A Fővárosi Törvényszék Bf.9716/2018/13. számú határozata rablás bűntette tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 47. §, 48. §, 55. §, 56. §, 79. §, 80. §, 164. §, 237. §, 339. §, 365. §, 2017. évi XC. törvény (Be.) 320. §, 566. §, 590. §, 599. §, 605. §, 606. §] Bírók: Barabásné dr. Birinyi Andrea, Györkös Zoltán, Scholtz Hilda

Kapcsolódó határozatok:

Pesti Központi Kerületi Bíróság Fk.13999/2013/21., Pesti Központi Kerületi Bíróság B.21814/2017/64., *Fővárosi Törvényszék Bf.9716/2018/13.*, Kúria Bfv.578/2019/10. (BH 2020.6.164)

***********

Fővárosi Törvényszék

mint másodfokú bíróság

29.Bf.9716/2018/13.szám

A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság Budapesten 2019. március 20. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta az alábbi

ÍTÉLETET:

A rablás bűntette és más bűncselekmények miatt I.rendű vádlott neve és társa ellen indított büntetőügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2018. április 26. napján kihirdetett 210.B.21.814/2017/64. számú ítéletét megváltoztatja.

I.rendű vádlott neve I. r. vádlottat 1 (egy) év közúti járművezetéstől eltiltásra is ítéli.

III.rendű vádlott neve vádlott halmazati büntetését 312 (háromszáztizenkét) óra közérdekű munkára enyhíti. A közérdekű munkát fizikai munka körben kell letölteni.

Amennyiben a közérdekű munkát önhibájából nem végzi el, a közérdekű munkát, vagy annak hátralevő részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni.

A közügyektől eltiltást mellőzi.

A .... számú bűnjeljegyzék 1. tételszáma alatt kezelt 1 db riasztópisztoly, a 2. tételszám alatt kezelt 1 db tár és a 3. tételszám alatt kezelt 5 db riasztótöltény a BRFK Nyomozó Főosztályán ... számon, a .... számú bűnjeljegyzék 1. tételszáma alatt kezelt 1 db DVD a .... számon, a .... számú bűnjeljegyzék 2. tételszáma alatt kezelt 1 db DVD, 1. tételszáma alatt kezelt 1 db fényképezőgép, a 3. tételszáma alatt kezelt 1 db mobiltelefon, a 4. tételszám alatt kezelt 1 db mobiltelefon, az 5. tételszám alatt kezelt 1 db mobiltelefon és a 6. tételszám alatt kezelt 1 db tablet a .... számon került lefoglalásra.

A BRFK Nyomozó Főosztályán ... számon lefoglalt és a .... számú bűnjeljegyzéken 2. sorszám alatti szerződés lefoglalását megszünteti és iratok között kezelését rendeli el.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

I.rendű vádlott neve I. r. vádlott által az elsőfokú ítélet kihirdetésétől a mai napig letartóztatásban töltött időt is beszámítja a kiszabott szabadságvesztésbe.

II.rendű vádlott neve vádlott tartózkodási helye: cím1., személyi igazolvány száma: ....

INDOKOLÁS

Az elsőfokú bíróság bűnösnek mondta ki I.rendű vádlott neve I. r. vádlottat rablás bűntettének kísérletében [Btk. 365. § (1) bekezdés a) pont, (3) bekezdés a) pont]; garázdaság bűntettében [Btk. 339. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pont] mint társtettest; testi sértés vétségében [Btk. 164. § (1) és (2) bekezdés] mint társtettest és bódult járművezetés vétségében [Btk. 237. § (1) bekezdés].

Ezért I.rendű vádlott neve I. rendű vádlottat - halmazati büntetésül - 6 év szabadságvesztésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte, a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fegyházban állapította meg. A kiszabott szabadságvesztésbe a vádlott által előzetes fogvatartásban és házi őrizetben eltöltött időt beszámítani rendelte oly módon, hogy 5 napi házi őrizetben eltöltött idő 1 nap szabadságvesztésnek felel meg. A kiszabott szabadságvesztésből a vádlott a büntetés 2/3 részének kitöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra. A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2015. december 11. napján jogerős 22.Fk.13.999/2013/21. számú ítéletével kiszabott 1 év - végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett - fiatalkorúak fogháza büntetés végrehajtását elrendelte.

II.rendű vádlott neve vádlottat bűnösnek mondta ki garázdaság bűntettében [Btk. 339. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pont] mint társtettest; testi sértés vétségében [Btk. 164. § (1) és (2) bekezdés] mint társtettest, ezért - halmazati büntetésül - mint többszörös visszaesőt 6 hónap börtönbüntetésre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte. A kiszabott szabadságvesztésből a vádlott a büntetés 3/4 részének kitöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra. Rendelkezett a bűnjelekről és a bűnügyi költségről.

Az ítélet ellen az ügyészség a vádlottak terhére súlyosításért, az I.r. vádlott és védője a cselekmények eltérő minősítése, illetve enyhítés II.r. vádlott és védője enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést.

A Fővárosi Főügyészség .... sz. átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta, előadta, hogy az elsőfokú bíróság bár hiánytalanul határozta meg a büntetéskiszabási körülményeket, azokat azonban nem a súlyuknak megfelelően értékelte. A súlyosító körülmények közül az I.r. vádlott büntetett előélete, a felfüggesztett szabadságvesztés hatálya alatti elkövetés, a többszörös halmazat, míg II.r. vádlottnál többszörös visszaesői minősége, a 2. vádpontnál a társtettesi és csoportos elkövetés nagyobb súllyal veendő figyelembe.

Az I.r. vádlott védője írásban, majd szóban is kifejtett érvelése szerint az 1. vádpont kapcsán azt hangsúlyozta, hogy álláspontja szerint a ítéletben foglalt tényállás nem meríti ki a rablás törvényi tényállását, annak kísérleti stádiumát sem. Az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat megtartva hozta meg döntését, azonban az 1. vádpont tekintetében hibás következtetésre jutott akkor, amikor a cselekményt rablás bűntette kísérletének minősítette, és akkor is, amikor arra a következtetésre jutott, hogy a vádlott eredeti szándéka a gépjármű eltulajdonítása lett volna a nála lévő indítókulcson keresztül. Szerinte is tényként kell rögzíteni, hogy 1. r. vádlott birtokából került elő egy okirat, illetve egy darab indítókulcs, melyet sértett adott át neki, valamint az I. r. vádlott erőszakkal érte el azt az eredményt, hogy a sértett a cím2 szám alatti ingatlanba ne tudjon bejutni. A fenti két tényből azonban nem lehet olyan logikai láncot szőni, melyből arra a következtetésre lehetne jutni, hogy I. r. vádlott szándéka a gépkocsi jogtalan megszerzése lett volna.

Ezt cáfolják az alábbi körülmények: a sértett uralma mindvégig fennállt a gépjármű felett, azaz annak birtokából nem esett ki, s sértett rendelkezett tartalék indítókulccsal, mellyel később a helyszínt elhagyta.

Az eset összes körülményeiből nem lehet megállapítani azt, hogy I. r. vádlott eltulajdonítási célzata a gépjárműre irányult volna, hiszen amennyiben ez lett volna a tényleges szándéka, abban az esetben lehetősége lett volna korábban, a "próbakör" alkalmával véglegesen megszerezni a gépjármű feletti teljes uralmat. A fentieken túl azt sem lehet megállapítani, hogy I. r. vádlott szándéka az indítókulcs, illetve az okirat végleges megszerzésére irányult volna, hiszen az ítéletben rögzített tényállás csak annyit tartalmaz, hogy az I. r. vádlott csupán annyit közölt a sértettel, hogy "takarodjon vissza, különben lelövi őt". A fenti dolgok megszerzése sem minősíthető jogtalannak, hiszen azokat a sértett önként adta át I. r. vádlott részére. Szerinte így csupán a jogtalan használat célzata állapítható meg. Ezt támasztja alá azon körülmény is, hogy a sértett és I. r. vádlott régi ismerősök, maga az elkövetés helye is I. r. vádlott tartózkodási helye, valamint tényként kell rögzíteni azt is, hogy I. r. vádlottat a tárgyi ingatlan udvarán fogták el, tehát az ingatlant nem próbálta elhagyni, a birtokában lévő tárgyakat nem rejtette el, azok ruházatából voltak fellelhetőek.