BH 1982.9.362 I. Ha a gépkocsin a csempészet véghezvitele érdekében átalakítást végeznek, s így az a csempészet eszköze, a gépkocsi birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti, ezért abban az esetben is elkobzás alá esik, ha az nem az elkövető tulajdona [Btk. 77. § (1) bek. a) pont, 314. § (3) bek., BK 67. sz.].

II. Ha az érdekelt ismeretlen, vagy ismeretlen helyen tartózkodik, illetőleg ismert ugyan a külföldi tartózkodási helye, de a bírósági határozat kézbesítésére nincs mód: az érdekelt részére képviselőt kell kirendelni az ügyvédi munkaközösség útján és a határozatot részére kell kézbesíteni. A képviselő jogorvoslati jogát az érdekelt nevében gyakorolhatja [Be. 57. §, 58. § (2) bek. c) pont, 375. § (4) és (5) bek.].

A járásbíróság az elkobzás miatt indult tárgyi eljárás során az elkövetőtől lefoglalt, bűnjelként kezelt 73 055 forint értékű különféle árucikkeket elkobozta, míg a vámhivatalnál nyilvántartott mikrobuszt tartozékaival és irataival együtt külföldi tulajdonosa részére kiadni rendelte.

A városi és járási ügyészség tárgyalás tartására irányuló kérelme alapján a járásbíróság korábbi végzését hatályában fenntartotta.

A megyei bíróság mint másodfokú bíróság a járásbíróság végzését helyben hagyta.

Az irányadó tényállás lényege szerint a külföldi állampolgárságú érdekelt egy külföldön élő személy tulajdonában levő mikrobusszal érkezett Magyarországra. A beléptető vámvizsgálat során írásbeli vámáru-nyilatkozatot nem tett, majd a gépkocsi tételes átvizsgálása során megállapítást nyert, hogy annak oldalfalában és a csomagtér padozata alatt házilag kialakított üreget képeztek, és ide különféle árucikkeket rejtettek el, mely vámáruknak a belföldi forgalmi értéke 73 055 forint volt.

Az eljárt bíróságok említett végzései ellen a mikrobusz, ennek tartozékai és iratai kiadására vonatkozó rendelkezése miatt emelt törvényességi óvás alapos.

1. A járásbíróság megállapította, hogy az érdekelt az említett vámárukra nézve megvalósította a Btk. 312. §-a (1) bekezdésének a) pontjába ütköző csempészet vétségét, ezért azokat a Btk. 314. §-ának (3) bekezdése alapján elkobozta.

Ugyanakkor a lefoglalt mikrobusz elkobzására a járásbíróság nem látott törvényes alapot. A gépkocsi a csempészet elkövetéséhez használt eszköz volt, a Btk. 77. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján elkobzás alá esne ugyan, de az elkövetési eszköz elkobzására csak akkor van lehetőség, ha az az elkövető tulajdona. Minthogy pedig a gépkocsi nem az elkövető tulajdona volt: a járásbíróság a gépkocsi kiadása iránt rendelkezett.

A másodfokú bíróság lényegében egyetértett az első fokú bíróság által elfoglalt állásponttal, s azt annyiban egészítette ki: az eljárás adataiból nem lehet olyan megalapozott következtetést levonni, hogy a tárgyi eljárás alá vont személy lenne a gépkocsi tulajdonosa, illetőleg hogy a gépjármű - forgalmi engedéllyel igazolt - tulajdonosa tudtával történt volna a gépkocsi átalakítása és annak csempészésre felhasználása.

A Legfelsőbb Bíróság Büntető és Katonai Kollégiumának 67. számú állásfoglalásában kifejtett helyes jogértelmezés szerint a csempészet eszköze és így elkobzás alá esik az a gépkocsi, amelyen az elkövető olyan átalakítást végzett, amely nem a gépkocsi rendeltetésszerű használatának biztosítását, hanem a csempészet véghezvitelét célozza, továbbá ha az elkövető a gépkocsit a csempészéshez egyébként szükségszerűen használta. Az adott esetben az ilyen jelentős mennyiségű árucikknek az ország területére való jogellenes behozatala más módon, mint gépkocsi felhasználásával, nem is lett volna véghezvihető, így az adott esetben a gépkocsi a csempészet eszköze volt.

A Btk. 77. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében el kell kobozni azt a dolgot,

a) amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy arra szántak, ha az elkövető tulajdona, vagy

b) egyébként is, ha a birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti.