A Kúria Bfv.1197/2015/6. számú precedensképes határozata zsarolás bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 423. §, 426. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XXVIII. cikk (3) bek.] Bírók: Csák Zsolt, Csere Katalin, Elek Balázs

A határozat elvi tartalma:

A másodfokú nyilvános ülés akkor is megtartható a szabályszerűen megidézett terhelt távollétében, ha ő, vagy a védő kéri a nyilvános ülés elhalasztását.

***********

KÚRIA

Bfv.I.1197/2015/6.szám

A Kúria Budapesten, a 2015. év november hó 24. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t :

A zsarolás bűntette miatt folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Nagykanizsai Járásbíróság 3.B.292/2013/34. számú ítéletét, valamint a Zalaegerszegi Törvényszék Bf.302/2014/8. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Nagykanizsai Járásbíróság a 2014. április 3. napján kihirdetett 3.B.292/2013/34. számú ítéletével I.rendű terheltet bűnösnek mondta folytatólagosan elkövetett zsarolás bűntettében [Btk. 367. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b) pont]. Ezért őt három év szabadságvesztés büntetésre ítélte azzal, hogy azt börtön fokozatban kell végrehajtani, és a terhelt legkorábban a börtönbüntetés kétharmad részének kitöltése, legkevesebb három hónap kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Mellékbüntetésként négy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, továbbá százezer forint vagyonelkobzás megfizetésére kötelezte. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a bűnjelekről, és a bűnügyi költség viseléséről.

A bejelentett fellebbezések alapján másodfokon eljárt Zalaegerszegi Törvényszék a 2014. november 21. napján jogerős Bf.302/2014/8. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta. A bűncselekmény minősítéséből a folytatólagos elkövetést mellőzte, egyben megállapította, hogy a terhelt mely időtartamban volt előzetes fogvatartásban. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen I. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés b) és c) pontja alapján. Az indítványozó szerint a másodfokon eljárt Zalaegerszegi Törvényszék törvénysértően tartotta meg a nyilvános ülést a terhelt távollétében. Jogszabályi hivatkozással fejtette ki, hogy a nyilvános ülésre is a tárgyalásra vonatkozó rendelkezések az irányadók. Az I. rendű terhelt egészségi állapota miatt nem tudott a nyilvános ülésen megjelenni, ugyanakkor előzetesen bejelentette, hogy azon részt kíván venni, ezért a másodfokú bíróság törvénysértően utasította el a védő halasztást célzó indítványát és tartotta meg - a terhelt távollétében - a nyilvános ülést.

A védő vélekedése szerint az Alaptörvény, és számos eseti döntés is azt támasztja alá, hogy az eljárás alá vont személyt az eljárás minden szakaszában megilleti a védelemhez való jog, amelyet a másodfokú bíróság korlátozott a fellebbviteli eljárásban.

Indítványozta ezért, hogy a Kúria elsődlegesen helyezze hatályon kívül a másodfokú bíróság ítéletét, és utasítsa a bíróságot új eljárásra. Másodlagosan a Kúria az ügyben tűzzön ki tárgyalást, és igazságügyi orvosszakértő kirendelésével folytasson le bizonyítást.

A Legfőbb Ügyészség BF.1278/2015/1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt - figyelemmel arra, hogy az eljárt bíróságok abszolút eljárási szabálysértést nem vétettek - alaptalannak tartotta és a megtámadott határozatok hatályában fenntartására tett indítványt.

Utalt arra, hogy a másodfokú bíróság a nyilvános ülést a szabályszerűen megidézett vádlott távollétében is megtarthatja. Ebből következően eltérés van a másodfokú tárgyalásra és nyilvános ülésre vonatkozó eljárási szabályok között, melyből következően abban az esetben is megtartható a nyilvános ülés, ha a terhelt egyébként a részvételi szándékát előzetesen bejelentette.

Végül a minősítés változás indítványozása nem azonos a vád megváltoztatásával, tekintettel arra, hogy a tárgyalás elnapolására csak az elsőfokú eljárásban van lehetőség, ugyanis a másodfokú bírósági eljárás tárgya már nem a vád, hanem az elsőfokú bíróság ügydöntő határozata.

A Legfőbb Ügyészség átiratára tett írásbeli észrevételében az indítványozó a felülvizsgálati indítványban foglaltakat alapvetően fenntartotta. A Szegedi Ítélőtábla eseti ügyben hozott döntésére hivatkozott, amelyben a terhelt kérelmére a másodfokú bíróság a nyilvános ülést elhalasztotta. Azért nem került sor orvosi igazolás becsatolására, mert a terhelt egészségi állapotában a változás a nyilvános ülést megelőző napon történt. Továbbra is indítványozta tárgyalás tartását, és azon szakértő kirendelését.

A Kúria a felülvizsgálati indítványt - mivel azt nem az ügyész nyújtotta be a terhelt terhére - a Be. 424. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen bírálta el. Ennek során - a Be. 423. § (4) bekezdésében írtaknak megfelelően - a felülvizsgálati indítványban megjelölt okokra volt figyelemmel; emellett tekintettel volt ugyanezen törvényhely (5) bekezdése alapján a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában megjelölt - és az indítványban nem hivatkozott egyéb - feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező esetleges eljárási szabálysértésekre is.

A Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. § (1) bekezdés I. b) vagy c) pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor.

A Be. 373. § (1) bekezdés II. d) pontja alapján feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a bíróság a tárgyalást olyan személy távollétében tartotta meg, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező.

A fenti eljárási szabálysértés a másodfokon eljárt Zalaegerszegi Törvényszék eljárásában nem valósult meg.

Az iratokból kitűnően a Zalaegerszegi Törvényszék a fellebbezés elbírálására 2014. június 19. napján tűzött ki tanácsülést. Az erről szóló értesítést a terhelt élettársa, valamint védőjének meghatalmazottja szabályszerűen átvette. Ezt követően a bíróságra 2014. július 9-én érkezett beadványában a védő kérte nyilvános ülés, illetve tárgyalás kitűzését.

A Zalaegerszegi Törvényszék a 2014. július 10. napján meghozott Bf.302/2014/4. számú végzésével 2014. november 21. napjára az ügyben nyilvános ülést tűzött ki, melyre szóló idézést a terhelt hozzátartozója 2014. július 17. napján, míg védője 2014. augusztus 26. napján átvette.Az I. rendű terhelt idézése a másodfokú bíróság nyilvános ülésére szabályszerű volt.

A terhelt 2014. november 18-án érkeztetett beadványában bejelentette, hogy a védekezését személyesen kívánja előterjeszteni, ezért a nyilvános ülésen részt kíván venni.

A 2014. november 21. napján a nyilvános ülésen a terhelt szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, a 8. sorszámú jegyzőkönyv szerint távolmaradását előzetesen nem mentette ki.