, amelyek az Egyezmény szerint e szervezetek tagországait megilletik. Ilyen esetekben e szervezetek tagországai külön-külön nem gyakorolhatják e jogaikat.

MEGERŐSÍTÉS, ELFAGADÁS, JÓVÁHAGYÁS ÉS CSATLAKOZÁS

15. cikk

1. Az Egyezményt meg kell erősíteni, el kell fogadni vagy jóvá kell hagyni.

2. Az Egyezményhez 1979. november 17-től a 14. cikk 1. bekezdésében megjelölt bármely állam vagy szervezet csatlakozhat.

3. A megerősítő, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratokat az Egyesült Nemzetek főtitkáránál kell letétbe helyezni, aki a letéteményes feladatait ellátja.

HATÁLYBALÉPÉS

16. cikk

1. Az Egyezmény a huszonnegyedik megerősítő, elfogadási, jóváhagyási, vagy csatlakozási okirat letétbe helyezése időpontjától számított kilencvenedik napon lép hatályba.

2. Minden olyan Szerződő Fél tekintetében, amely az Egyezményt a huszonnegyedik megerősítő, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okirat letétbe helyezése után erősíti meg, fogadja el, hagyja jóvá, vagy csatlakozik ahhoz, az Egyezmény az illető Szerződő Fél saját megerősítő, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezése időpontját követő kilencvenedik napon lép hatályba.

KILÉPÉS

17. cikk

Az attól az időponttól számított öt év elteltével, amikor az Egyezmény valamely Szerződő Fél tekintetében hatálybalépett, e Szerződő Fél a letéteményeshez intézett írásos értesítéssel bármikor kiléphet az Egyezményből. A kilépés az értesítésnek a letéteményes által történt kézhezvétele időpontját követő kilencvenedik napon lép érvénybe.

HITELES SZÖVEGEK

18. cikk

Az Egyezmény eredeti példányát, amelynek angol, francia és orosz nyelvű szövege egyaránt hiteles, az Egyesült Nemzetek főtitkáránál kell letétbe helyezni.

ENNEK HITELÉÜL, az erre megfelelően felhatalmazott alulírottak az Egyezményt aláírták.

KÉSZÜLT Genfben, az ezerkilencszázhetvenkilencedik év november havának tizenharmadik napján.

* *

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa részéről a megerősítésről szóló okirat letétbe helyezése 1980. évi szeptember hó 22. napján megtörtént. Az Egyezmény a Magyar Népköztársaság vonatkozásban 1983. évi március hó 16. napján lépett hatályba.

* *

A külügyminisztériumtól

A nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi november 13-án Genfben kötött egyezményben a részes államok listája az 1983. december 15-i állapot szerint: