A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21049/2009/3. számú határozata szerződésszegés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 112. §, 200. §, 319. §] Bírók: Fülöp Györgyi, Molnár Ambrus, Szűcs József

Fővárosi Ítélőtábla

6.Pf.21.049/2009/3.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Sztanó Judit ügyvéd által képviselt I. rendű és II. rendű felpereseknek, a ... Gazdasági és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság által képviselt I. rendű, a dr. Korecz Zoltán ügyvéd által képviselt II. rendű alperesek ellen, szerződésszegés iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság 2009. február 11. napján meghozott, 3.KP.631.894/2005/64. számú részítélete ellen, az I-II. rendű felperesek részéről 66. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő

r é s z í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság részítéletét helybenhagyja.

A részítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperesek közös tulajdona volt a 'B' helyrajzi számú ingatlan és a rajta lévő társasház, melyben három lakás és öt raktár megnevezésű, önálló ingatlan volt. A társasházi egységeket a bank 2.700.000 forint kölcsönkövetelés biztosítására jelzálogjoggal terhelte. Az ingatlan tulajdoni törzslapján pedig a Budapest III. Kerületi Önkormányzat védetté nyilvánítási kérelme volt széljegyezve.

A felperesek 2004. június 30-án adásvételi előszerződést kötöttek az I. rendű alperessel. Az előszerződésben kikötötték, hogy a végleges adásvételi szerződést akkor fogják megkötni, ha a tulajdoni törzslapról és a tulajdoni különlapokról a korlátozásra, illetve a teherre vonatkozó bejegyzéseket törlik, az épületre az építési hatóság jogerős bontási engedélyt ad, majd a vevő részére 10 darab lakásból és 10 darab gépkocsi beállóból álló épület építésére az építési engedélyt is kiadja.

A jelzálogjog jogosultja 2004. július 5-én a jelzálogjoga törléséhez a hozzájárulását megadta. A bontási engedély 2005. októberében jogerőre emelkedett.

Az I. rendű alperes a beruházást kölcsönből szándékozott megvalósítani. Mivel építési engedély hiányában banktól kölcsönt nem kaphatott, az előkészítő munkák költségeire ezért 2004. nyarán 30.000.000 forintos kölcsönt vett fel dr. R. G.-tól.

A felperesek 2005. január 20-án az előszerződésüket módosították. A szerződésmódosítás szerint a végleges adásvételi szerződés megkötésének nem feltétele a jogerős építési engedély. A vételárat 60.000.000 forintban határozták meg, melyet úgy lett volna köteles az I. rendű alperes teljesíteni, hogy a felépítendő társasházban két lakás és két gépkocsi beálló tulajdonjogát ruházza át a felperesekre és ezeket 30.000.000 forintos értékben számolják el a vételárba; a fennmaradó vételárat az I. rendű alperes készpénzben fizeti meg. Az I. rendű alperes a pénzben teljesítendő vételárrészből a 2004. június 30-án megkötött adásvételi előszerződés biztosítására már átadott 3.000.000 forint foglaló beszámítása után fennmaradt 27.000.000 forintot a szerződésben meghatározott részletekben és időpontokban fogja megfizetni. Az előszerződés módosítását tartalmazó okirat aláírásával egyidejűleg a felperesek további 1.500.000 forintot vettek át az I. rendű alperestől. Az I. rendű alperes kötelezettséget vállalt arra, hogy az ingatlan birtokba adásakor a vételárból 1.500.000 forintot fog megfizetni. Az ingatlan birtokba adása és az ekkor esedékes vételárrész megfizetése 2005. február 7-én megtörtént. Az I. rendű alperes bejelentette az építési hatóságnak, hogy a bontást 2005. február 8-án megkezdi.

A végleges adásvételi szerződést a felperesek és az I. rendű alperes 2005. március 18-án kötötte meg. Ebben megállapították, hogy a társasházat lebontották; a bontás megtörténtének bejelentését az ingatlan-nyilvántartási hatósághoz a felperesek kötelezettségévé tették, a vételárat 62.823.000 forintban állapították meg. A vételártartozás fejében az I. rendű alperes 3 lakás és 3 gépkocsi beálló tulajdonjogának átruházására vállalt kötelezettséget. A felperesek 2005. március 29-én vételár követelésükre 2.500.000 forintot vettek át az I. rendű alperestől.

Az I. rendű alperes ügyvezetője, M. J. 2005. május 2-án az adásvételi szerződést szerkesztő és ellenjegyző ügyvéd előtt okiratot írt alá, melyben vállalta, hogy az I. rendű alperes tulajdonjogának bejegyzését követő 3 munkanapon belül közjegyző előtt tartozást elismerő nyilatkozatot tesz és kötelezettséget vállal arra, hogy ha az építendő lakásokra már megkötött adásvételi szerződésben megjelölt ideig a lakások birtokba adása nem történik meg, a vételár fizetési kötelezettségének eleget tesz; ellene a közjegyzői okirat záradékolásával bírósági végrehajtás indulhat.

2005. május 10-én kelt 20.003/203/2008. számú határozatával a Budapesti III. Kerületi Földhivatal a 'B' helyrajzi számú ingatlanra az I. rendű alperes tulajdonjogát bejegyezte.

Az I. rendű alperes 2005. május 10-én kölcsönszerződést kötött a II. rendű alperessel. E szerint a II. rendű alperes 39.000.000 forint kölcsönt adott az I. rendű alperesnek, amelyet az I. rendű alperes 2005. október 31-ig köteles visszafizetni. Az alperesek a kölcsönszerződésben a II. rendű alperes javára a kölcsön visszafizetésének biztosítására jelzálogjogot és vételi jogot alapítottak. A szerződésük közjegyzői okiratba foglalása is megtörtént.

A Budapesti III. Kerületi Földhivatal a vételi- és jelzálogjogot a 173102/1/2005. számú határozatával a 2005. május 11-én érkezett kérelem alapján az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte.

A felperesek arra hivatkozva, hogy az I. rendű alperes a szerződéses kötelezettségét nem teljesítette, 2005. szeptember 15-én kérték a tulajdonjoguk visszajegyzését és a II. rendű alperes jelzálogjogának, valamint vételi jogának törlését.

A földhivatal a kérelmet elutasította; a határozatát a másodfokú hatóság helybenhagyta.

A felperesek tulajdonjoguk helyreállítására és a II. rendű alperes vételi, valamint jelzálogjogának törlésére irányuló keresetüket több jogcímre alapítva terjesztették elő.

Hivatkoztak arra, hogy az I. rendű alperessel 2005. március 18-án megkötött adásvételi szerződéstől az I. rendű alperes késedelme miatt jogszerűen álltak el. Az elállásuk az adásvételi szerződést felbontotta, aminek következménye az eredeti állapot helyreállítása. Mivel az elállásuk az adásvételi szerződést, megkötésére visszamenő hatállyal szüntette meg, az I. rendű alperes rendelkezési jogának hiányában az alperesek szerződése is semmis.

Semmis az alperesek szerződése azért is, mert a jó erkölcsbe ütközik, ugyanis a II. rendű alperes a kölcsön- és jelzálogszerződés megkötésekor tudta, hogy az I. rendű alperes a kötelezettségeit velük szemben még nem teljesítette.