A Szegedi Ítélőtábla Pf.21601/2016/3. számú határozata személyiségvédelmi igény tárgyában. Bírók: Szeghő Katalin, Tóth Gabriella, Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁLBA

Pf.II.21.601/2016/3. szám

A Szegedi Ítélőtábla a Szolnokné dr. Lászk Ildikó ügyvéd által képviselt felperesnek - a dr. Varga Péter ügyvéd által képviselt alperes ellen személyiségvédelmi igény érvényesítése iránt indított perében a Szegedi Törvényszék 7.P.20.052/2016/15. számú, 2016. november 24. napján kelt ítélete ellen a felperes által 16. sorszám alatt benyújtott fellebbezés alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 16 000 (tizenhatezer) Ft fellebbezési eljárási költséget.

A feljegyzett 48 000 (negyvennyolcezer) Ft fellebbezési eljárási illetéket a felperes köteles megfizetni az állami adóhatóság felhívására a Magyar Államnak.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

A felperes a személyszállítással foglalkozó (M.) Kft. üzletrész-tulajdonosa. A peres felek ebben a társaságban korábban közösen folytatták a gazdasági tevékenységüket, 2014-ben azonban viszonyuk megromlott. Jelenleg az alperes saját fuvarozó vállalkozást működtet.

tanú 2 2015. októberétől állt a (M.) Kft. alkalmazásában sofőrként. Nevezett a facebook oldalán 2015. december 11. napján közreadott egy Mercedes típusú, sötétlila színű buszt ábrázoló fényképfelvételt, amelyhez a következő megjegyzést fűzte: "Az új társam, jóban, rosszban. Remélem, csak jóban!☺". tanú 2 ismerősei közül többen hozzászóltak a bejegyzéshez, ezek jókívánságok, tetszésnyilvánítások voltak. Az alperes a következő kommentet fűzte a bejegyzéshez: "Ez a szín a főnököd lelkivilágát tükrözi, vagy a tiédet? El tudnám képzelni gyászmenet szállítására, vagy esetleg sötét üzletek bonyolítására ☺".

A felperes nem használja a fecebookot, erről a bejegyzésről ismerősétől, kollégájától értesült. (tanú 2. neve)-nél utóbb többen érdeklődtek, mi volt ennek az alperesi kommentnek az indoka. Akik megkeresték, tudták, hol áll alkalmazásban, ki a "főnöke".

A felperes keresetében - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. (Ptk.) 2:42 § (1), (2) bekezdésére, 2:43. § d) pontjára, 2:45 § (1) és (2) bekezdésére, 2:51. § (1) bekezdésére és a 2:52. § (1) bekezdésére alapítottan - kérte annak megállapítását, hogy az alperes a facebook-on tett bejegyzésével megsértette a becsülethez, jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát. Kérte továbbá az alperes kötelezését a jogsértés abbahagyására, a további jogsértéstől való eltiltásra, elégtétel adására, és 500 000 Ft sérelemdíj megfizetésére. Arra hivatkozott, a személyfuvarozással foglalkozó szűk szakmai kör előtt nyilvánvaló volt, hogy a perbeli időszakban tanú 2 az általa vezetett gazdasági társasággal állt munkaviszonyban, így a főnökre tett utalás alapján azok, akik a kommentet olvasták, az alperes kijelentéseit egyértelműen reá vonatkoztathatták. Véleménye szerint az alperes bejegyzése alkalmas a becsülete csorbítására, miután az arra utal, hogy sötét a lelkivilága, és sötét üzleteket bonyolít, azaz a gépjárművet bűncselekmények elkövetéséhez használja.

Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Vitatta a hozzászólása sértő, célzatos jellegét, és túlzásnak tartotta azt az állítást, miszerint azt szakmai körben mindenki megismerte. Érvelése szerint ismerősei közül legfeljebb 60 fő facebookján jelenhetett meg az érintett kép, és ennél is kevesebb azoknak a személyeknek a száma, akik a kommentjét is olvashatták. Állította, a feltételes módban megfogalmazott mondata nem a felperesre, hanem a képen látható autóbuszra vonatkozott annak a színe miatt, a lelkivilággal kapcsolatos utalás pedig egy (tanú 2. neve)-hez kötődő régi, az 1990-es évek elején történt korábbi eseménnyel függ ösze, amikor feketére festett busszal dolgozott. Kiemelte, a hozzászólás értelmezésekor nem hagyható figyelmen kívül a mosolykarakter használata, ami internetes körökben azt jelenti, a bejegyzést a szerzője viccnek szánta.

Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította a keresetet, és kötelezte a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 63 500 Ft perköltséget, valamint az államnak 6000 Ft eljárási illetéket. Az ítélet indokolása szerint . a tanúbizonyítás nem vezetett eredményre a felek közötti viszonyra vonatkozó megállapítások kivételével, mivel tanú 2 korábban, tanú 1 pedig jelenleg áll a felperes alkalmazásában, míg (tanú 3. neve) az alperessel áll napi kapcsolatban, és a felperessel nincs jó viszonyban, ezért ezek a tanúk pártatlannak nem tekinthetők. Megállapította, az alperes nyilatkozatai tényre utaló kifejezéseket tartalmaznak, azonban összességében vélemény-nyilvánításnak minősíthetőek, az alperes az autóbusz színe alapján alakította ki az értékítéletét, amely részben közvetlenül ("lelkivilág"), másrészt közvetve ("el tudnám képzelni sötét ügyletek lebonyolítására") vonatkoztatható a felperesre. Értékelte, hogy a megjegyzéshez J szimbólum is kapcsolódott. Mindebből arra a következtetésére jutott, hogy az alperes a felperesről tényeket nem állított, személyiségével kapcsolatos véleményt fejezett ki, illetve gunyoros, csipkelődő megjegyzést tett az autóbusz színére utalva. Úgy ítélte meg, hogy ez a véleménynyilvánítás a társadalmilag elfogadott kereteken belül maradt, ekként a felperes jóhírnévhez és becsülethez fűződő személyiségi jogát nem sérti..

Az ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását, a kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát kérte. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítékok köréből kirekesztette tanú 2 és tanú 1 tanúk vallomását. Állítása szerint az elsőfokú ítélet tévesen rögzíti, hogy tanú 2 a perbeli időszakban a felperes által vezetett gazdasági társaság alkalmazásában állt, tanú 1 tanú pedig csak 2016. nyara óta a cég munkavállalója. Érvelése szerint a J szimbólumot csak olyan személyek között lehet a vicc és humor kategóriájába tartozó pozitív tartalmú hangulatjelként értelmezni, akik jó viszonyban állnak egymással, a perbeli esetben viszont az a gúny kifejezője. Állította, az alperes bejegyzése nem véleménynyilvánításnak, hanem tényállításnak tekinthető, amellyel az alperes arra utal, hogy ő (a felperes) az autóbuszt sötét üzletek bonyolítására használja, de véleménynyilvánításként értékelve is alkalmas a jóhírnevének, illetve a becsülethez fűződő személyiségi jogának megsértésére.