A Fővárosi Ítélőtábla Bf.1193/2005/31. számú határozata emberölés bűntette (NYERESÉGVÁGYBÓL, KÜLÖNÖS KEGYETLENSÉGGEL elkövetett emberölés bűntette) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 21. §, 99. §, 321. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 349. §, 352. §, 371. §, 372. §, 381. §] Bírók: Bessenyő Zsolt, Rédei Géza, Szigeti Ágnes

Kapcsolódó határozatok:

Miskolci Törvényszék B.654/1983/14., Budai Központi Kerületi Bíróság B.794/2004/27., Fővárosi Törvényszék Bf.8838/2005/11., Fővárosi Törvényszék B.58/2005/27., *Fővárosi Ítélőtábla Bf.1193/2005/31.*, Kúria Bfv.389/2007/7. (BH+ 2008.5.199, BH 2008.9.233, EH 2007.1679)

***********

Fővárosi Ítélőtábla

2.Bf.1193/2005/31. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Budapesten, 2006. évi november hó 23. napján tartott fellebbezési tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t:

A nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel és különös visszaesőként elkövetett emberölés bűntette miatt I. rendű vádlott és társai ellen indult büntető ügyben a Fővárosi Bíróság 14.B.58/2005/27. számú ítéletét II. rendű vádlott tekintetében annyiban változtatja meg, hogy a cselekményét bűnsegédként elkövetett rablás bűntettének minősíti.

A fegyházbüntetés tartamát 6 (hat) évre enyhíti.

Mellőzi a Miskolci Megyei Bíróság 1984. május 24. napján jogerős 1.B.654/1983. számú ítéletével kiszabott életfogytig tartó fegyházbüntetésből engedélyezett feltételes szabadság megszüntetésre vonatkozó rendelkezést.

Egyebekben II. rendű vádlott tekintetében az első fokú ítéletet helybenhagyja.

A kiszabott szabadságvesztésbe a vádlott által az első fokú ítélet keltétől 2006. október hó 3. napjáig előzetes letartóztatásban töltött időt beszámítja.

A másodfokú eljárás során felmerült 7.200(hétezer-kettőszáz) forint bűnügyi költséget az állam viseli.

I n d o k o l á s :

A Fővárosi Bíróság a 2005. szeptember 7. napján kelt 14.B.58/2005/27. számú ítéletével a nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette miatt az I. rendű vádlott ellen indult büntetőeljárást - a vádlott 2005. március 17. napján bekövetkezett halála miatt - megszüntette;

A II. rendű vádlottat bűnsegédként, nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, különös visszaesőként elkövetett emberölés bűntette miatt - mint többszörös visszaesőt - 14 év fegyházbüntetésre és 10 évi közügyektől eltiltásra ítélte.

Megszüntette egyben a Miskolci Megyei Bíróság 1.B.654/1983. számú ítéletével aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette miatt kiszabott életfogytig tartó fegyházbüntetésből engedélyezett feltételes szabadságot. Megállapította, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható.

A III. rendű vádlottat bűnpártolás bűntette miatt 500 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, azzal, hogy az egy napi tétel összegét 100 forintban állapította meg.

Az első fokú ítélet az I. rendű és a III. rendű vádlott vonatkozásában 2005. szeptember 7. napján jogerőre emelkedett.

A II. rendű vádlott tekintetében az ügyész az ítéletet tudomásul vette, míg a vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, másodsorban enyhítésért jelentett be fellebbezést. A II. rendű vádlott fellebbezését írásban is megindokolta. Nem vitatta, hogy jelen volt a bűncselekmény elkövetésekor a vasúti kocsiban, de a szándéka emberölésre nem terjedt ki. Kérte új igazságügyi orvosszakértői vélemény beszerzését, a mentőorvos ismételt meghallgatását és a vele szemben korábban eljárt rendőrkapitányságok (Miskolci Városi, Budapest XII. kerületi) megkeresését.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF. 143/2005/4. számú átiratában - az első fokú ítélet indokolásának hiányosságaira tekintettel - bizonyítás keretében szerológus szakértő kirendelését, az igazságügyi orvosszakértő, a mentőorvos és az ügyeletes orvos tárgyaláson történő meghallgatását indítványozta. Bejelentette, hogy az ügy érdemére vonatkozóan a bizonyítás eredményétől függően fog nyilatkozni.

A fellebbezési tárgyaláson a védő és az ügyész az ítélet megalapozatlanságára hivatkozva annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta. A II. rendű vádlott az utolsó szó jogán tett nyilatkozatában ismét azt állította, hogy nem volt jelen a vádbeli eseményeknél, ezért felmentését kérte.

A védelmi fellebbezés részben alapos.

Miután a Fővárosi Bíróság ítélete az I. rendű és a III. rendű vádlottat illetően első fokon jogerőre emelkedett, a Fővárosi Ítélőtábla a Be.349.§ (1) bekezdésében írtaknak megfelelően az ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást csak a fellebbezéssel érintett II. rendű vádlott vonatkozásában bírálta felül.

A bizonyítási indítványokat a Fővárosi Ítélőtábla elutasította. A 2004. február 19. napján kelt - egymástól a sértettek számát tekintve eltérő tartamú - jelentésekről az állapítható meg, hogy valamennyi esetben a sértett irányított kérdésre adott ellentmondó válaszaira hagyatkozva jelölték meg a lehetséges támadókat. A mentő orvos és az ügyeletes orvos is akként nyilatkozott, hogy a sértettel nehezen lehetett kontaktust teremteni, előadása zavaros volt. Ebből adódóan azoknak a személyeknek ismételt tanúkénti kihallgatásától, - akik a sértett előadása alapján jelölték meg az elkövetőket - további új adat, vagy bizonyíték nem várható.

Az igazságügyi orvosszakértő az írásbeli véleményében és a tárgyaláson is egyértelműen nyilatkozott arra nézve, hogy az elszenvedett bántalmazás és a sértett halála között közvetett okozati összefüggés volt megállapítható. A szakszerű kórházi ellátás ellenére gennyes tüdőgyulladás, valamint légzési-, keringési elégtelenség lépett fel, aminek következtében beállt a halál. A természettudományos alapokon nyugvó orvosszakértői vélemény aggálytalan megállapításait nincs ok kétségbe vonni, így e körben is szükségtelen a további bizonyítás.