A Legfelsőbb Bíróság Pfv.20584/2011/3. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 79. §] Bírók: Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Kovács Zsuzsanna, Mészáros Mátyás

Pfv.IV.20.584/2011/3.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Kárpáti Miklós ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Szalay Péter ügyvéd által képviselt alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt a Fővárosi Bíróság előtt 19.P.21.487/2010. számon megindított és a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.092/2010/7. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által 11. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 36.000 (Harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A jogerős ítélet - megváltoztatva az elsőfokú bíróság sajtó-helyreigazítás iránt előterjesztett keresetnek részben helytadó ítéletét - a keresetet teljes egészében elutasította, és a felperest az alperes részére perköltség, valamint az államnak eljárási illeték megfizetésére kötelezte.

A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint az alperes által szerkesztett ".." című hetilap 2010. február 11-i száma a címlapon, börtönrács képével illusztrálva "Záródnak az ajtók - Alakul a Kormányközeli börtönválogatott" főcímmel jelent meg. A lapszámban közölt cikk felvezető címe ".. és társai - alakul a Kormányközeli börtönválogatott", főcíme "Záródnak az ajtók", amelyet rácsokkal ellátott metrószerelvény képe illusztrált. A cikk - politikai, gazdasági bűncselekményekről beszámolva - arról értekezik, hogy míg az 1998-2002. közötti kormányzati ciklusban alig történt politikai, gazdasági bűncselekmény, 2002 óta számos ilyen cselekményre derült fény. A cikk szerzője 40 fős listát állított össze, amelyet úgy osztott fel, hogy "az érintettek közül kilencet máris elítéltek, 22-en gyanúsítotti vagy vádlotti sorban vannak - és kilenc olyan személy akad, aki csak mentelmi jogának (vagy a diplomáciai mentesség intézményének) köszönheti, hogy eddig megúszta az eljárást". A cikk a felperest ez utóbbi csoportban helyezte el. A cikk szöveges részében ismertetve az egyes szocialista politikusok személyével kapcsolatban kialakult botrányokat, a következőket közli: "Nehéz helyzetben van a szocialista .. és a liberális .. is; .. fővárosi főügyész január végén egyértelművé tette a Magyar Nemzetnek, hogy a XI. kerületi Kopaszi-gát áron aluli eladása miatt indított eljárásban elkülönítettek egy szálat, amelyben a Központi Nyomozó Főügyészség az illetékes, mert a feltételezett elkövetők vonatkozásában kizárólag ez a szervezet jogosult eljárni (tehát parlamenti képviselőkről lehet szó). Az ügyészségi vezető azt sem titkolta, hogy a hivatali visszaélés miatt folyó nyomozás két célszemélyének az újbudai önkormányzatnál döntési jogköre van - vagyis .. polgármester és .. alpolgármester ügyészségi kihallgatása szinte borítékolható". A sajtóközlemény a "Gyanúsak, bűnösök és veszélyeztetettek" alcím alatt a három csoportba sorolt 40 fős listában, "Akiket elérhetnek a most futó botrányok" címmel jelzett csoportban, a nevével és képmásával feltüntetett felperesről a következő közlést tartalmazza: "Sajtóinformációk szerint az .. képviselőjét, Újbuda alpolgármesterét is kihallgathatják a Lágymányosi-öböl privatizációjával összefüggésben indult nyomozásban. A politikust tavasztól várhatóan nem védi a mentelmi jog." A közlemény tartalmilag azonos szöveggel jelent meg a ".." internetes oldalon 2010. február 17-én "Itt a börtönválogatott" főcímmel.

A felperes sajtó-helyreigazítás iránt indított keresetében az alperes olyan tartalmú helyreigazító közlemény közzétételére kötelezését kérte, amelyből kitűnik annak valótlan híresztelése, hogy vele szemben a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozást folytat, melyben a kihallgatása "borítékolható", továbbá azt a való tényt, mely szerint tavaszig védi a mentelmi jog, az alperes abban a hamis színben tüntette fel, mintha ebből az okból nem hallgatták volna meg gyanúsítottként a Lágymányosi-öböl privatizációjával összefüggésben. Kérte annak közlését is, hogy a cikk elhallgatta azt a való tényt, mely szerint az egyik önkormányzati képviselő ellene indított büntetőeljárást a rendőrség megszüntette és az ügyészség a megszüntető határozat ellen emelt panaszt elutasította. Igényt tartott annak közlésére is, hogy az önkormányzatnál nincs kötelezettségvállalásra és a tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozóan jogköre, így a cikk tárgyát képező ügyben még fogalmilag sem követhetett el bűncselekményt.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a valóságnak megfelelt, hogy az adott ingatlanok vonatkozásában büntetőeljárások indultak. A cikkben a szerző a fővárosi főügyész nyilatkozatának okszerű értelmezésével alkotott véleményt. A korábbi eljárás esetleges megszüntetése súlytalan. A bíróság pedig a felperes büntetőjogi felelőssége kizárhatóságára vonatkozóan megállapítást a helyreigazító közleményben nem tehet.