A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21049/2009/3. számú határozata szerződésszegés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 112. §, 200. §, 319. §] Bírók: Fülöp Györgyi, Molnár Ambrus, Szűcs József

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.631894/2005/64., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.21049/2009/3.*, Kúria Pfv.21326/2010/5.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

6.Pf.21.049/2009/3.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Sztanó Judit ügyvéd által képviselt I. rendű és II. rendű felpereseknek, a ... Gazdasági és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság által képviselt I. rendű, a dr. Korecz Zoltán ügyvéd által képviselt II. rendű alperesek ellen, szerződésszegés iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság 2009. február 11. napján meghozott, 3.KP.631.894/2005/64. számú részítélete ellen, az I-II. rendű felperesek részéről 66. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő

r é s z í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság részítéletét helybenhagyja.

A részítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperesek közös tulajdona volt a 'B' helyrajzi számú ingatlan és a rajta lévő társasház, melyben három lakás és öt raktár megnevezésű, önálló ingatlan volt. A társasházi egységeket a bank 2.700.000 forint kölcsönkövetelés biztosítására jelzálogjoggal terhelte. Az ingatlan tulajdoni törzslapján pedig a Budapest III. Kerületi Önkormányzat védetté nyilvánítási kérelme volt széljegyezve.

A felperesek 2004. június 30-án adásvételi előszerződést kötöttek az I. rendű alperessel. Az előszerződésben kikötötték, hogy a végleges adásvételi szerződést akkor fogják megkötni, ha a tulajdoni törzslapról és a tulajdoni különlapokról a korlátozásra, illetve a teherre vonatkozó bejegyzéseket törlik, az épületre az építési hatóság jogerős bontási engedélyt ad, majd a vevő részére 10 darab lakásból és 10 darab gépkocsi beállóból álló épület építésére az építési engedélyt is kiadja.

A jelzálogjog jogosultja 2004. július 5-én a jelzálogjoga törléséhez a hozzájárulását megadta. A bontási engedély 2005. októberében jogerőre emelkedett.

Az I. rendű alperes a beruházást kölcsönből szándékozott megvalósítani. Mivel építési engedély hiányában banktól kölcsönt nem kaphatott, az előkészítő munkák költségeire ezért 2004. nyarán 30.000.000 forintos kölcsönt vett fel dr. R. G.-tól.

A felperesek 2005. január 20-án az előszerződésüket módosították. A szerződésmódosítás szerint a végleges adásvételi szerződés megkötésének nem feltétele a jogerős építési engedély. A vételárat 60.000.000 forintban határozták meg, melyet úgy lett volna köteles az I. rendű alperes teljesíteni, hogy a felépítendő társasházban két lakás és két gépkocsi beálló tulajdonjogát ruházza át a felperesekre és ezeket 30.000.000 forintos értékben számolják el a vételárba; a fennmaradó vételárat az I. rendű alperes készpénzben fizeti meg. Az I. rendű alperes a pénzben teljesítendő vételárrészből a 2004. június 30-án megkötött adásvételi előszerződés biztosítására már átadott 3.000.000 forint foglaló beszámítása után fennmaradt 27.000.000 forintot a szerződésben meghatározott részletekben és időpontokban fogja megfizetni. Az előszerződés módosítását tartalmazó okirat aláírásával egyidejűleg a felperesek további 1.500.000 forintot vettek át az I. rendű alperestől. Az I. rendű alperes kötelezettséget vállalt arra, hogy az ingatlan birtokba adásakor a vételárból 1.500.000 forintot fog megfizetni. Az ingatlan birtokba adása és az ekkor esedékes vételárrész megfizetése 2005. február 7-én megtörtént. Az I. rendű alperes bejelentette az építési hatóságnak, hogy a bontást 2005. február 8-án megkezdi.

A végleges adásvételi szerződést a felperesek és az I. rendű alperes 2005. március 18-án kötötte meg. Ebben megállapították, hogy a társasházat lebontották; a bontás megtörténtének bejelentését az ingatlan-nyilvántartási hatósághoz a felperesek kötelezettségévé tették, a vételárat 62.823.000 forintban állapították meg. A vételártartozás fejében az I. rendű alperes 3 lakás és 3 gépkocsi beálló tulajdonjogának átruházására vállalt kötelezettséget. A felperesek 2005. március 29-én vételár követelésükre 2.500.000 forintot vettek át az I. rendű alperestől.

Az I. rendű alperes ügyvezetője, M. J. 2005. május 2-án az adásvételi szerződést szerkesztő és ellenjegyző ügyvéd előtt okiratot írt alá, melyben vállalta, hogy az I. rendű alperes tulajdonjogának bejegyzését követő 3 munkanapon belül közjegyző előtt tartozást elismerő nyilatkozatot tesz és kötelezettséget vállal arra, hogy ha az építendő lakásokra már megkötött adásvételi szerződésben megjelölt ideig a lakások birtokba adása nem történik meg, a vételár fizetési kötelezettségének eleget tesz; ellene a közjegyzői okirat záradékolásával bírósági végrehajtás indulhat.

2005. május 10-én kelt 20.003/203/2008. számú határozatával a Budapesti III. Kerületi Földhivatal a 'B' helyrajzi számú ingatlanra az I. rendű alperes tulajdonjogát bejegyezte.

Az I. rendű alperes 2005. május 10-én kölcsönszerződést kötött a II. rendű alperessel. E szerint a II. rendű alperes 39.000.000 forint kölcsönt adott az I. rendű alperesnek, amelyet az I. rendű alperes 2005. október 31-ig köteles visszafizetni. Az alperesek a kölcsönszerződésben a II. rendű alperes javára a kölcsön visszafizetésének biztosítására jelzálogjogot és vételi jogot alapítottak. A szerződésük közjegyzői okiratba foglalása is megtörtént.

A Budapesti III. Kerületi Földhivatal a vételi- és jelzálogjogot a 173102/1/2005. számú határozatával a 2005. május 11-én érkezett kérelem alapján az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte.

A felperesek arra hivatkozva, hogy az I. rendű alperes a szerződéses kötelezettségét nem teljesítette, 2005. szeptember 15-én kérték a tulajdonjoguk visszajegyzését és a II. rendű alperes jelzálogjogának, valamint vételi jogának törlését.

A földhivatal a kérelmet elutasította; a határozatát a másodfokú hatóság helybenhagyta.

A felperesek tulajdonjoguk helyreállítására és a II. rendű alperes vételi, valamint jelzálogjogának törlésére irányuló keresetüket több jogcímre alapítva terjesztették elő.